December elsejével Dominik Duka bíboros, prágai érsek személyi plébániaként létrehozta a Prágai Magyar Katolikus Plébániát. Az alapítás alkalmából Erdő Péter bíboros december 17-én ünnepi szentmisét celebrált a prágai Szent Henrik-templomban, amely egyben a magyar személyi plébánia székhelye.

A szertartáson, amelyen nagyszámú magyar hívő vett részt, Dominik Duka bíboros, a cseh katolikus egyház feje koncelebrált. Köszöntőjében Dominik Duka rámutatott: a cseheket és a magyarokat is összeköti egyebek között Szent Adalbert személye, akinek komoly szerepe volt mindkét nemzet történetében.

A hagyományos és a személyi plébánia közti különbség az, hogy míg az első területi alapon működik, addig a másik nem területi alapon, hanem hívek egy meghatározott csoportja – például egy nemzetiség – számára létesült plébánia. Prágában jelenleg már több idegen nyelvű katolikus plébánia is működik, ezt a sort bővítette most a magyar plébánia, amelynek élén a magyar lelkészség megalakulása óta Balga Zoltán áll.

A rendszeres katolikus szentmisék húsz éve kezdődtek Prágában. Az elsőre 1992. december 6-án a cseh főváros egyik legrégibb templomában, a Szent Adalbert-templomban került sor, melyet Pataky Kornél akkori győri püspök celebrált.

A cseh fővárosban mintegy 2000-2500 főre tehető a magyarok száma. A katolikus szentmiséken kívül hetente tart istentiszteletet a prágai magyar református egyházközösség is.

Erdő Péter bíboros, prímás Prágában elmondott prédikációját teljes egészében közöljük.

Eminenciás bíboros úr, főtisztelendő plébános úr, Krisztusban kedves testvérek!

Advent harmadik vasárnapjának szentmiséjét mondjuk. A liturgia az öröm fényét villantja fel az advent bűnbánati idejében. De van örömünknek egy különleges oka is. Dominik Duka bíboros úr magyar személyi plébániát alapított Prágában. Ennek az új közösségnek a számára kérjük ma Isten különleges áldását. Örömmel találkozom most a szentmisében ennek a plébániának a hívő közösségével. A Krisztusba vetett hit és szeretet lendületét és örömét kérem mindannyiuk számára.

János evangéliumában, mindjárt a híres előbeszéd után, egy nagy tanúságtétel leírása következik. Ebben a tanúságtételben többen is részt vesznek. Az esemény csúcspontján maga az Atya és a Szentlélek is tanúságot tesz Jézusról a keresztelés jelenetében. A tanúknak tehát csak egyike János, a Keresztelő, akinek az alakjával a mai evangéliumban találkozunk.

De miféle tanúságtétel az övé? Először is bírálat és önvizsgálat. Hiszen bűnbánatot hirdet, azt mondja, hogy elközelgett a mennyek országa, azt kívánja, hogy térjenek meg az emberek, és merítkezzenek alá, keresztelkedjenek meg. Nagy a híre, és sokan követik, ezért Jeruzsálemben is nyugtalanság támad a papi vezetők között. Úgy gondolják, meg kell ítélniük ezt az új vallási mozgalmat. Talán ítélőbírónak tekintik saját magukat egy olyan ügyben, amelyről az evangélium drámaian meg fogja mutatni, hogy perhez hasonló ugyan, de ott ők nem bírák, hanem végül majd vádlottak lesznek.

János nem a Messiás, de mégis rámutat arra, hogy a Messiás elérkezett. Ebben látja a szerepét. Nem a saját egyéniségét állítja előtérbe, hanem azt, ami az üdvösség művében történik. Elmondja, hogy mennyivel nagyszerűbb a Messiásnak a küldetése az övénél. Hogy nem méltó a saruszíjának a megoldására sem. És elmondja főként, hogy a Messiás már itt van közöttük. Tudja, meg van róla győződve, hogy él, hogy ott van, hogy talán épp a hallgatók között áll az, akinek Isten ezt a szerepet szánta. De ő sem ismeri személy szerint. Az ő számára is megvilágosodás lesz majd, amikor kimondhatja, hogy: “íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit”.

És ebbe a várakozásba, de ebbe az örömbe is, hogy a megígért szabadító már itt van köztünk – ebbe akarja beavatni a hallgatóit, ezért kéri tőlük a bűnbánatot. A saját szerepét tehát csak a tanúságtételben látja, abban hogy rámutat valakire, aki nagyobb nála. Azóta is, ha Jézus eljövetelét várjuk, mint tesszük azt évről évre advent idején, akkor rá kell figyelnünk a tanúságokra. Rá kell figyelnünk arra, ha bárki közülünk, bárki a környezetünkben csak a legkisebb jót is teszi, arra tekintettel, hogy szereti Jézust, hogy köztünk van Jézus, hogy várjuk őt. És akkor eszünkbe jutnak gyerekkorunknak a kisingei és a kisszívei, amelyekkel a karácsonyra készültünk. Amikor egy-egy kereszttel, egy-egy kockával díszítettük a kisinget, valahányszor sikerült egy jócselekedetet összegyűjteni Jézus kedvéért. Mert őt vártuk, mert őrá gondoltunk. Ha ezt tesszük most is, fiatalon vagy öregen, gyerek vagy felnőtt fejjel, akkor tanúságot is teszünk, mert aki rá tekintettel a legkisebb jót is teszi, a legkisebb önuralmat is gyakorolja, szeretettel és ráfigyeléssel fordul a másik ember felé, az tanúságot tesz, ahogyan János is tanúságot tett az elközelgő Jézusról.

A magyar személyi plébánia megalapítása nagy újdonság Prága történetében. Különös lelkipásztori szeretet jele a bíboros érsek atya részéről, hogy magyar nyelvű híveit segíti a közösségi életben. Az igazat megvallva a nyugati országokban a magyar közösségek tagjai általában ismerik és megértik az adott ország nyelvét. Mégis közelebb áll a szívükhöz, ha anyanyelvükön vagy őseik nyelvén imádkozhatnak, ha ilyen környezetben építhetik fel katolikus közösségi életüket. Az egyház minden nép édesanyja. Mindenkit úgy akar megszólítani, ahogyan az a szívéhez legközelebb áll. Ezért Duka bíboros úr intézkedése, nyitottsága a lelkipásztori szeretet nagyszerű tanúságtétele. A Magyar Katolikus Egyház nevében hálás köszönetet mondok érte. Fontos dolog az, hogy mi, európaiak vagy közelebbről mi, akik Közép-Kelet Európa kis nemzeteihez tartozunk, őrizzük és megbecsüljük identitásunkat és éppen ennek alapján meg tudjuk érteni és tisztelni tudjuk mások azonosságát és kultúráját is. Ez az a szemlélet, amire Ferenc pápa is tanít minket, amikor hangsúlyozza, hogy Európa nem olyan, mint egy gömb sima felülete, ahol minden egyforma, hanem inkább sokszögletű idomhoz hasonlít, ahol az egyes nemzetek külön síkokat jelenítenek meg. Ezek azonban egymáshoz kapcsolódnak és segítik egymást.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának legutóbbi minszki nyilatkozatához kapcsolódva a cseh, a horvát, a lengyel, a szlovák és a magyar püspökök képviselői idén október 19-én Budapesten közös nyilatkozatban tettek hitet amellett, hogy az egyház szereti Európát és hisz a jövőjében: „Európa nemcsak föld, hanem szellemi feladat”. „De ez az európai identitás a földrajzi tényezőkön túl főleg kulturális azonosság. Ennek a kultúrának az egyik legnagyobb ihlető ereje volt és maradt – az elvilágiasodás ellenére is – a keresztény vallás. Az európai identitás jellemző vonása számos olyan nép és nemzet jelenléte, amelyeknek van saját nyelvük, saját kultúrájuk, saját történelmi tapasztalatuk, saját zsenialitásuk az egyéni és közösségi élet kihívásaival való gondjainak megoldására. Ebben a sokszínűségben a teremtés gazdagságát ismerjük fel, Isten ajándékát, amelyet meg kell őriznünk, védenünk kell és ki kell bontakoztatnunk… az egész emberiség javára”. Ez az új plébánia nagyszerű tanúságtétel arról, hogy hitünk és egyházunk hogyan tudja erősíteni a szeretetet a népek között.

De tartozom egy vallomással is. Esztergom-budapesti érsekként mindig tisztelettel vallottam, hogy egyházmegyénknek és az Esztergomi Bazilikának a védőszentje Szent Adalbert, Prága vértanú püspöke. Ő az, akit saját védőszentjüknek tekintenek csehek, lengyelek, magyarok, szlovákok egyaránt. Az ő lelkében égett a tűz, hogy a keresztény hit igazságát és örömét tovább adja a pogány népeknek, a nem hívő világnak. Ez pedig újra és újra arra indította, hogy kilépjen önmagából, környezetéből és olyanok közé menjen, akiknek nagy szükségük van az evangéliumra, de nem biztos, hogy befogadják.

Nekünk is nagy szükségünk van Krisztus örömhírére. Úgy kell készülnünk a karácsonyra az idei adventben, hogy valóban befogadjuk Krisztust és hagyjuk, hogy szeretete és igazsága átjárja az életünket.

Isten áldja meg az új magyar egyházközséget! Isten áldja a Prágai Egyházmegyét!

Szent Adalbert vértanú-püspök, közös védőszentünk, könyörögj értünk! Amen.

Forrás: MTI, Prágai Magyar Katolikus Plébánia

Fotó: Prágai Magyar Katolikus Plébánia Facebook-oldala

Magyar Kurír