Vonzó-e ma a szerzetesi életforma? – egyebek mellett erről beszélt Urbán Erik ferences szerzetes a Székelyhon.ro-nak. A csíksomlyói kegytemplom igazgatóját annak kapcsán kereste fel az internetes újság, hogy a katolikus egyház a megszentelt életnek szenteli a következő évet.

Ferenc pápa az advent első vasárnapján elkezdődött új egyházi évet a megszentelt élet évének nyilvánította. A jezsuita gyökerekkel rendelkező Szentatya ezzel rá akarja irányítani a figyelmet arra, hogy az evangéliumi tanácsok (tisztaság, szegénység és engedelmesség) isteni ajándékok, az egyház az Úrtól kapta, és az ő kegyelméből őrzi őket. A megszentelt életnek sok intézménye létezik. Ezek a nekik juttatott kegyelem szerint különböző adományokkal rendelkeznek: vagy az imádkozó Krisztust követik szorosabban (szemlélődő rendek), vagy például az Isten országát hirdetőt, de mindig azt, aki az Atya akaratát teljesíti.

„Ma gyakran úgy beszélnek a szerzetesi életről, mint az evangélium radikális választásáról. Vigyáznunk kell azonban, nehogy ennek alapján arra a következtetésre jussunk, hogy vannak első osztályú keresztények, vagyis olyanok, akik komolyabban veszik Krisztus követését, és másodosztályúak” – figyelmeztetett Urbán Erik. Hozzátette, minden keresztényt kivétel nélkül a szeretetre hívott meg Isten, akár szerzetes, akár nem. Egyes szerzetesrendeknek, főleg az újabbaknak az alapítói pontosan meghatározták rendjük irányvonalát, szerepét az egyházban, sőt vannak olyan rendek, amelyeknél a hármas fogadalom mellett egy negyedik fogadalommal is elkötelezik magukat.

„Legyen akármilyen szolgálat az egyházon belül, misszió, lelkipásztorkodás, fiatalok tanítása és nevelése, karitatív tevékenységek, a legfőbb feladat, hogy Isten országának hírnökei legyenek az emberek között. A sokféle tevékenység mellett azonban az imádságnak megfelelő helyet kell biztosítaniuk egyéni és közösségi életükben.” A csíksomylói kegytemplom igazgatója szerint ahhoz, hogy a szerzetes utat mutathasson másoknak, neki kell előbb látnia a fényt, meghallania a hívó hangot, észrevennie a figyelmeztetést. Ehhez azonban az imádság emberének kell lennie.

A kegyhelyigazgató szerint a megszentelt élet éve a szerzetesrendek számára egyben kihívás. „Ennek az évnek nemcsak arról kell szólnia, hogy a megszentelt életet élőkre oda akar figyelni az egyház, vagy a rendek különböző programokkal felhívják a hívők figyelmét, hanem a rendeknek befelé, önmagukra is figyelniük kell” – hangsúlyozta Erik atya. Hozzátette, a következő esztendő a rendek számára a megújulás lehetőségét is hordozza olyan szempontból, hogy vissza tudjanak térni a kezdeti lelkesedéshez, meg tudjanak újulni lelkületükben, amelyre időről időre szükség is van.

Urbán Erik úgy véli, az, hogy vonzó-e ma a szerzetesi életforma, összetett kérdés, elég ha azt nézzük, milyen életforma vonzó ma. „Ha a közeg, ahol nevelkedik a fiatal, olyan, akkor megvan a lehetősége, hogy az adott életformát válassza. Vagy esetleg a médián keresztül jut el ahhoz a ponthoz, hogy eljátszadozzon a szerzetesi hivatás gondolatával” – mutatott rá a ferences testvér. Meglátása szerint utóbbihoz viszont jelen kellene lennie a hiteles szerzetességnek a médiában, erre már számos példát lehet találni. „De lehet, hogy éppen a rendalapító életét olvasva jut el a fiatal arra a felismerésre, hogy szerzetes szeretne lenni. Ez az én esetemben így volt. Szent Ferenc életét olvasva fogalmazódott meg bennem nagyon mélyen az, hogy úgy szeretnék élni, mint ahogy ez a férfi élt.” Erik atya szerint sokféle útja van annak, hogy ki hogyan ismerte fel és ismeri fel a szerzetesi hivatását, ezért nincs két egyforma út.

A kegytemplom igazgatója elmondta, hogy a Csík környéki szerzeteseknek minden évben van egy találkozójuk, amelyet mindig más-más szerzetesrend szervez. Az idei találkozó házigazdái a csíkszentdomokosi segítő nővérek lesznek. Ezen az összejövetelen beszélnek majd a megszentelt élet éve helyi programjairól is.

Fotó: Székelyhon.ro

Magyar Kurír