A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Országos Központjában, a Befogadás Házában, a „Máltai Esték” programsorozat keretében „900 éves máltai rend – kik is vagyunk?” címmel tartottak előadást Wettstein János kancellár és Szabadhegyi Kristóf, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke június 15-én.

A Jeruzsálemi Szent János, Rodoszi és Máltai Szuverén Ispotályos Lovagrend történetéről, küldetéséről és a magyar tagszervezet céljairól szóló előadás során Wettstein János bemutatta a rend strukturális, szervezeti felépítését. Kiemelte, a lovagrend székhelye 1834 óta Róma, majd a rend hosszú nevéből kiemelte a szuverenitást. A világ számos országa, sőt, nemzetközi szervezetek által is elismert szuverenitásról van ugyanis szó, amely azzal jár együtt, hogy a lovagrendnek államszerű szerkezete is van, ennek megfelelő intézményekkel rendelkezik, az alkotmányban és a törvénykönyvben lefektetett szabályozások alapján. A kormány élén a nagymester áll, a kormánynak pedig öt minisztériuma van. Ezek mellett a szuverén tanácsban még hat másik lovagtag munkálkodik.

A nagykáptalan intézménye a parlamentnek felel meg. Ez a legfelsőbb döntéshozó testület, ahol az alkotmány és a törvénykönyv szellemének megfelelően tárgyalnak a felmerülő kérdésekről – folytatta a kancellár. – Van bíróság és ügyészég is, tehát a hatalom harmadik ága is megtalálható a lovagrendben, ugyanúgy, ahogyan ez egy jogállamban szükséges.

Wettstein József hangsúlyozta, hogy a római központ, a nagymester és a szuverén tanács képviselteti magát nagykövetségekkel azokban az országokban, amelyekben diplomáciai kapcsolatot vettek fel a máltai renddel. Százhat ilyen bilaterális diplomáciai kapcsolat létezik. Hozzájön ehhez még az ENSZ-megfigyelői státusz, az Európai Uniónál pedig nagyköveti szinten van jelen a rend.

Az előadó rendkívül fontosnak nevezte ezt a fajta beágyazottságot a humanitárius politika megvalósítása szempontjából. A magyar példa is szép bizonyítéka annak, ahogy a rend – alapvető szellemiségéből adódóan – nemcsak a betegekkel, de a szegényekkel, a nyomorúságban élőkkel, az üldözöttekkel, egyáltalán, a rászorultság minden formájával foglalkozik, törődik.

Kitért a kancellár a rend tagságának összetételére is. Elmondta, ennek is megvan a történelmi háttere. Vissza kell nyúlni a kezdeti időkre, amikor a máltai lovagok fogadalmas lovagok voltak, és a tagságnak csak egy elenyésző kisebbsége volt világi. Ma viszont világszerte tízezren fölül van a rend tagsága, és közülük mindössze hatvan a fogadalmas lovag. Felidézte Wettstein József azt is, hogy a fogadalmas lovagok az engedelmesség és a tisztaság mellett a szegénységre is fogadalmat tesznek. Ez azért volt döntő a máltai rend szempontjából, mert az alkotmányban benne van annak nemesi jellege. Ez a középkorban azt jelentette, hogy a vagyonos, birtokos családokból kerültek ki olyanok, akik a vagyonukat vagy annak a rájuk eső részét bevitték a rendbe. Ez az anyagi háttér szükséges volt ahhoz, hogy a rend hatékonyan végezhesse hitvédelmi és ispotályos küldetését is. 

A rendben mindmáig megvannak a rangok: a fogadalmas lovagok alkotják az első osztályt. Mellettük vannak a kvázi civil rendtagok – lovagok és dámák, a magisztrális lovagok és dámák –, akik nem tesznek semmiféle fogadalmat vagy ígéretet. Ez a harmadik osztály, ide veszik fel az új tagokat. És van egy közbülső osztály, amely a II. vatikáni zsinat után jött létre, az idetartozóknak sem kell hármas fogadalmat tenniük, de nagyobb elkötelezettséggel élnek, mint a harmadik osztályhoz tartozók, engedelmességi ígéretet tesznek, hogy a rend előírásait betartva végzik feladataikat. Őket engedelmességi lovagoknak hívják. Ez a második osztálya a rendnek.

Szabadhegyi Kristóf korszakokra osztotta a máltaiak magyarországi tevékenységét. Eszerint az első korszak az 1928-ban történt megalakulással kezdődött, amikor létrejött hazánkban a Máltai Lovagok Szövetsége. Egy évre rá az akkori rendtagok adományaiból megvették a Fortuna utca 10. szám alatt lévő rendházat, amely ma is a rend központja. A rend 1945-ig működött, tevékenyen részt vettek az egyházi és karitatív életben, majd a II. világháborút követőn a rend megszűnt, nem volt elnöke a szervezetnek, a rendtagok azonban megmaradtak. Ez az állapot 1955-ig tartott. Ekkor Kállai Kristóf mint titkár, részt vett a szervezet újjáalapításában, néhány év múlva pedig ő lett az elnök, a magyar máltai lovagok meghatározó alakja az emigrációban.

Ebben a második korszakban a létfenntartás volt a legfőbb szempont. Magyarországon nem működhetett a máltai rend, a meglévő rendtagok és azok a személyek, akik jó eséllyel azok lehettek volna, szétszóródva éltek a világban. Kállai Kristóf széles körű kapcsolatait felhasználva megkereste ezeket az embereket és két területen hozott létre lovagrendeket: Észak-Amerikában, itt a súlypont a keleti partvidék volt; valamint Európában, ezen belül is a német nyelvterületen, a München–Bécs-tengely mentén.

A harmadik szakasz a lovagrend Magyarországra történt visszatérésével vehette kezdetét, a rendszerváltozás idején. Az első itthon élő rendtagot 1990-ben vették fel. A rendházat 1993-ban kapták vissza, 1996-ban pedig a szövetség székhelye Rómából hivatalosan is visszakerült Magyarországra.

Szabadhegyi Kristóf itt megemlítette, hogy a 167 szövetségi rendtagnak ma már több mint a fele Magyarországon él, és ez a szám a jövőben várhatóan növekedni fog.

A máltaiak elnöke arról is beszélt, hogy a lovagok szövetsége hazánkban bejegyzett civil szervezet, így kettős jogi kötelezettségnek kell eleget tennie. Egyrészt a polgári törvényeknek, másrészt a több száz éves rendi alkotmánynak. Kiemelte az előadó, hogy a világban szinte mindenütt, ahol létezik a lovagrend, működik a szeretetszolgálat is. Ennek két modellje van: a német, amelyhez hasonlóan alakult ki a magyar modell, amely a német után a második legnagyobb szeretetszolgálat. Ezekben az országokban a kormányok úgy gondolkoznak, hogy a szociális ügyeket a civil szervezetek sokkal jobban megoldják, mint az állam. Így a máltai renden belül a szeretetszolgálat területén állami feladatokat látnak el, ezért normatív, vagyis állami támogatást kapnak. A máltai szeretetszolgálatnak hazánkban több mint kétszáz intézménye van és ezerötszáz fizetett alkalmazottja, az önkéntesek száma pedig több mint tízezer. A másik modell Ausztriában működik, ahol csupán néhány szeretetszolgálatot végző intézmény működik, egyébként a rendszer szinte kizárólag az önkéntes munkán alapszik.

Szabadhegyi Kristóf rámutatott: Magyarországon a szeretetszolgálat teljesen önálló civil szervezet, a magyar törvényeknek megfelelően, a renddel összehangolva végzi tevékenységét. A szeretetszolgálat alapszabálya szerint a máltai lovagend szövetségének tagjai egyoldalú kérelem alapján a szeretetszolgálat tagjai lesznek. Az elnökség dönt a tagfelvételi kérelemről, a magyar máltai lovagrend mindenkori elnöke pedig helyet kap a szeretetszolgálat elnökségében és a többi elnökségi taghoz hasonló felelősséggel dönt minden felmerülő kérdésben. 

Az elnök kiemelte azt is, hogy a szeretetszolgálat a rendi hagyományoknak megfelelően a máltaiak ispotályos feladatát valósítja meg, ezért elnökük mindenkori meghívottja a rend elnökségi üléseinek, és a lovagrend tagja is kell, hogy legyen. A lovagrend és a szeretetszolgálat tehát sok szálon kapcsolódik egymáshoz, kölcsönösen egymásra vannak utalva.

A lovagrend hitvédelmi feladatairól szólva Szabadhegyi Kristóf hangsúlyozta: ezt akkor tudják a leghatékonyabban teljesíteni, ha a máltai szellemiség és lelkiség megjelenik a mindennapi tevékenységükben. Ha jó példával járnak elöl, ha a gyakorlatban mutatják meg, hogy mitől más egy máltai intézmény – legyen az iskola, öregek otthona, hajléktalanszállás –, mint más civil szervezet vagy állami intézmény.

A lényeg az, hogy az elmúlt huszonöt évben Magyarországon a nyolcágú máltai kereszt nagyon erős márkanév lett, és megalapozta, hogy ezt a munkát folytatni tudják – nyomatékosította az előadó. – A szeretetszolgálat egy rendkívül dinamikus, növekedési periódus után az érett középkor felé halad. A mindenkori kormányok is felismerték, hogy a máltaiak szolgálatára nagy szükség van, jobban tudják elvégezni a szociális feladatokat, mint az állami szféra, vagy más civil szervezetek. Bízvást állítható, hogy Magyarországon a máltaiak kiváló munkát végeznek, nagyfokú felelősséggel élnek mindazokkal a lehetőségekkel, melyek adódnak előttük, és ez a jövőben is így lesz.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír