ZARÁNDOKLAT - Élő egyház

ZARÁNDOKLAT - Élő egyház hírei

Veres András magyar zarándoklatot vezetett a celli Máriához

Veres András szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke vezetésével tartottak magyar zarándoknapot az ausztriai kegyhelyen, Mariazellben szeptember 19-én. Az eseményre több száz zarándok érkezett Magyarország minden részéről.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A mariazelli magyar zarándoklatot harmadszor rendezték meg Veres András megyéspüspök lelki vezetésével és a Misszió Tours szervezésében. 2013-ban élesztették fel a nagycsoportos zarándoklatot, annak a 650. évfordulóján, hogy 1363-ban I. Nagy Lajos jelentősen megnagyobbíttatta a mariazelli kegytemplomot. A magyar király ezzel adott hálát Szűz Máriának, hogy győzelemre segítette a török elleni harcban.

A zarándoklat nem sokkal dél után a keresztút megjárásával vette kezdetét a zelli hegyoldalban található kálvárián. Ezt követte a közös ünnepi szentmise Közép-Európa egyik legjelentősebb kegytemplomában. A zarándokok együtt vonultak be a celli Szűzanya lábaihoz, ahol Karl Schauer bencés apát köszöntötte őket. Pater Karl kiemelte, hogy jövőre Szent Márton jubileumi éve lesz a szomszédos Szombathelyi Egyházmegyében, és rámutatott, hogy a pannóniai szent számára a nyelvek és a határok nem okoztak gondot, ezektől függetlenül teljesítette feladatát, az evangélium hirdetését. Az evangélium nemcsak egy szó volt Szent Márton számára, hanem cselekedet is, amely köpenye megosztásában nyilvánult meg – tette hozzá.

Az ünnepi magyar zarándokmisén Molnár Ottó grázi magyar lelkész és Lambert Zoltán budapest-városmajori plébános és több pap koncelebrált.

Napjainkban túl sok ember szenved félelemtől, szorongástól, és néha bennünk, hívő emberekben is feltámad ez az érzés – figyelmeztetett szentbeszédében Veres András. Sokan droghoz, alkoholhoz nyúlnak, vagy felületes életszemléletbe menekülnek, esetleg a slágerrel együtt úgy tartják: bárhogy lesz, úgy lesz. Nekünk azonban hittel és bizalommal Isten felé kell fordulnunk, hiszen ahogy Szent Pál is mondja: akik Istent szeretik, minden a javukra válik – buzdított a főpásztor. Emberi képességeink határára érve is forduljunk bizalommal Isten felé, és kérjük ugyanilyen bizalommal a Szűzanyát is: „Most segíts meg, Mária!”

A celli Szűzanyát sok néven nevezik: Ausztria nagyasszonya, a szláv népek anyja, Magyarok Nagyasszonya – emlékeztetett a püspöki konferencia elnöke. Mindebben megvalósul Mária gyermekeinek nagy testvérisége, ami rávilágít arra, hogy az evangéliumi értékrend köthet össze igazán minket, európaiakat. Ahogy a hívő politikus, Konrad Adenauer is mondta: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.” Láthatjuk is, hogy a keresztény szeretet, a megbocsátás, a segíteni akarás mennyire épít, míg a hatalmaskodás, a pénz, a szabadosság rombol. Dosztojevszkij mutatott rá helyesen, hogy Európa megtagadta Krisztust, és ezen okból ma haldoklik. Ma ezt látjuk. Ahhoz, hogy Európa jó úton lehessen, ma is a szentek, különösen a Szűzanya közbenjárását kell kérnünk, ahogy egykor Nagy Lajos király is tette.

A hit vezette a mi lépteinket ide Mariazellbe – mondta Veres András –, ahol számtalan elődünk meghallgatást kapott. Ekkora útra azok vállalkoznak, akiknek van mit kérniük – tette hozzá, majd azt kérte a zarándokoktól, hogy miután felsorolták egyéni kéréseiket, imádkozzanak egyházunkért, nemzetünkért és Európáért is.

A zarándokok vezetői a szentmisét követően megkoszorúzták Mindszenty József bíboros egykori sírját, a kegytemplom Szent László-kápolnájában. (Mielőtt az esztergomi bazilika altemplomában véglegesen elhelyezték Magyarország utolsó hercegprímásának földi maradványait, a mariazelli itt nyugodott.)

A magyar zarándoknap záróakkordja a kegytemplomból induló esti gyertyás körmenet volt, amelyen három nyelven: németül, horvátul és magyarul imádkoztak a Közép-Európa számos helyéről érkezett zarándokok.

A stájerországi Mariazell, magyarosan Máriacell a Sankt Pölten-i egyházmegyéhez tartozó Mária-kegyhely Ausztria és Magyarország ősi nemzeti zarándokhelye, Közép-Európa legismertebb búcsújáróhelye. A hagyomány szerint a St. Lambrecht-i bencés kolostorból indult térítő útra észak felé Magnus szerzetes és vitt magával egy Mária-szobrot. Mariazell közelében azonban egy szikla elzárta az útját. A kimerült szerzetes pihenni szeretett volna, ezért megállt és a szobrot a sziklára állította. A szikla erre kettéhasadt, s Magnus folytathatta útját. 1157. december 21-én ért arra a helyre, ahol ma a kegytemplom áll. Kezdetleges remetekunyhót, a Mária-szobornak pedig kis kápolnácskát, „cellát” épített (innen ered a Mariazell név).

Az első mariazelli kőtemplomot 1200 körül emeltette I. Henrik morva őrgróf és felesége, Ágnes csodás gyógyulásuk emlékére. 1342-ben Albrecht osztrák herceg már egy gótikus szentélyben állíttatott Mária-oltárt, valószínűleg ekkor kezdődött a templom átalakítása. 1450-ig megépült a hatalmas, háromhajós gótikus csarnoktemplom tornya, főfalai, boltívei nagyrészt ma is megvannak. A középkori gótikus szentély, a régi kegykápolna és a 14. századi tornyos csarnoktemplom nagy részének építésében jelentős szerepe volt I. Nagy Lajosnak. A magyar királynak köszönhető az is, hogy zarándoklatok indultak Mariazellbe. Ezért is áll a templom bejárata előtt jobbra Henrik őrgróf, balra Nagy Lajos szobra.

1644-ben Benedek Pierin St. Lambrecht-i apát elhatározta a templom nagyobbítását. A kolostor építőmestere, Domenico Sciassia meghagyta a csarnok jelleget a magasba szökő karcsú oszlopokkal és boltozattal, az oldalhajókba beépített 12 oldalkápolnát, föléjük karzatot emelt. A régi gótikus szentélyrészt lebontották, s új, barokk templomot építettek két oldalkápolnával és egy ovális kupolával. Az átépítést és bővítést 1704-ben fejezték be.

A bazilika legfőbb jellegzetessége a – nagy valószínűséggel a világon egyedülálló – három torony a homlokzaton: középen a csúcsíves gótikus, jobbról-balról a két jóval alacsonyabb, hagymasisakos barokk torony, mögöttük a kupola.

A kegyszobor, a „celli Mária” trónoló Madonna, aki gyümölcsöt nyújt ölében tartott gyermekének. E motívum arra utal, hogy ő az új Éva, aki az engedelmesség és a megváltó szenvedés (füge) gyümölcsét nyújtja az új Ádámnak, Krisztusnak. A gyermek jobb kezében alma van, bal kezével az anyjától kínált gyümölcs után nyúl. A késő román, 47 cm magas, hársfából faragott szobor festése nagyrészt eredeti, Mária köpenyén a kék színt a 18. századvégén újrafestették. A hagyomány szerint a szobor ma is azon a helyen van, ahol Magnus bencés szerzetes a legenda szerint elhelyezte. Az öltöztetős kegyszoborból csak Mária és a Gyermek arca látható. A Mária és Jézus fején jelenleg található aranykoronákat 1821-ben az esztergomi bazilikát építtető Rudnay Sándor bíboros-hervcegprímás ajándékozta a kegyhelynek.