„A katolikus egyház története, újjászületése a 18. századi Debrecenben” címmel konferenciát rendezett a Debreceni Egyetem a debreceni katolikus emlékév alkalmából június 12-én – adja hírül a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye sajtóirodája.

Mint arról már korábbi híreinkben is szóltunk, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök a 2015-ös évet emlékévvé nyilvánította, mert éppen 300 éve annak, hogy a katolikusok visszatelepedhettek Debrecenbe. 1715-ben Debrecen megkapta a szabad királyi városi jogot, amelynek feltétele volt a szabad vallásgyakorlás. 

A főpásztor emlékbizottságot is alapított, amelynek tagjai a város vezetése és intézményei, így a Debreceni Egyetem is, valamint katolikus szervezőbizottságot is létrehozott más katolikus intézmények, szervezetek vezetőivel az összesen mintegy 40 program megrendezésére az év során.

Mint ahogy Bosák Nándor püspök a konferencia megnyitó beszédében elmondta, a tudományos konferencia a nívós, szakmai, történelmi előadásokkal az emlékév legrangosabb eseményének számít. Új aspektusba, megvilágításba állítják Debrecen város kultúráját, vallástörténetének egy-egy szakaszát.

A főpásztor továbbá kiemelte, a visszatekintés a 300 évvel ezelőtti, Debrecen és a magyar történelem 18. századi eseményeihez kapcsolódik.

„A történelem mindig az időben megvalósuló emberi élet.” – tette hozzá. „Elmondja, hogy mi történt, kik voltak a szereplői, melyek voltak a mozgató rugói és milyen hatást gyakoroltak arra az időre. De mi az idő?” A püspök a kérdésre Szent Ágoston szavaival válaszolt: „Ha ezt kérdezik, tudom, hogy mi az idő, ha meg akarom magyarázni, nem tudom.”

Egyes filozófusok az időt úgy értékelték, mint a megismerés egyik kategóriáját. A természettudósok az élet negyedik dimenziójáról beszélnek, az arisztotelészi meghatározás szerint pedig a mozgás mértéke az egymás utániságnak az alapján. A régi görög kifejezés és meghatározás még konkrétabban határozza meg az időt, mert beszél az időtartamról, a kronoszról, amely az események sorát jelenti, és beszél a megélt időről, a kairoszról – folytatta gondolatait a megyéspüspök.

Mi a történelemben nemcsak az események láncolatát látjuk, amelyek cél nélkül követik egymást, hanem mindig a történelemben megélt emberi vonatkozást szemléljük és figyeljük. Ilyen értelemben mindig a kairosz az, ami bennünket foglalkoztat, így idézünk fel régi eseményeket és keressük a történelem mélyebb értelmét. A katolikus újjászületésre visszatekintő emlékév erre a történelemben megvalósuló életre utal, mert az életünk a történelemben minden helyzetben újjászületés” – fejezte be gondolatait Bosák Nándor püspök.

Komolay Szabolcs alpolgármester Debrecen város nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a múlt ismerete nélkül nincs jelenünk és legfőképpen nem tudunk jövőt építeni, mert az egymásra épülő generációk építik azt a jövőt, amely meghatározza egy város, ország kultúráját. Majd egy feneketlen kúthoz hasonlította egy város, ország, nemzet történetét, amelynek nem látjuk az alját, a kezdetét, ugyanakkor keressük a tradíciókat, a miérteket és mikénteket, de legfőképpen a gyökereinket, hogy kik vagyunk, honnan érkeztünk. Az emlékév nemcsak a katolikusok ünnepe, hanem Debrecen ünnepe is, amelyhez a város különböző intézményei is hozzákapcsolódtak a maguk erejével, lehetőségeivel is – hangsúlyozta az alpolgármester.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora mint házigazda üdvözölte a konferenciát. Elmondta, az ország jelenlegi helyzetének, jövőtervezésének az alapja, hogy a múltunkba, különösen az egyháztörténeti összefüggésekre visszanézzünk. A Debreceni Egyetem a közelmúltban több egyháztörténeti konferenciához kötődött, többek között helyet adott annak az ökumenikus konferenciának is, amit a II. Vatikáni Zsinat 50. évfordulója kapcsán rendeztek. A rektor az egyháztörténeti specifikumok Debrecen mai megértése szempontjából és a keresztény értékek alapján tervezett jövő szempontjából nagyon fontosnak ítélte a konferenciát, és mint mondta, mi sem természetesebb annál, hogy egy keresztény ország állami egyeteme ad otthont a katolikus konferenciának.

A konferenciát, amelynek anyagából ez év decemberéig egy kötet jelenik meg, Papp Klára dékán és Orosz István akadémikus vezette le.

***

A konferencián a következő előadások hangzottak el:

DRASKÓCZY ISTVÁN (egyetemi tanár, ELTE BTK, Történettudományi Intézet): A katolikus egyház szerepe a középkori Debrecenben – Debreceni diákok egyetemjárása a középkorban.

BARTA JÁNOS (professor emeritus, DE BTK, Történelmi Intézet): A Magyar Királyság felekezeti helyzete a 18. század első felében;

SZÁRAZ ORSOLYA (irodalomtörténész, Debreceni Egyetem, MTA kutatócsoport): Jezsuita népmissziók a váradi egyházmegyében a 18. században.

OROSZ ISTVÁN (az MTA rendes tagja, professor emeritus DE BTK, Történelmi Intézet): Debrecen szabad királyi városi címének országgyűlési becikkelyezése.

PAPP KLÁRA (egyetemi tanár, DE BTK, Történelmi Intézet): Gróf Csáky Imre püspök szerepe a katolikus egyház debreceni térnyerésében.

SZABADI ISTVÁN (Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár igazgatója, Debrecen): A református egyház Debrecenben a szabad királyi városi cím megszerzése után.

KOLTAI ANDRÁS (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapest): Debrecen és a piaristák a 18. században.

BITSKEY ISTVÁN (az MTA rendes tagja, professor emeritus DE BTK, Kultúratudományi Intézet): „Ab omnibus pius rex dicebatur” (Szent László a magyarországi irodalomban).

BARTHA ELEK (professzor, néprajzkutató, DE BTK, Néprajzi Tanszék) –DÉNES ZOLTÁN (kanonok, c. egyetemi docens): Szent László a néphagyományban.

NYÁRÁDI ANNA MÁRIA (művészettörténész, Győri Városi Művészettörténeti Múzeum): A debreceni Szent Anna-templom Szilassy János által készített úrmutatója és a templom egykori felszerelése.

KELÉNYI GYÖRGY (professzor, ELTE BTK, Művészettörténeti Intézet): A Szent Anna-székesegyház építéstörténete és helye a magyar barokk építészetben.

ZÁGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS (történész, Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, Vasvár): Domonkos szerzetesek Debrecen katolikus életében, református történészek a domonkos történetírásban.

* * *

A konferencia idején kiállítást nyitottak meg a Történelmi Intézet Könyvtárában a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú Bihar Megyei Levéltárának irataiból A mezővárostól a szabad királyi városig címmel. A kiállítást Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a levéltár igazgatója nyitotta meg.

Sor került továbbá Száraz Orsolya Catalogus librorum Bibliothecae Collegii Germanici et Hungarici Romae című könyvének bemutatójára, amelyet Monok István, az MTA Akadémiai Könyvtár és Információs Központ igazgatója, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola professzora ismertetett.

A konferencia megszervezését támogatta a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara, a Debreceni Katolikus Emlékbizottság, az MTA DAB Társadalom- és Történettudományi Szakbizottsága, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Honismereti Egyesület.

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír