Kedves Testvérek!

1. Irgalmas Istenünk jóságából eljutottunk az új esztendő első napjához, és ez őszinte hálával tölti el a szívünket. Egyházunk ma Szűz Mária Istenanyaságát ünnepli. A 431-es efezusi egyetemes zsinaton kelet és nyugat egyházai egyaránt elfogadták, hogy amint Jézus Krisztus valóságos ember és valóságos Isten, úgy Szűz Máriát is joggal nevezzük teotokosznak, azaz istenszülőnek. Azóta kelet és nyugat egyházai egyaránt Isten anyjának valljuk Őt.

Máriának, Jézus anyjának a tisztelete nem a középkori vagy a barokk kori egyház sajátossága, hanem már az első századokban is jelen volt a közösségekben. Sőt a Mária-tisztelet ősi bibliai gyökerekre nyúlik vissza. Lukács evangéliuma írja le, hogy Mária az angyali üdvözlet után meglátogatta idős rokonát, Erzsébetet, aki szintén áldott állapotban volt. Erzsébet köszöntésében pedig Mária egyik legszebb nevének bibliai gyökereit találjuk meg: „Boldog vagy, aki hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked” (Lk 1,45). Azóta nevezzük az Üdvözítő édesanyját Boldogságos Szűz Máriának.

A századok során az iránta megnyilvánuló szeretet és az anyai oltalmába vetett bizalom számos új névvel ruházta fel őt. A lorettói litánia 48 szép megszólítást tartalmaz. A történelmi helyzetnek és lelkiállapotunknak megfelelően egyik vagy másik nevét érezhetjük közelebb magunkhoz. Jelen helyzetünkben különösen is bizalommal fordulunk Máriához, mint a Keresztények Segítségéhez, akihez akkor imádkoztak elődeink, amikor nagy bajban érezték magukat. Az egyház történelme során nem egyszer volt olyan helyzet, hogy emberileg minden elveszettnek látszott. Ilyenkor a Keresztények Segítsége oltalmát kérték a békéért. Szent V. Piusz pápa az ő közbenjárásának tulajdonította a lepantói győzelmet, utódai pedig Bécs és Buda felszabadítását a török uralom alól. Ma is nagy szükségünk van arra a békére, amelyet csak ő tud nekünk kiesdeni. Látjuk, hogy alattomos új háború, a terrorizmus réme fenyegeti a világot. Hisszük, hogy Mária hatékony közbenjárása képes megvédeni bennünket mindenféle veszélyben. Ezért fordulunk hozzá bizalommal jelen helyzetünkben a Most segíts meg, Mária imádság szavaival: „Hol már ember nem segíthet, a te erőd nem törik meg, most segíts meg Mária, ó irgalmas Szűzanya!”

2. A békéért imádkozni mindig aktuális, mert a világ tele van konfliktusokkal. Ezért rendelte el egyházunk, hogy január elsején minden évben tartsuk meg a Béke Világnapját. A pápa ilyenkor békeüzenettel fordul a keresztény közösségekhez, a nemzetek vezetőihez és a világon élő minden jóakaratú emberhez. A mostani világnap témája: „Győzd le a közömbösséget és szerezd meg a békét!” Idei üzenetében írja Ferenc pápa: „Az Irgalmasság Szentéve szellemében mindnyájan arra kapunk meghívást, hogy ismerjük fel, hogyan jelentkezik a közömbösség életünkben és tegyünk konkrét vállalást, amellyel jobbá tesszük azt a valóságot, amelyben benne élünk, ide értve családunkat, a lakó- és munkakörnyezetünket is.” A következőkben a pápa konkrét cselekvésre és bátor tettek végrehajtására hívja az államokat, vagyis hogy hatékony intézkedéseket hozzanak a foglyok, a migránsok, a munkanélküliek és a betegek érdekében.

A pápai üzenet megállapítja: „Isten nem közömbös! Istennek számít az emberiség, Isten nem hagyja magára az embert!” Majd így folytatja: „Az új év kezdetén ezzel a mély meggyőződésemmel kívánok bőséges áldást és békét a remény jegyében minden férfi és nő, a világ minden családja, népe és nemzete számára, az államfőknek, kormányfőknek és a vallási vezetőknek. Ne veszítsük el a reményt, hogy a 2016-os esztendőben mindnyájan eltökélten és bizakodva dolgozunk majd, ki-ki a maga szintjén, az igazságosság és a béke megvalósításán. Igen, ez utóbbi Isten ajándéka és az emberek műve. A békét Isten adja adományként, de rábízza minden férfira és nőre, akik arra kapnak meghívást, hogy megvalósítsák.”

3. Kedves Testvérek! Mi sem lehetünk közömbösek sem a békéért való imádságban, sem Isten végtelen irgalmassága láttán. Immár hagyománnyá vált az Egri Főegyházmegyében, hogy az újévi körlevélben hirdetjük meg az egyházmegyei találkozót. Az idei évet szinte teljesen kitölti az Irgalmasság Rendkívüli Szentévének a programja. A szentév kezdetén megnyitottuk az irgalmasság kapuját az egri és a sárospataki bazilikákban. Ennek megfelelően mindkét helyszínen tartunk egyházmegyei zarándoklatot, hogy mindenki a számára leginkább alkalmas helyszínen és időpontban kapcsolódhasson be egyházmegyénk lelki megújulásába. Az egri egyházmegyei zarándoklat 2016. május 7-én, a bazilika felszentelésének évfordulóján lesz. A sárospataki zarándoklatra pedig 2016. május 16-án, Pünkösdhétfőn kerül sor. Szeretettel várom híveinket! Mindenkit arra buzdítok, hogy a szentév során lépjen át az irgalmasság kapuján és újítsa meg életét!

Szeretettel kívánok a főegyházmegyénkben élő krisztushívőknek és minden jóakaratú embernek Istentől megáldott békés, boldog Újévet.

Eger, 2016. január 1.

Dr. Ternyák Csaba
érsek

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír