Krisztusban kedves testvéreim,

Pár nappal ezelőtt Ferenc pápa ellátogatott Greccióba, egy kis településre Közép-Olaszországban, ahol Szent Ferenc felállította az első betlehemi jászolt. A nagy szent 1223-ban ebben a barlangban akarta megélni Jézus születésének titkát, azt, hogy Isten Fia emberi testet öltött és közénk jött egy istállóban.

Szent Ferenc e cselekedete innét kezdett terjedni lassan, de biztosan, olyan lendülettel, hogy ma már világszerte ismertté vált a betlehemi jászol építése.

Grecciói látogatása alatt Ferenc pápa aláírt egy levelet Admirabilis signum – Csodálatos jel címmel, amelyben a betlehemi jászol felállításának gyakorlatáról, jelentőségéről, fontosságáról beszél. A levelet olvasva újból felébrednek bennem a gyermekkori emlékeim.

Gondoljunk csak vissza gyermekkorunkra! Mindenki a sajátjára. Emlékszem, hogy számomra a karácsonyi ünnepek egyik legfontosabb része pont a betlehemi jászol előtt eltöltött idő volt: a templomunkban fel volt állítva egy barlang, gyönyörű háttérdíszlettel, a barlangban pedig jászolban, szalmán feküdt a kis Jézus. Mi, gyerekek csodáltuk a domboldalra épült Betlehem falucskát, a dombról lefolyó kis patakocskát, de még jobban a barlangban látható gyermeket és a mellette levő állatokat. És természetesen az angyalokat, akik a sötét éj szikrázó csillagjai között dicsőítették Istent a mennyben és békét hirdettek az embereknek a földön.

Felnőttként is megmarad az emberben a csodálat, a kíváncsiság, a szinte gyermeki vágy, hogy templomainkban megtekintsük a betlehemi jászolt. Sokféleképpen lehet ilyenkor ott állni: elcsendesedve, egyszerűen némán, hagyva, hogy szemeink, különösen a lelki szemeink, megteljenek ezzel a látvánnyal. Ha pedig gondolataink elkezdenek ébredezni, ráeszmélünk, hogy micsoda titok előtt állunk: a hatalmas és láthatatlan Isten, aki nagyobb mindentől, amit el tudunk képzelni, kis gyermekként jelent meg közöttünk. Szülei gondoskodásától függött, átadta magát nekik, vállalta a mi életünket, az emberi életet.

A betlehemi Jézus születése Isten határtalan szeretetének jele és bizonysága. Jézuson keresztül, emberi módon, emberi szavakkal és tettekkel akarta nekünk megmutatni, hogy milyen is ő, milyen hatalmas az irgalma és szeretete irántunk.

A betlehemi jászol körül jelen van az egész teremtett világ. Ott van a jászol mellett Jézus édesanyja, Mária. A nép leánya, aki hitt Gábriel angyalnak. Alig van szebb kép vagy jelenet, mint látni egy anyát újszülött gyermekével. József, Mária jegyese pedig ott áll, csodálattal tekint rájuk, készen arra, hogy figyelmes szeretettel védje és támogassa őket.

A pásztorok: a lenézett emberek, a szegények képviselői, akiket Isten különösen szeret, hisz csak őket hívta meg az angyalok által, hogy elsőként lássák a gyermek Jézust. Ott voltak az állatok, amelyek melegen tartották a kis istállót és ezzel dicsőítették a megszületett Megváltót. A gyönyörű csillagos ég… Minden és mindenki Jézusra nézett csodálattal és hálával.

Az Úr adja meg nekünk, hogy megtapasztaljuk az Ő „kimondhatatlanul nagy szeretetét” ebben a karácsonyi időben! Engedjük meg, hogy az ő gyengédsége árasszon el minket!

Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek áldott karácsonyt és boldog új esztendőt!

Német László SVD
Nagybecskereki püspök

Forrás: Nagybecskereki Egyházmegye

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír