Szent Imre herceg tiszteletére szentelte fel a szent ünnepnapján, november 5-én Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke a Hargita megyében, a Gyimesekben található Hidegség új templomát.

Régi álom s mintegy nyolcvanéves terv valósult meg a templom létrejöttével az elmúlt évek során, erre az igyekezetre és a közösség jövőjére kérte Isten áldását a segédpüspök.

A huszadik század harmincas éveiben már elhatározták az akkor külhelynökségi egyházközségként a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozó Hidegség csángó magyar görögkatolikus hívei, hogy temetőt és templomot építenek. A nagy távolságok miatt is szükség volt erre – egy temetésre 8-10 kilométert is meg kellett tennie a menetnek –, az eredeti szándékból azonban csak a temető és egy harangláb valósulhatott meg. Időközben a kommunista államhatalom egyházüldözése miatt a görögkatolikusok latin rítusra tértek, s a történelmi változások miatt is elmaradt a templomépítés.

Szilveszter Imre plébános ismét felszínre hozta a régi közösségi szándékot, amelynek megvalósulásához egy évekkel ezelőtti tűzeset is hozzájárult. A mai templom telkén korábban egy fafeldolgozó üzem működött, amely leégett, megmaradt azonban a garázs épülete, amit a tulajdonos, Csillag Péter hidegségi vállalkozó, az egyházközség mai gondnoka a plébániának adományozott. Ezt a temetőtől nem messze található épületet bővítették, alakították az elmúlt kilenc évben, miközben folyamatosan misézőhelyként és ravatalozóként szolgálta a közösséget. Az egykori garázsépület november 5-től már takaros, ízlésesen berendezett, felszentelt templom, ugyanakkor korszerű, hűtőkamrával ellátott ravatalozó és adminisztrációs központ, amelynek átalakításához, berendezéséhez a helyi összefogás mellett a hidegségi önkormányzat és Hargita Megye Tanácsa is jelentős mértékben hozzájárult.

A hidegségi közösség háromnapos lelkigyakorlattal készült az ünnepre, nagyböjtben ők választották titkos szavazással az új templom patrónusának Szent Imre herceget (a másik jelölt Árpád-házi Szent Margit volt), akinek égi oltalma alatt akarják földi útjaikat járni, ragaszkodni gyökereikhez és építeni a jövőt ott, ahol soha nem volt könnyű az élet.

Forrás és fotó: Vasárnap Katolikus Hetilap Online

Magyar Kurír