A világon jelenleg körülbelül 1,5 millió magyar, illetve magyar nyelvű, kultúrájú személy él szülőföldjén kívül, akiknek mintegy 50-60 százalék katolikus. Lelki gondozásukat 121 pap látja el 67 misszióban és 193 misézőhelyen. Mivel az utóbbi pár évben ismét nagyon sokan hagyták el hazájukat, a külföldi magyar lelkipásztorok körében felvetődött az az ötlet, hogy mind a régieknek, mind az újaknak segítséget kellene nyújtani abban, hogy megtalálják a magyar közösségeket (missziókat), és különösképpen a misézőhelyeket – tájékoztatta szerkesztőségünket Temfli Imre, aki Stuttgartban gyűjti maga köré a magyarokat.

Az Európai Magyar Papi Konferencia résztvevői egy éve határozták el a közös honlap létrehozását, amelyre kezdetben az európai magyar katolikus közösségek és misézőhelyek kerültek fel, de a későbbiekben az egész világ magyar katolikusainak misszióit és misézőhelyeit elérhetővé akarják tenni a weboldalon.

A II. világháború után a Vatikán elsőként intézkedett az emigránsok, száműzöttek megsegítése érdekében – mondja Cserháti Ferenc esztergom–budapesti segédpüspök, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásáért felelős főpásztor. 1969-ben a II. Vatikáni Zsinat határozata értelmében megjelent az Instructio de Pastoralis migratorum cura dokumentum, amely a helyi püspök joghatósága alá helyezte az idegen nyelvű lelkipásztori szolgálatot, missziók felállítását és emigráns püspökök kinevezését is lehetővé tette. Megerősítette, hangsúlyozta az anyaegyház és a befogadó egyház irántuk való közös felelősségét.

A második világháború után a keleti tömbhöz tartozó országok esetében – az ismert politikai korlátozások miatt – az anyaország egyháza nem gondoskodhatott szabadon a külföldön élő magyar hívekről, sőt ez nem is lett volna kívánatos, erre csak a kilencvenes években bekövetkezett politikai változások után nyílt lehetőség – teszi hozzá a területért felelős püspök. Ezért 1945-ben a Vatikán előbb delegátusokat bízott meg az emigráns magyarok lelki gondozásának megszervezésével, később, 1983-tól külföldi magyar püspök (elsőként Irányi László) kinevezésével is erősítette a külföldön élő magyarok lelki gondozását és bizonyos fokig kötődését az anyaegyházhoz, amelytől elszakadni kényszerültek. Egészen tavalyig Cserháti Ferenc püspök is külföldről, Münchenből irányította a külföldre szakadt magyarok lelkipásztori szolgálatát, de immáron Magyarországról, Budapestről végzi feladatát.

Mindszenty József bíboros, hercegprímás – akinek nagy szívügye volt a Magyarországról és a határon túli elszakadt területekről kivándorolt magyarok lelkipásztori szolgálata – 81 évesen így fogalmazott: „Amíg az Úr életben tart, egészséget ad, mindenűvé elmegyek, ahová meghívnak, ahol szívesen látnak, és ahol értelme van látogatásomnak.” Cserháti Ferenc is ehhez a szemlélethez tartja magát 2007-es püspökkészentelése óta.

Magyar Kurír
(asz)