Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! A megindító papi áldást maga Isten sugallja népe számára. Szükségünk van Isten áldására! Megindítóan szép ez az áldás. „Ragyogtassa rád arcát az Úr, s legyen hozzád jóságos…” Istent látni azt jelenti: arcának ragyogását szemlélni. Erre vágyott az ember az első bűn elkövetése óta, mert teremtésekor még szemlélhette Isten arcát, de elfordította tekintetét, és elvesztette ezt a belső fényt. Sőt, félt ettől a tekintettől, ezért takarta be arcát, ha Istennel beszélt. Ott, a betlehemi barlangistállóban pedig a maga gyermeki tisztaságában fölragyogott ez az istenarc és kiáradt a jóság. A Teremtő teremtménnyé lett, hogy közel jöjjön hozzánk. Annyira közel, hogy arcát szemlélhessük. Mi pedig nem ismerjük fel, ahogy a tanítványok sem. Gondoljunk csak Fülöp kérdésére: „Mutasd meg nekünk az Atyát.” Naponta találkozol vele, jelen van életedben és áldása elkísér mindennap! Arcát szemlélheted mindenkiben, akivel csak találkozol. Fölismered-e őt? Jézus, oly régóta velem vagy, és mégsem ismerlek föl.

Az Úr egykor csak Izraelnek adott áldása Jézus Krisztusban kiterjed minden népre. Benne áld meg Isten minden embert „minden lelki áldással”, mindazokat, akik őszinte szívvel keresik őt. Az ő nevében és áldásával kezdjük az újesztendőt, és ő ránk sugározza a béke drága ajándékát.

Nem gondolhatunk a nyolcnapos Jézusra anélkül, hogy ne gondolnánk édesanyjára is. A liturgia ma a Szűzanya felé fordul, aki észrevétlenül jelen van mindenütt, ahol ott van isteni Fia. Mária égi közbenjárását kérjük az újév első napján. Szent Pál a szentleckében arról beszélt, hogy „Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született”, hogy kiváltson minket a Törvény rabszolgaságából, és Isten fiává lehessünk. Isten Fiának megtestesülése szűzi módon, de az emberi természet rendes útján történt. Máriától, egy asszonytól született. Teste Mária testéből és vére a véréből lett. Isten az ő tejével táplálkozott, és az ő ajka Isten ajkát érintette. Ez a tény emberként állítja be az emberek közé. Jézusnak ezért vagyunk testvérei, ezért vált meg minket, és így részesít az istengyermekké fogadás kegyelmében, mivel test szerint a testvérei vagyunk. Az örökbefogadás kegyelmét Márián keresztül kaptuk meg, aki Krisztus anyjaként anyja lett mindazoknak, akik Krisztusban Isten gyermekei lettek.

Az evangélium ugyancsak Máriát mutatja be, anyai hivatásának teljesítése közben. Lukács evangélista szerint Mária Jézus születése után fogadja a pásztorokat, boldogan mutatja meg nekik a Gyermeket, és figyelmesen hallgatja, amit azok elmondanak az angyal által hírül adott nagy dolgokról. Azután eltávoznak a pásztorok. Mária ott marad Fia mellett, és, emlékezetébe vésve a pásztorok szavait, gyakran elgondolkodik rajtuk. Mária nemcsak azért anyja Jézusnak, mert testet és vért adott neki, hanem azért is, mert behatolt misztériumába, és ahhoz a legbensőségesebb módon csatlakozott. Áldott az asszonyok között, mert maga az Áldás született tőle. Általa teljesedett be Isten ősi terve: az Ige megtestesülése és a mi megistenülésünk. Mária meghív minket, hogy kövessük a hitben és Isten akaratának elfogadásában, hogy áldása bennünk is áldássá váljék mindazok számára, akikkel találkozunk ebben az új esztendőben.

Magyar Kurír