Várszegi Asztrik főapát január 6-án, Urunk megjelenése, vízkereszt ünnepén délben ünnepi konventmisét mutatott be a Szent Márton-bazilikában, Pannonhalmán. A liturgián a pannonhalmi bencés szerzetesközösség, a gimnázium diákjai és tanárai, valamint a főapátságba érkezett zarándokok vettek részt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepi szentmise kezdetén Várszegi Asztrik a bazilika tornya alatt, a bejárat előtti centrális helyen található keresztelőkúthoz vonult. Miután a ministránsok betöltötték a vizet a keresztelőkútba, a főapát megáldotta a sót és a vizet, majd egybevegyítette őket. Ezután a főcelebráns merített a szenteltvízből, és a templomban körbejárva meghintette a jelenlévőket.

A főapát homíliáját az alábbiakban teljes terjedelmében közreadjuk:

Kedves Testvéreim!

Gyerekkorom visszatérő gondja volt, hogyan mondom el, hogy ki is vagyok én. Sopronban születtem, édesanyámék tősgyökeres soproniak voltak, édesapámék Győrből költöztek oda. Hiába mondtam volna, hogy én a Várszegi Ferenc fia vagyok, környezetem csak úgy értette meg, hogy ha azt mondtam: a Horváth Rózsika fia vagyok. Így akkor azonnal tudták, sőt, a nagyapára és lakásunkra, az Előkapu 5-re is azonnal utaltak.

Kedves Fiúk, kedves Mindannyian! Az egyháznak szinte megjelenésétől gondja, úgy is mondhatnám, születésétől, indulásától gondja, hogy elmondja a környezetnek, a világnak, hogy mi is ő és mi végre van a világon.

Ez volt az első keresztény század második felének a gondja is: a keresztények ott voltak Jeruzsálemben, a görögök városaiban Korintusban, Filippiben, Efezusban, sőt Rómában is.

Nekik kellett elmondaniuk, hogy ki Jézus, miért és hogyan tanítványai ők ennek a Jézusnak, és hogy közösségüknek, amit egyháznak hívnak, mi a küldetése.

Máté evangélista előtt kettős cél volt.

– érthetővé akarta tenni a zsidókeresztényeknek, hogy Jézusban minden ószövetségi prófécia teljesedett. Ezért a gyermekségtörténetet úgy fogalmazta, hogy a Biblián felnőtt zsidó nemzedék kihallja az ismerős történetek és szavak révén ezt az igazságot. Jézus Dávid háza régi dicsőségének fényében jelenik meg Betlehemben, csillag jelzi születése helyét Júdeában.

– a soknemzetiségű pogányokkal is el akarta fogadtatni a betlehemi Kisgyermeket, és hogy ezt megtehesse – úgy is mondhatnám, hogy szalonképessé tegye Jézust –, a betlehemi Gyermeket a mágusokkal, a keletről jött királyokkal „a zsidók királyának” mondatja, akinek szülőhelyét keresik. Sőt, mély tanítást is elrejt a leírásban, olyat, ami nekünk is fontos. A Gyermekben a zsidóság, sajátjai, a saját írástudói nem akarják felismerni a Messiást, a külföldiek pedig az Isten fiát is felismerik.

A zsidó papság bár írástudó, mivel hitetlenek, nem néznek utána a Messiás születésének, Heródes, mint egykor a fáraó, tanácsosait kérdezi, mert a zsidók királyát ki akarja irtani.

Ez már utalás arra, ami Jézus keresztre feszítésekor történt, amikor a „zsidók királyát” említik. A pogányok képviselői megtalálják, megvallják Jézust. Az örömhírt mindenkinek, minden népnek hirdetni kell, foglalja össze Máté evangéliuma végén az üzenetet.

Kedves Testvérek, Fiúk! Mire ihlet bennünket ez a mai ünnep, amelyről azt mondjuk, hogy Urunk megjelenése ünnepe és Vízkereszt Ünnepe?

Urunk nekünk is megmutatja magát. Keressük mindig a csillag vezetését, keressük a jeleket, hogy rátaláljunk az Isten Fiára. Tudatosítsuk, hogy a keresztség vize révén vagyunk az ő családjának, az egyháznak a tagjai, ezért áldottuk meg a vizet a mise elején és hintettem rátok kiadósan, hogy annak nyoma is maradjon és emlékeztessen. Jézus ismerete, a vele való közösség pedig arra kötelez, hogy megvallhasd: keresztény vagyok, hozzá tartozom és örömhírem van számodra: Isten téged is szeret és hív.

Örökségünk, osztályrészed maga az Isten, közösséged pedig a meghívottak és küldöttek közössége.

***

A hitvallást követő egyetemes könyörgésekben az egyházért, az egész világért, az istenkeresőkért, önmagunkért és a bencés közösségért szólt az imádság. Külön könyörgésben megemlékeztek a Közel-Kelet népeiről, kérve, „hogy Krisztus békéje uralkodjék földjükön, s együtt zarándokolhassanak betlehemi jászlához”.

Ahogy arról már korábban hírt adtunk, a Szent Márton-bazilika új betlehemet kapott, amely Pannonhalma német testvérvárosából, Engenből érkezett a főapátságba, és amelyet december 24-én, karácsony I. vesperásában áldott meg Várszegi Asztrik főapát. A vízkeresztkor „megérkező” háromkirályok még készülnek, várhatóan a jövő évben érnek majd Pannonhalmára. 

A pannonhalmi új és mégis hagyományos, népi elemekből felépített Betlehem hirdeti Isten Fia egyetemes, nemzeteket egyesítő örömhírét, hiszen a kis Jézust német és magyar hagyomány szerint öltözött polgárok, mondhatni engeni és pannonhalmi emberek veszik körül, akik együtt örvendeznek a világ minden népével Isten szabadító tettén.

Fotó: Lambert Attila

Kuzmányi István/Magyar Kurír