Bronzból készítteti el a csíksomlyói kegyhely makettjét az Erdélyi Utakon Egyesület a Budapest-Budavár Rotary Klub Egyesülettel együttműködve a „Tapintható – Láthatatlan” program keretében – tájékoztat a székelyudvarhelyi Mihír.ro hírportál.

A mű, melynek elkészítésére Berze Imre székelyudvarhelyi szobrászművészt kérték fel, a vakok számára hatalmas segítség lesz: tapogatás által ismerhetik meg a zarándokútvonalat, a csíksomlyói kegytemplomtól egészen a nyeregig. A hivatalos bemutató dátumát még nem árulták el, de egy biztos: a térplasztikát pünkösd előtt meg lehet tekinteni (és természetesen tapogatni) a kegytemplom parkolójában.

Igyekszem minél nyitottabb lenni, a lehető legjobb munkát végezni. Nagy művészi szabadság nincs, hiszen tervrajzok alapján kellett megmintázni a domborművet – mondta el Berze Imre, aki már március eleje óta dolgozik az agyagmintán.

Tudomásom szerint hasonló térplasztikát még nem állítottak ki Romániában. A térplasztikához szükséges teljes bronzmennyiséget, vagyis pontosan 111 kilogrammot a székelyudvarhelyi Color Metal Kft. biztosította – részletezte Orbán László, a projekt egyik ötletgazdája, az Erdélyi Utakon Egyesület elnöke, aki Erdélyben több kiállítást szervezett már látássérültek számára. Ilyen volt a Láthatatlan Udvarhelyszék és annak csíkszéki, illetve gyergyószéki változata.

A mostani egy teljesen új, közös projekt: a látássérültek a bronzból kiöntött térplasztika segítségével nemcsak épületeket, főtereket, hanem nagyobb területeket is megismerhetnek.

Mint Orbán László elmondta, a jelenleg is készülő térplasztika 900 métert mutat meg légvonalban, a csíksomlyói kegytemplomtól egészen a nyeregig. Mivel a zarándokok és a turisták közt egyaránt sok látássérült van, a dombormű mindannyiuk számára nagy segítséget nyújt. A maketten helyet kap természetesen minden fontos nevezetesség, többek közt a kegytemplom, a ferences kolostor, a KALOT épülete, a gyermekotthon, a Salvator-kápolna, vagy a Hármashalom-oltár.

Orbán László arra is kitért, hogy a térplasztika nemcsak a látássérültek számára lesz érdekes, hanem a mozgássérülteknek is: a talapzat magasságát úgy állították be, hogy kerekes székesek is könnyen megközelíthessék, átláthassák.

A csíksomlyói térmakett kivitelezését Nagy Gyula irányítja, a „Tapintható – Láthatatlan” program vezetője. A látássérülteket szolgáló projektet több mint tizenöt éve az ő elnöksége alatt indította el a Budapest-Budavár Rotary Klub Egyesület.

Először a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum térképét készítették el, majd a budai Mátyás-templomot, illetve a körülötte levő teret. A kezdeti vágyuk, mondanivalójuk is az volt – természetesen az alapelveiket figyelembe véve –, hogy a térplasztika legyen szép a látóknak, legyen hasznos a vakoknak. Ezen elvek mentén több magyarországi városban számos domborművet öntöttek ki, már több mint húszat. Nagy Gyula szerint a látássérültek mellett nagyon jó célközönség a gyerekek, mert a lekicsinyített dolgokat különösen kedvelik.

Ez a dombormű bizonyos tekintetben határokat lép át: nemcsak a jelenlegi Magyarország határait, hanem léptékében és megközelítésében is meghaladja az eddigi határokat. Eddig főtérnél vagy városrésznél nagyobb területet nem formáltak meg. A mostani, 900 métert átfogó térplasztika gyakorlatilag dombortérkép. Elkészítéséhez alázatos, adni akaró lelkület szükséges, ami a programban dolgozó munkatársakban kivétel nélkül megvan. Egyelőre az agyagminta készült el, a térplasztika majd kint a térben fog életre kelni. A munkában részt vesz Kroll Zsuzsanna is, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének munkatársa is, aki a budapesti Mátyás-templom makettjéről azt mondta: „A cizellálás elsimult már a dombormű tetején, ennyi vak a világon nincs.” Azt gondolhatnánk, hogy egy rétegnek szóló műfajról van szó, de a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a látók is ugyanúgy megtapogatják. Szerencsés egybeesés, hogy a  csíksomlyói kegyhely makettjének elkészítése egybeesik a Mária-évvel is, ráadásul az ötszáz éves Babba Mária-szobor tiszteletére avathatják fel. „Ez erre az ünnepre a mi ajándékunk” – nyilatkozta Nagy Gyula.

Mivel a plasztikához építkezési engedélyek is szükségesek, a csíksomlyói rendezési tervet készíttető Tövissi Zsolt építészt kérték fel a projektben való segítséghez. A helyet ismerő építész feladata az volt, hogy a makettbe tömörítse a Csíksomlyóra vonatkozó legfontosabb információkat.

„Kicsit túloznunk kellett az arányokban, fontosságuk szerint tüntetjük fel az objektumokat, elvégre a megcsodálói eszerint fogják emlékeikben megőrizni őket. Rákerültek a műemlékek, amelyek Somlyó funkcióit hordozzák” – mondta a modell előkészítését végző építész.

Fotó: Mihír.ro

Magyar Kurír