KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Az ünnepségen részt vettek a Pannonhalmi Főapátság, a Veszprémi Főegyházmegye, a New Hampshire-i manchesteri Szent Anzelm Bencés Apátság, a San Franciscó-i Öbölkörnyéki Magyar Katolikus Misszió küldöttei, a szomszédos települések papsága, Zala megye országgyűlési képviselői, Manninger Jenő és Vigh László. Az ünnepség fényét a Szent Anna énekkar emelte.

Kelemen Ferenc, szerzetesi nevén Krizosztom a templommal szembeni egykori épületben született 1884. január 10-én. A szeptember 10-én felavatott sétány a volt szülőház telkét köti össze a templommal, a falu közepén kialakított parkon áthaladva.

A telket, amelyen a sétány húzódik, a szintén Hahóton született, 1956-ban, a forradalom viharában szülőföldjét elhagyni kényszerülő, jelenleg a San Franciscó-i Öbölkörnyéki Magyar Katolikus Misszió lelkipásztoraként szolgáló Németh Maurus bencés szerzetes vásárolta meg, majd adományozta a település önkormányzatának és egyházközségének, azzal a céllal, hogy Krizosztom főapátnak emléket állítsanak. A Maurus atya és a San Francisco környéki magyarság által nyújtott pénzügyi támogatást a falu pályázati és saját forrásokkal, összefogással egészítette ki, létrehozva a közösségi térként szolgáló parkot és a sétányt.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát – aki doktori értekezését Kelemen Krizosztomról írta – hivatalos római útja miatt üzenetben köszöntötte az egybegyűlteket. A Lőrincz Pál OSB által felolvasott soraiban idézte Horváth Miklós, Kelemen Krizosztom egykori diákja és barátja visszaemlékezését az egykori apátról: „Szülőfaluja, gyermekkorának élményei bizonyos mértékig meghatározóak további életében. Apjától örökölhette a szegényekre jellemző szívós akaratot és kitartást, anyjától szelídségét, Istenbe vetett gyermeki hitét és bizalmát. A zalai táj szépsége száműzetésének öregkori világában is visszatérő emlék. Innen hozta népe és katolikus Egyháza szeretetét, innen a szegénység ismeretét és mély sebeit, a kiszolgáltatottság élményét is. Apja halála is életre szóló árnyék, mely érzelmi életét a szomorúság, melankólia irányába vitte.”

Borián Elréd OSB előadásában bemutatta az embermentőt, aki a II. világháború idején a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma alá helyezte a főapátságot, és helytállásáról tanúbizonyságot téve szenvedéstől és haláltól mentett meg sokakat. Manninger Jenő országgyűlési képviselő az összefogás fontosságát Márai Sándortól vett idézettel illusztrálta, Vigh László pedig arra mutatott rá, hogy a szülőházat a templommal összekötő út miként vitte el Krisztushoz Kelemen Ferenc Krizosztomot.

Németh Maurus OSB a hazaszeretet és a szülőföld fontosságát állította gondolatai középpontjába. Beszédében hangsúlyozta, hogy Hahót a kommunizmus megpróbáltatásai ellenére is meg tudott újulni, ami a közösségi összefogás kiváló példája. Kérte a falu lakosságát, hogy legyenek hűek a településhez, ez ugyanis a megmaradás útja. A haza és a szülőföld szeretete komoly érték, amit ő és emigránstársai a hiányból éreztek meg igazán.

„Én vagyok az út, az igazság és az élet” – (Jn 14,6) kezdte Jézus szavaival áldását Csonka Nándor plébános, majd így folytatta: „aki az útra lép, az célba akar érni”. Kelemen Krizosztom példája pedig minket is arra indít, hogy az Örök Hazába érjünk.

Magyar Kurír