Virágvasárnappal megkezdődött a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét. Március 20-án ünnepi szentmisét mutattak be a püspöki székhelyeken. Összeállításunkban ezekről a szertartásokról adunk hírt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Szombathelyi Egyházmegye

Jézus jeruzsálemi bevonulását ünnepelték virágvasárnap a szombathelyi hívek Veres András megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével a székesegyházban.

A szertartás kezdetén a főpásztor megáldotta a barkákat, melyeket ezt követően kiosztottak a templomban megjelent híveknek, hogy otthon a kereszt mellé helyezve emlékeztessék őket az ünnepre.

Tanításában a megyéspüspök kiemelte: az Isten útján járó embereknek életük során egyre kevesebbszer lesz osztályrészük az örömtelen élet, mert a hívő ember tudatába van megváltottságának és annak, hogy Jézusban mindnyájan örök életre születtünk.

Jézus tudta, mi vár rá Jeruzsálemben. Miért fogadta el mégis az őt magasztaló, dicsérő szavakat, az ünneplést? Mert tudta, hogy tanítványainak és a körülötte állóknak szükségük van az együttes, örvendező bevonulásra. Ez megerősítette őket hitükben, Krisztushoz tartozásukban. Az erős hit segít felülkerekedni a félelmen, a közösségben megélt hit mindnyájukat erőssé tehet – fogalmazott a főpásztor.

A homíliát követően Veres András Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi megyéspüspökkel közösen vonult a szentélybe, a Brenner János Általános Iskola és Gimnázium diákjainak sorfala között. A passiót a Székesegyházi Főplébánia kórusa énekelte.

* * *

Székesfehérvári Egyházmegye

A székesfehérvári székesegyházban Spányi Antal megyéspüspök mutatta be a virágvasárnapi ünnepi szentmisét, amely a hagyományos barkaszenteléssel és körmenettel kezdődött, éneklő hittanos gyerekek kíséretében.

Jézus jeruzsálemi bevonulásának emléknapján az öröm és a szenvedés, az ünneplés és a gyász együtt jelenik meg. Ez jelentős esemény, a Fény és a Sötétség metszéspontjában áll – hangsúlyozta a főpásztor.

Spányi Antal emlékeztetett, hogy a húsvéti ünnepre Jeruzsálembe érkező Jézust ujjongva fogadja a nép, a messiás-királynak kijáró tisztelettel köszönti Őt, ugyanakkor voltak a szenvedéstörténetnek pozitív szereplői is, akik nem féltek a hatalmon lévők megtorlásától.

Ők Krisztus szeretetében ragyogtak, miközben körülöttük óriási volt a sötétség, a gyűlölet, a harag és a szeretetlenség. A történet emberi oldala ugyanis, hogy azt, aki jóllakatta az embereket, aki meggyógyította a vakokat, bénákat, a megszállottakat, és akinek szavai magasztos igék voltak, azt végül az ellenszenv, harag, és gyűlölet vette körül. A halálos ítélet maradt számára – mondta a püspök.

Majd Prohászka Ottokár virágvasárnapi gondolatait idézte, miszerint a barkaág a dicsőség és győzelem pálmaágaihoz hasonlít, amellyel „követnünk kell Krisztust a hűségben, az áldozatban, a szeretetben, akár a keresztet is hordozva, a halál kapuján át”.

Spányi Antal ezt követően arról beszélt, virágvasárnap miért jelentős eseménye életünknek. Rámutatott: Jézus drámájának kezdetén tudatosítani kell, hogy követnünk kell Őt, nemcsak szóval, pillanatnyi lelkesedéssel, hanem hűséges kitartással, ragaszkodással. Meg kell változnunk, másként kell tennünk, mint eddig. Egy hét áll ellőttünk, amelyet Krisztus velünk akar eltölteni. Ha több lesz a csönd bennünk, többet akarunk befelé fordulni, ha nemcsak virágvasárnap követjük Jézust, hanem az Ő nyomán járunk egész héten, akkor belép életünk mindennapjába is.

A főpásztor végül azt kívánta, hogy ezen a húsvéton a kegyelem győzze le bennünk a bűnt, a rosszat, és teremtsen bennünk krisztusi embert.

* * *

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A debreceni Szent Anna-székesegyházban Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök mutatott be szentmisét, amely barkaszenteléssel és ünnepélyes bevonulással kezdődött.

A főpásztor homíliájában Jézus szenvedéstörténetének három fontos aspektusára utalt.

Emlékezzünk! 
Elsőként a felidéző emlékezést hangsúlyozta, amely arra figyelmeztet bennünket, hogy ne felejtsük el mindazt, ami értünk és a mi üdvösségünkért végbement. Jézus története nem csupán történelem, hiszen mi közünk lenne egy 2000 évvel ezelőtt kivégzett vándor prédikátorhoz. Mi már tudjuk azt, hogy Jézus Isten fia, amit a jeruzsálemi nép még nem tudott, amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe. A történet felidézése tehát nemcsak emlékezés, hanem a hit mélyítése.

Csatlakozzunk Jézushoz! 
Amikor felidézzük az eseményeket, hiszünk abban, hogy az Isten Fia bennünket akar összegyűjteni maga köré. Most mi vagyunk az Ő népe, Jézus hozzánk akar szólni, hozzánk akar jönni. Csatlakoznunk kell Jézushoz. Virágvasárnap nem körmenetet tartunk, hanem a barkák megáldása után bevonulunk a templomba – ebben az évben az irgalmasság szentkapuján keresztül –, idézve Jézus bevonulását, és jelképezve a mi életünk bevonulását az Isten országába – hangsúlyozta Palánki Ferenc.

Egyesüljünk Jézussal a szentáldozásban! 
Virágvasárnap – amellyel megkezdődik Jézus szenvedéstörténete – harmadik szintje, a Jézussal való egyesülés a szentáldozásban. Amikor magunkhoz vesszük Őt és hálát adunk Érte, hogy „jön hozzánk az Úr nevében”. Mi is Felkiáltunk Jézushoz: „Hozsanna”, amely azt jelenti: „Szabadíts meg!”, „Segíts át!”, hogy Istennek tetsző életet tudjunk élni, visszaemlékezzünk az értünk történt legfontosabb eseményekre, hogy azok szíven találjanak bennünket, és rádöbbenjünk, mi is az Ő népe vagyunk és vele egyesüljünk nemcsak a kereszthordozásban, hanem az örök boldogságban is – zárta gondolatait a debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

A szentmisén a debreceni Szent László Kórus adta elő a passiót. Vezényelt Dobos Mihály, a Szent Anna-székesegyház karnagya.

* * *

Veszprémi Főegyházmegye

Barkaszenteléssel és a Szent Mihály-bazilikába való bevonulással idézték fel Jézus Jeruzsálembe való bevonulását március 20-án, virágvasárnap Veszprémben. Márfi Gyula érsek homíliájában Krisztusról beszélt, aki magára vette a világ keresztjét: az ember teremtésétől kezdve a világ végéig elkövetett minden bűnét.

A veszprémi bazilikában minden évben virágvasárnap este háromnapos nagyböjti lelkigyakorlat kezdődik, melyet idén Udvardy György pécsi megyéspüspök vezet.

* * *

Pécsi Egyházmegye

Pécsett a virágvasárnapi ünnepi szentmisén a Neokatekumenális Út közösség tagjai pálmaágakkal kísérték Udvardy György megyéspüspököt. Ezzel emlékeztek arra, ahogyan János evangéliuma szerint Jézust pálmaágakkal köszöntötték az emberek.

Jézus szenvedéstörténetét éljük át már ma, néhány nappal azt megelőzően, hogy a halálára emlékezünk és feltámadását ünnepeljük. Nem azért, mert siettet bennünket, vagy mert bármit is birtokolni szeretnénk Jézusból. Egyházunk azért ajándékoz meg minket mindezzel, hogy megismerjük és átadjuk magunkat annak a történetnek, amelynek átélésére a következő napokban vállalkozunk. Segít, hogy képesek legyünk megragadni Jézus Krisztus lelkületét. De legfőképpen azért, hogy mindezekben az eseményekben ne gyengüljünk el, ne váljunk bizonytalanná, hanem értsük jól az Atya szeretetét – fogalmazott virágvasárnapi homíliájában Udvardy György megyéspüspök.

A szentlecke, melyet Szent Pál filippiekhez írt leveléből olvastunk, kiemeli, hogy Jézus ismeri az Atyát, szereti az Atyát és meg akarja tartani mindazt, amit az Atya kíván tőle. Minden mást megelőzően ez a kiindulópont. Jézus szereti az Atyát. Ez a szeretet érhető tetten a következő napok mindegyikében. Szereti az Atyát és engedelmes. Nemcsak eltűri, hanem akarja is, ami történik vele – hangsúlyozta a főpásztor. – Isten közel jön hozzánk. Most nem tanítani akar legfőképpen, hanem egyértelművé tenni: itt vagyok veled, itt vagyok melletted. Nincs elveszett élet, nincs Isten háta mögötti hely, nincs Istent elvesztő döntés, mert én ott vagyok veled mindenhol a Fiamban. Így bátorít bennünket Jézus lelkülete. Ezt a lelkületet látjuk majd kibomlani a következő napok eseményeiben, a liturgikus ünneplésben.

Arra bátorít bennünket, hogy legyen erőnk szembenézni a küzdelemmel, a kereszttel. Legyen bátorságunk a reménytelenség ellenére is bízni. Higgyük el, a feltámadás megváltoztatja gondolkodásmódunkat. A feltámadás megváltoztatja a mi lelkületünket is – buzdított virágvasárnapi homíliájában Udvardy György.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye, Székesfehérvári Egyházmegye, Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Veszprémi Főegyházmegye, Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír