Kiállítás nyílt a Fuga Budapesti Építészeti Központban „Templomaink tegnap és ma” címmel február 19-én, csütörtökön. A Győr-Moson-Sopron Megye templomépítészetét bemutató tárlatot Körmendy János, a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara alelnöke nyitotta meg.

KÉPGALÉRIÁVAL – klikk a képre!

A Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara kezdeményezésére és támogatásával megvalósult kiállítás a 20. és 21. századi megyei templomépítészet történetét követi végig negyvennégy alkotás fényképes dokumentumain és tervein keresztül. A tárlat bemutatja, hogy a  hazai templomépítészet változása szorosan kapcsolódik az európai egyháztörténeti és építészeti folyamatokhoz is.

A megnyitón felszólalt Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke, a Fuga létrehozásában és megalapításában élen járó építész, akit Körmendy János, a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara alelnöke követett.

Megnyitóbeszédében megemlítette a most nyílt kiállítás évtizedekre visszamenő előzményeit: korábban a megyében található Árpád-kori templomok feltérképezését végezték el, amelyet a jelenlegi tárlaton bemutatott, főként a 20. században épült templomok dokumentációja kísér. A két, egymástól időben igen csak távol lévő korszak különböző építészeti megoldásai közötti párhuzamra fektetve a hangsúlyt megemlítette, hogy a középkori templomok meghatározták egy adott település szerkezeti kialakulását, míg ez a jelen korban nem mondható el. Templomaink egyre inkább a városok központjaiból a perifériára szorulnak, ezáltal elveszítik városteremtő és szervező funkciójukat is. Ahogyan a kiállítás tematikájában is visszatér a közösség és a templom terei közötti kapcsolat, különösen a bemutatásra került két videó-interjúban, úgy Körmendy János is  utalt a mai templomok városon belüli helyeire, amelyek talán a mai kor valláshoz és a transzcendenshez való viszonyáról is beszélnek.

Gondolatait az elültetett diófa képével zárta, amelyet soha nem önmagunknak ültetünk, hanem a jövő számára: így egy-egy templom is az elkövetkező korok számára épül, így őrizve meg a liturgia terét, amely összeköti az evilágot az örökkévalósággal.

Hartmann Gergely, a kiállítás kurátora Körmendy János szavai után röviden bemutatta a kiállítás anyagát, felhívva a figyelmet arra az európai történeti és a már említett egyházi kontextusra, amely nélkül a Győr-Moson-Sopron megyei templomépítészet sem képzelhető el. Kiemelte a fotókon bemutatott templomokról/liturgikus terekről alkotott gondolkodásmód változásait. A 19. század végén elterjedt neogót, neoromán, és hazánkban különösen a neobarokk stílusjegyeket a II. vatikáni zsinatot követően, illetve a még X. Piusz pápasága idején létrejött Liturgikus Mozgalom hatására is, felváltották az organikus irányzatok, és elkezdődhetett egy nyitottabb párbeszéd az új művészeti irányzatokkal.

A Hartmann Gergely által említett átalakulást, amely a század folyamán a Győr-Moson-Sopron megyei liturgikus terek kialakításában is tetten érhető, olyan alkotásokon keresztül lehet megfigyelni, mint az albertkázmérpusztai neogót temlom, vagy a fertőszentmiklósi Szent Miklós püspök templom. A tárlat kilenc tematikus egységében helyet kaptak az erdélyi falusi építészet által inspirált templomok is, valamint a nyitást képviselő építészek munkái, úgy mint például Körmendy Nándor Csornára tervezett Jézus Szíve-temploma.

A rendszerváltás utáni időszakban egyre fontosabbá válik a közösség és a liturgiának a szerepe a templomépítészetben. Ezt lehet megfigyelni a kiállított fotósorozaton, ahogyan a lineárisan megtervezett, egy irányba mutató templomteret felváltják a kör alakú vagy ovális apszissal megtervezett templomok, amelyekben így az oltárrészt a hívek körbefogják, nagyobb hangsúlyt fektetve a közösség szerepének egy-egy mise vagy liturgia során. A neogót stílusjegyeket is felváltja egyfajta szabadabb vonalvezetés, letisztult formai megvalósítás, amely azonban kiemelt figyelmet szentel a liturgia megvalósulásának.

Erről a liturgia iránti fogékonyságról és alázatról beszél Czigány Tamás DLA építész az erre a tárlatra készített interjúban is: a beszélgetésben a liturgikus funkció tiszteletben tartásáról beszél, és arról, hogy a templomi térszerkezetnek elsősorban a közösség Istenhez való viszonyát kell kifejeznie.

Árvai András másik filmjében, amelyben szintén Hartmann Gergely kérdezi beszélgetőtársát, Fehérváry Jákó OSB teológus szólal meg, aki szakrális térről és a liturgia kapcsoltáról osztja meg gondolatit. A bencés szerzetes úgy tekint a közösségre, mint téralakító erőre, ugyanakkor maga a templomi tér már önmagában is az egyház terét képezi, amely Jézus közössége.

Fotó: Thaler Thamás; Fuga; hg.hu

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír