Virágvasárnappal elkezdődött a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét. Összeállításunkban a püspöki székhelyeken március 25-én bemutatott ünnepi szentmisékről olvashatnak.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Barkaszenteléssel kezdődött a virágvasárnapi (szenvedésvasárnap) ünnepi szentmise a debreceni Szent Anna-székesegyházban, majd az Úr jeruzsálemi bevonulására emlékezve az asszisztencia és a hívek barkaágakkal a kezükben bevonultak a templomba. A szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatta be.

Az igeliturgia részeként a székesegyház Szent László kórusa elénekelte a passiót, Krisztus kínszenvedésének és kereszthalálának történetét az utolsó vacsorától a temetésig.

Palánki Ferenc megyéspüspök bevezető gondolataiban elmondta, ez a történet kell, hogy hasson ránk, hogy újra döntés elé állítson bennünket. Ha végigelmélkedjük a történetet, a benne szereplők tulajdonságait, cselekedeteit látva, nekünk is tanulságokat kell levonni saját életünkre vonatkozóan:

„A passió Betániából indul, amikor Lázár házában Jézus Márta és Mária vendége. Vacsora közben egy asszony drága olajjal megkeni Jézus lábát, mire a kívülállók megszólják, miért nem adta el inkább a drága kenetet, hogy az árát szétossza a szegények között. E mozzanat tanítása, hogy a szeretetben nincs mérték, a másokért meghozott áldozat felbecsülhetetlen ajándék.

A tanítványok feladata – akik előkészítették a húsvéti vacsorát – arra figyelmeztet bennünket, hogy Jézus nekünk is adott küldetést és egyben meghívást a szentmisére, a húsvéti vacsorára, hogy vele együtt ünnepeljünk, majd egyesülve Szent Testével, hordozzuk Őt a hétköznapjainkban, vigyük a szívükben az emberek közé.

Péter, Jakab és János apostolok nem tudtak Jézussal virrasztani, mert még a szívük is elnehezedett, elaludtak. Látnunk kell, hogy bennünket is meghív az Úr, hogy Vele imádkozzunk, hogy Vele együtt éljük az életünket.

A főpapnak és Pilátusnak megadatott, hogy beletekintsenek Isten szemébe. Megláthatták Isten arcát és mégsem ismerték fel, mert a megalkuvások, az érdekek elvakították őket. Ma is sok evilági dolog van, amelyek elvakítanak bennünket, és nem ismerjük fel Isten arcát a másik emberben.

Cirenei Simon, mint egyik járókelő került közel Jézushoz. A Gondviselő Isten a mi életünket is keresztezi. Nincsenek véletlenek. Ezért figyeljünk arra, aki vár bennünket, találkozni akar velünk, és aki az életutunk során segítséget kér. Mert amikor egymásnak segítünk, akkor Jézusnak segítünk.

A római százados mindazok után, amit aznap elkövetett, kivégeztetvén az ártatlan embert, felismerte Jézust, amikor azt mondta: »Ez valóban Isten fia volt« (Mt 27,54). Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy egészen életünk végéig van lehetőségünk a megtérésre, bűneink felismerésére, amely átalakítja az életünket.

Az evangélium utolsó alakjaként a bátor arimateai József áll előttünk, aki irgalmasságot cselekedett, amikor eltemette Jézust. (Az irgalmasság testi cselekedetei között az utolsó: halottakat eltemetni.) Csendben és szeretettel tette a jót, miközben maga is várta Isten országát. Ez kell, hogy a mi alapmagatartásunkat is meghatározza, várjuk Isten országát, mert ez az ország, a mi életünk horizontja, az út és a cél, a teremtéstől, a kereszthordozáson és a Golgotán át egészen a feltámadásig.”

* * *

Egri Főegyházmegye

Egerben, a székesegyház előtti téren szintén a barkák megáldásával vette kezdetét a virágvasárnapi liturgia.

Jézus megélte az elhagyatottság érzését a kereszten és gyakran a mai ember is úgy érzi szenvedéseiben, az Isten nincs mellette. Ő azonban mindig hűséges. Jézust sem hagyta el, és minket sem fog – hangsúlyozta beszédében Ternyák Csaba érsek.

 

* * *

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban mutatott be szentmisét virágvasárnap. Az esztergomi ünnepről ITT olvashatnak.

* * *

Győri Egyházmegye

Veres András megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét virágvasárnap. A szertartás a székesegyház mellett található Apor Vilmos püspök terén, az Árpád-kori templom romjai előtt kezdődött barkaszenteléssel és a főpásztor prédikációjával.

A körülötte lévők Jézust több alkalommal szerették volna királlyá kiáltani, hallva beszédeit és látva csodáit, az Úr azonban visszautasította a „királycsináló projektet” – ahogy ma mondanánk. A jeruzsálemi bevonulást azért vállalta, mert látta az emberek hitének gyengeségét, és ezzel kívánta őket felkészíteni az elkövetkezendő eseményekre: szenvedésére, kereszthalálára és feltámadására – fogalmazott elmélkedésében Veres András.

Jézus egyáltalán nem akart annak a politikai messianizmusnak helyt adni, amely kortársai gondolkodásában erősen jelen volt. Ők azt a Dávid házából származó megváltót várták, aki elűzi a rómaiakat, és egy új országot alapít. Jézus, hogy bizonyítsa, mennyire nem ezt kívánja, egy fricskát is ad: hiszen nem úgy vonul be, ahogy a politikai hatalomra törők, hanem egy szamárcsikóra szállva érkezik Jeruzsálembe. Ezzel is világossá akarja tenni, ő nem a politikai messiás, akit várnak, hanem a Megváltó, akit az Isten küld hozzánk. Virágvasárnap elővételezése a feltámadás örömének. Ezt azért adja nekünk Jézus, hogy a nagyhét, különösen a nagypéntek szenvedésében őszinte szívvel tudjunk vele osztozni, és így tudjunk hálát adni a megváltásért – emelte ki a püspök, majd minden jelenlévőnek kegyelmekben gazdag nagyhetet kívánt, és buzdított mindenkit a nagyheti és húsvéti szertartásokon való részvételre.

A szentbeszédet követően a liturgia a székesegyházban folytatódott Jézus Krisztus szenvedésének és kereszthalálának felidézésével. A passiót a Palestrina kórus énekelte.

* * *

Pécsi Egyházmegye

A nagyböjt utolsó hetének kezdetén, virágvasárnap Udvardy György megyéspüspök celebrált szentmisét a pécsi székesegyházban. Az ünnepi szertartás a székesegyház nyugati kapujában barkamegáldással kezdődött. A Neokatekumenális Út közösség tagjai a kezükben tartott pálmaágakkal idézték fel Jézus jeruzsálemi bevonulását.

Az énekelt passiótörténetet követően Udvardy György arra hívta fel a hívek figyelmét homíliájában, hogy virágvasárnap az Egyház előre bevon minket az eseményekbe. „Mi magunk is részesévé válunk a szenvedéstörténetnek. Ha a következő napokban tanítványi lelkülettel veszünk részt az eseményeken, ha erősítjük a vágyunkat, hogy mélyebbre juthassunk az Istennel való kapcsolatunkban, akkor bevonódunk a nagyhét történéseibe. Virágvasárnap átéljük a reményt, hogy az Atya hűséges. Ahogyan fiát új életre keltette, úgy a mi lelkünk halott területeit is életre kelti. Az egyházmegyénk idei mottójául választott idézet, a Zsidóknak írt levél részlete is erre a hűségre int: Tartsunk ki rendíthetetlenül reménységünk megvallásában, mert hűséges az, aki az ígéretet tette (Zsid 10,23).”

A főpásztor a szentmise zárásában megköszönte a kisgyermekes családok jelenlétét, és biztatta őket, hogy törekedjenek minél több liturgikus szertartáson részt venni, hiszen ami a szülőknek fontos, az lesz a gyermekek életében érték.

* * *

Székesfehérvári Egyházmegye

Urunk jeruzsálemi bevonulásának emlékére barkaszenteléssel kezdődött a virágvasárnapi szertartás Székesfehérváron az altemplom előtti téren, ahonnan Spányi Antal megyéspüspököt és az asszisztenciát követve körmenetben érkeztek a hívek a templomba.

Az énekelt passió elhangzása utána a főpásztor röviden szólt a hívekhez. Emlékeztetett: a mai vasárnapot a jeruzsálemi bevonulás örvendezésében kezdtük, és aztán a passió mély csöndjébe érkeztünk, mely előrevetíti számunkra a szenvedéstörténet és belevon a következő hét eseményeibe. Mindez értünk történt, értünk történik.

* * *

Szombathelyi Egyházmegye

A szombathelyi székesegyházban Székely János megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét virágvasárnap.

A templom előtti téren felállított asztalon elhelyezett barka és pálmaágak megáldása után a főpásztor rövid szentbeszédet mondott. Ebben kiemelte, Jézus hatalmas ujjongás között vonult be Jeruzsálembe. Ugyanígy szeretne a mi életünkbe is bevonulni: a családjainkba, a házasságokba, a szenvedéseinkbe. A passióról szólva Székely János hangsúlyozta, hogy az nem a fizikai kínokról szól, hanem a húsvéti győzelemről. Jézus végtelen fönséggel járta végig a szenvedést, de a húsvét fénye átragyogta a legsötétebb éjszakákat. Jézus győzött a bűn és a halál felett. Minket is arra tanít, hogy mi is így szenvedjünk. Engedjük be a szenvedéseinkbe a húsvét fényét.

* * *

Veszprémi Főegyházmegye

A veszprémi várban barkaszenteléssel kezdődött az ünnepi liturgia a Szentháromság téren. Márfi Gyula érsek kispapok asszisztenciájával vonult a térre és a Szentháromság-szobor előtt megáldotta a barkákat. Ezután Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezve vonultak be a bazilikába, ahol a szentmise keretében a Szent Mihály Kórus énekelte el a passiót. A szentmisét a főpásztor Nagy Károly apát, kanonokkal és Felker Zsolt káplánnal együtt mutatta be.

Márfi Gyula érsek homíliájában Krisztus szenvedése és kereszthalála kapcsán arról beszélt, hogy ha valaki érzéketlenné válik a szenvedésre – a kereszthordozásra –, akkor érzéketlenné válik a szeretetre is. A szeretet nem lehet teljessé, ha az ember nem vállalja a szenvedést, a keresztet azokért, akiket szeret.

Végezetül arra kérta az egybegyűlteket, hogy imádkozzunk a kegyelemért, hogy megértsük a szeretet legmélyebb titkát. Vele együtt tudjunk szenvedni és meghalni másokért és vele együtt juthassunk el a feltámadás dicsőségébe.

A Szent Mihály-bazilikában minden évben virágvasárnap este kezdődik a nagyböjti háromnapos lelkigyakorlat, amelyet idén Varga László kaposvári püspök vezet.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Győri Egyházmegye, Pécsi Egyházmegye, Székesfehérvári Egyházmegye, Szombathelyi Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Mudrák Attila, Ács Tamás, Loósz Róbert, Lugosi Balázs, Szombathelyi Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír