Erődített, öles kőfalak, reneszánsz kályhacsempe- és kerámiatöredékek regélnek a múltról a Bihar megyei Szentjobbon, amelynek várában júliusban kezdődtek régészeti ásatások a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Bihar megyei Körösvidéki Múzeum szervezésében.

A feltárások célja, hogy adatokat gyűjtsenek a szentjobbi apátság 18. századi kúriájának felújításához és a 16. századi reneszánsz vár romjainak helyreállításához.

A középkori eredetű vár dél-nyugati bástyájába először 2004-ben kapott bele a markológép, amikor a római katolikus Caritas gyermekotthonának gazdasági épületeit kezdték építeni. A Lakatos Attila régész vezette feltárások már akkor arra engedtek következtetni, hogy a reneszánsz vár területén állhatott az a bencés kolostor és templom, amelyben Szent István király Jobbját őrizték a középkor folyamán, miután Marcurius apát, Árpád-házi I. István szentté avatását követően a Berettyó vidékén rejtette el a karereklyét. A Szent Jobb a magyar kereszténység egyik legjelentősebb központjává tette a települést: védelmére már Szent László király famonostort építtetett a Berettyó mentén, ezt bővítették és erősítették meg kőfalakkal a középkor folyamán, hogy egyes tudományos vélemények szerint a tatár betörésekig – amikor is Raguzába menekítették –, más vélemények szerint azonban egészen a 16. századig e falak oltalmazzák a kettéosztott karereklyét.

A római katolikus templom és a 18. századi romosodó kúria alkotta apátsági birtokon ismét kutatóárkok sorakoznak. Dél-nyugat felé a bástyafal záródását, dél-kelet felé a kúria alapozását vizsgálják a kutatók és lehetőség szerint azt a középkori réteget keresik, amely a monostor nyomait rejti. „Az egyik kutatóárokban Árpád-kori falmaradványokat találtunk, és az onnan előkerülő Árpád- és Anjou-kori kerámiatöredékek is egyre inkább azt igazolják, hogy a községben élő makacs hagyománnyal ellentétben, miszerint a középkori monostor a falu felett dombon állott, a korai bencés apátság is itt, a Berettyó szomszédságában épült fel” – vélekedik a feltárásokat irányító Lakatos Attila.

A jelenlegi ásatások igazolják a kutatók korábbi feltételezéseit is, miszerint a 18. századi kúria a vár dél-keleti bástyáján, a falu katolikus temploma pedig az észak-nyugati védvonalon nyugszik. A dél-nyugati bástyafül feltöltése pedig „ontja magából” a 17. századi restaurálható kerámiát és a szebbnél-szebb lovas, oroszlános és egyéb virágdísszel ellátott polikróm, illetve zöld színű reneszánsz kályhacsempetöredékeket.

Szentjobb a középkortól fogva a kommunizm