A híveket Fejes Rudolf Anzelm apát, prépost prelátus köszöntötte. Az ünnepi mise meghívottja és szónoka Holnapy Dénes Márton premontrei kanonok, gödöllői alperjel, zsámbéki plébános volt.

Az alperjel prédikációjában úgy fogalmazott: a Boldogságos Szűzanya által visszaállt a paradicsomi harmónia, és örömét fejezte ki, hogy a katolikus kalendáriumban két egymást követő napra esik a Szent Kereszt felmagasztalása és a Fájdalmas Szűzanya ünnepe. Elmélkedésének vezérfonalát a sasvári piéta története adta, mivel a szobor mása a váradi premontreiek széktemplomában is megtalálható.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredetileg kőoszlopra állított, fafaragású, festett Pietà-szobrot gróf Czobor Imre és felesége, Batich Angyelika fogadalomból emeltette 1564-ben. A mű ismeretlen felvidéki mester alkotása a 16. század elejéről. Az évszázadok során a kegyszobrot sokszor átfestették, Krisztus és Szűz Mária fejét pedig mintegy háromszáz év óta korona ékesíti. Esterházy Imre esztergomi érsek, a pálos rend tagja 1733-ban rendtársaira bízta az akkor már köztiszteletben álló alkotást. A szobor egy háromszögletű kápolnában lett elhelyezve, amely köré évtizedek munkájával uralkodói rangot reprezentáló, nagyszerű épületegyüttest emeltek. A legfőbb mecénás Esterházy érsek mellett Mária Terézia királynő volt, aki férjével és gyermekeivel számos esetben fölkereste az akkor már messze földön híres búcsújáró helyet. A sasvári piéta barokk kultuszának számos művészeti emléke máig fennmaradt, és bár a eredetlegendájának valóságtartamát a szereplők történeti hitelességén túl nem tudjuk igazolni, nem lehet véletlen, hogy a szobor állítása a női devócióval áll összefüggésben.

Az alperjel a misén felcsendült Jacopo da Todi-szekvenciára utalva azt is kiemelte: a szenvedés mögött ott volt Mária igénye, hogy elfogadja és vállalja Isten akaratát a feltámadás reményében, és ez követendő példát kell jelentsen számunkra.

Forrás és fotó: Hírek.várad.org

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

© Híreink csak a szerkesztőség engedélyével, „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel használhatók fel.