Ürge-Vorsatz Diana klímakutató tartott előadást a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara (PPKE JÁK) Szent II. János Pál pápa termében december 3-án. A szakember arról beszélt, hogy milyen fontos lenne tartani az éghajlat felmelegedésének másfél Celsius-fokos határát.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Nobel-díjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) mitigációs (éghajlatváltozás mértékének csökkentése) munkacsoportja alelnökét Szabó István, a JÁK dékánja köszöntötte.

„Meg lehet-e állítani az éghajlat melegedését a 1,5 fokos határon belül?” – tette fel a kérdést az előadó. – A valaha mért 18 legmelegebb évből 17 ebben az évezredben, a legmelegebb 4 év pedig az utóbbi évtizedben volt. Miért jelent ez gondot? – kérdezhetnénk, hiszen másfél fokos emelkedést tulajdonképpen észre sem veszünk. Ennek ellenére azt látjuk, hogy a felmelegedés extrém időjárást okoz: tornádókat, erdőtüzeket vagy árvizeket. De a szárazság mögött is a felmelegedés áll, gondoljunk csak a Duna egy hónappal ezelőtti rekord alacsony vízállására. Érdekes, hogy nemcsak melegebb, de hidegebb időjárást is okozhat a felmelegedés. 

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a csapadékos napok száma csökkent, ám ezzel párhuzamosan azt is tapasztaljuk, hogy az egy nap alatt leesett mennyiség nőtt. Az aszályos időszakok, a nyári csapadék mennyisége és a legforróbb napok száma is növekedett. Utóbbi elsősorban a betonnal burkolt városokban válik elviselhetetlenné a hősziget hatás miatt. Ez azért is gond, mert a hőhullámos napokban a halálozási arány 16 százalékkal nő. Az allergiás esetek is megötszöröződtek az utóbbi harminc évben. Az állat- és növényvilágban elterjedtek az invazív fajok, míg az őshonos élőlények északabbra húzódnak.

De vajon mindennek az emberi tevékenység áll a hátterében? A kutatások szerint a természetes változások alapján napjainkban inkább egy hidegedő időszakban kellene lennünk, e helyett melegszik a klíma. Ráadásul az emberi tevékenység nagyságrendekkel nagyobb változást okoz, mint a természetes hatások összessége. Persze lehet erre azt mondani, hogy mindig voltak éghajlatváltozások. Valóban, és ennek eredményeként hihetetlenül sok faj ki is halt. Az ember is alkalmazkodott a változásokhoz – szép lassan. A társadalmi–gazdasági rendszerünk is egy behatárolható klimatikus környezetben jött létre. Ha ez radikálisan megváltozik, akkor ez is problémát fog jelenteni. Napjainkban valami olyasmit művelünk a bolygóval, ami még soha nem volt. Mintha kísérleteznénk a Földdel, aminek nem tudjuk, hogy mi lesz a vége. Ki lehet jelenteni, hogy a XXI. század legnagyobb problémája a klímaváltozás – emlékeztetett Ürge-Vorsatz Diana.

Nagyon fontos lenne, hogy az éghajlat melegedése ne lépje túl a másfél fokot. Sok esetben ugyanis ennél nagyobb változás esetén átlépnénk a „billenő pontot”, mely után a folyamatok – mint a grönlandi jégsapka elolvadása vagy a korallzátonyok pusztulása – már nem állíthatók meg. Ha két fokot melegszik a föld klímája, akkor Magyarországon a hőségnapok száma két héttel megnövekedhet.

A párizsi klímacsúcson 2015-ben megállapodtak abban, hogy másfél fokon tartják a melegedést. Mivel a tudományos háttér még nem állt rendelkezésre, felkérték az IPCC-t, hogy vizsgálja meg a kérdést. Az így megfogalmazott jelentésben több ezer kutatás eredményét foglalták össze.

Mit jelent pontosan ez a melegedés, és meg lehet-e állítani? Napjainkra száz év alatt egy fokot melegedett a Föld klímája. A mai kibocsátás mellett a másfél fokot 2050-re érjük el. De ha mától nem bocsátunk ki több káros anyagot, akkor mindez nem fog bekövetkezni. A kutatások azt mutatják, hogy radikális lépésekkel tartható a másfél fokos melegedési határ. A fosszilis üzemanyagok felhasználása és a mezőgazdasági tevékenység visszafogása mellett ki kellene vonnunk a légkörből a széndioxidot. Erre azonban ma még nincs megfelelő technológia. Az erdők telepítése azért nem megoldás, mert nem vagyunk képesek ilyen sok fát ültetni, ráadásul ezzel radikálisan csökkennének a mezőgazdasági művelésre befogott területek, ez pedig az élelmiszerellátást nehezítené. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy nem elég a technológiai innováció, ehhez üzleti és társadalmi változtatásra is szükség van. 

Sok területen kell tehát változtatni, ugyanakkor nem létezik egyedül üdvözítő megoldás. Az viszont biztos, hogy bármit teszünk, az pénzbe fog kerülni, nagyjából a megtermelt gazdasági javak 7 százalékába. Ám ha azt vetítjük előre, hogy 2050-re körülbelül 250-300 százalékos gazdasági növekedés várható, akkor ez az ár súlyosabb megrázkódtatás nélkül megfizethető. Ha viszont halogatjuk az intézkedéseket, akkor a hatások csökkentése sokkal több pénzt fog felemészteni úgy, hogy ráadásul az életminőségünk is romlani fog. A klímaváltozás következményeivel szemben a gazdagabbak meg tudják majd magukat védeni, a szegények viszont nem. Nem véletlen, hogy Ferenc pápa az Áldott légy! kezdetű enciklikájában ezzel a kérdéssel foglalkozott.

Az biztos, hogy hatalmas változtatásokra, egyfajta új ipari forradalomra van szükség, mely minden területet érint. Napjainkban azt tapasztalhatjuk, hogy ez a forradalom több szektorban is elindult. Komoly előrehaladás történt az elektromos áram, a nap- és a szélenergia tárolásának terén. Szerte a világon épülnek a passzív vagy energia pozitív házak, melyek egyfajta erőműként működnek. Azt se feledjük, hogy ha teszünk a klímaváltozás ellen, akkor azzal együtt egy igazságosabb, vonzóbb, egyenlőbb és egészségesebb világot teremthetünk – fejezte be előadását Ürge-Vorsatz Diana klímakutató.

Fotó: Bókay László

Baranyai Béla/Magyar Kurír