Február 2-án ünnepli az Egyház Urunk bemutatását a templomban. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét 1997-ben nyilvánította a megszentelt élet napjává Szent II. János Pál pápa. Egyházmegyéinkben ünnepi szentmisét mutattak be ezen a napon a megszentelt élet képviselőinek jelenlétében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Február 2-án este ünnepi szentmisét mutatott be Bábel Balázs érsek a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban. Prédikációja elején Bábel Balázs kifejezte örömét, amiért templomuk a felújítás után sokkal szebb lett, és falai között az Úr újra ott van közöttük. A jeruzsálemi templom példáját idézte fel, amelyet Salamon idejében nagy pompával felépítettek, de amelyet aztán Nabukodonozor idején leromboltak. A babiloni fogság után újjáépítették a templomot, amely még szebb lett, mint az eredeti, és Malakiás jövendölése szerint visszatért bele az Úr; sőt, ebben a templomban már Jézus is megjelent. 

A felolvasott evangélium is azt jelzi, hogy az Úr köztünk van – emlékeztetett az érsek. Jézust negyvennapos korában felvitték a templomba, tizenkét éves korában is ott volt, Atyja házának nevezte, többször tanított is a templomban, és amikor meghalt, a templom kárpitja kettéhasad: új templom vette kezdetét. Jézus az új templom. A templom több mint egy kőépület: jelzi az Úr jelenlétét.

Új kezdet jön, Jézus a világ világossága – ezt jelzi ez a történet, ahogyan az agg Simeon is megjövendölte. Jézus hozza el a világosságot az ember számára. Bábel Balázs emlékeztetett, hogy a sötét középkor után az ember hitte, eljön a felvilágosodás ideje. Rá kellett azonban döbbenni, hogy az emberi értelem képes utakat mutatni a földi létre, de a másik világ beláthatatlan számára. Jézus azt mondja, ő elhozta az Atyától a világosságot a halál árnyékában élő emberek számára. Egzisztenciális kérdésünkre, hogy mi van a síron túl, Jézus azt válaszolja, Atyja országában világosság lesz.

A gyertya szimbolikájáról elmélkedett ezt követően a kalocsai érsek: Krisztus jelképe, világít, melegít és csonkig ég; kifejezi Jézus isteni és emberi természetét.

Hozzátette, hogy a megszentelt élet napja is ez a nap, a felajánlás napja: Jézust is felajánlották az Úrnak Mózes törvénye szerint. Ünneppé tette ezt a napot a szerzetesek számára Szent II. János Pál pápa – de mindenki számára fontos, hogy Istennek adja az életét. Aki pedig Istennek szenteli az életét, nem fordul el az emberektől, hanem önzetlenül végzi a felebaráti szeretet tetteit. 

A jó gyertya csonkig ég, feláldozza önmagát. Az életünk így is, úgy is véget ér – figyelmeztetett a szentmise szónoka. Ha egyszer elfogy az életünk, nem mindegy, mire ajánlottuk fel. Az agg Simeon azt mondta az Úrnak, most már elbocsáthatja szolgáját. Az evangélium egyszerre szól minden életkorú embernek, kéri, adja életét Istennek, hogy élete végén elmondhassa: elbocsáthatod, Uram, szolgádat, mert látta szemem az üdvösséget. Bábel Balázs érsek végül azt kívánta mindenkinek, ne tévesszük szem elől ezt a fényt, Jézust. 

* * *

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében élő és szolgáló szerzetesek együtt ünnepeltek és újították meg fogadalmukat február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, a megszentelt élet napján a debreceni Szent Anna-székesegyházban, ahol Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentmisét mutatott be. A szentmise előtt a hagyomány szerint a főpásztor gyertyaszentelési szertartást végzett a templom bejáratánál.

A megyéspüspök a szentmise homíliájának elején köszöntötte a jelen lévő szerzeteseket, szerzetesnővéreket, majd rámutatott, ezen az ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Mária ezzel mintegy odaáldozta Jézust az Istennek. A főpásztor hangsúlyozta, a szerzetesek is ezt teszik, odaszánják az életüket. Minden ilyen gesztus, hivatástörténet az Isten csodája. Jézus mindannyiunkat meghívott a megszentelt életre, de a szerzeteseknek különleges kegyelmet, hivatást adott, hogy megmutassák a világnak, érdemes a boldogító Istennek odaszentelni az életünket.

Ha valaki felfogja ezt a szeretetet, jóságot, az életével válaszol, példát mutat másoknak abban, hogy meg lehet szentelni a bűnös világot. A megyéspüspök hangsúlyozta, a szerzetesek világító gyertyaként mutatják meg, hogy az Istennek odaadott élet boldogító élet. Feltehetjük a kérdést: „Miért pont én?” Az Istennek megakadt rajtam a szeme, és ez szíven talál engem. Ez misztérium, ami előtt az ember értetlenül áll, amit nem tud felfogni. A püspök hozzátette, mindezt mi más is igazolja jobban, mint a missziós szolgálat vállalása a hazától több ezer kilométerre. Nyíregyházán a kamilliánus nővérek között Mangaly Chakku Mary Indiából, Marife de la Rama Sinogbuhan a Fülöp-szigetekről érkeztek.

Ezután Palánki Ferenc püspök a találkozás ünnepére irányította a figyelmet és elmondta, XVI. Benedek pápa gondolata szerint a keresztény élet, a hit kezdete nem egy ideológia, eszme, hanem találkozás az élő Istennel. Egy ilyen találkozás után az ember már nem tud úgy élni, mint azelőtt. A keresztény élet ekkor kezdődik el: „Találkoztam Istennel és elindultam, hogy teljesítsem az ő álmát, akaratát.” Csodálatos érzés megtapasztalni, hogy az Isten szíve az ember szíve után vágyakozik. Amikor válaszolunk erre a vágyakozásra, érezzük, nem tudunk nagylelkűbbek lenni, mint az Isten. Tőle sokkal nagyobb szeretetet, ajándékot kapunk.

A püspök az Istennel való találkozás lehetőségeiként megemlítette az embertársi kapcsolatokat, közösségeket, a rászorulók segítését, az imádságot, a szentségeket is. Amikor szeretetben találkozunk egymással, akkor a hétköznapjaink is ünneppé válnak, meg tudjuk mutatni, hogy az életünk másokért odaadott élet, gyertyaláng élet, fölemészti magát, hogy másoknak fényt és meleget sugározzon. A szerzetesek, akik fogadalommal kötelezték el magukat a megszentelt életre, erről tesznek tanúságot a világnak. Hozzájuk hasonlóan az Isten szeretete bennünket is arra hív, hogy tanúságtevőkként úgy ragyogjunk a világban, miként a csillagok — zárta szentbeszédét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök. 

Forrás és fotó: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír