KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye

Gyulafehérváron az ünnepi liturgia barkaszenteléssel kezdődött az érsekség udvarában, ahonnan ünnepélyes körmenetben vonultak be a hívek és a papság a székesegyházba. A szentmise keretében – amelyet Jakubinyi György érsek a szeminárium elöljáróval közösen mutatott be – a szeminaristák elénekelték a Szent Márk evangéliuma szerinti passiót, azt követően a főpásztor prédikációjában az ünnep biblikus hátterét magyarázta. Virágvasárnappal elkezdődött az egyház legősibb „lelkigyakorlata”, a nagyhét.

* * *

Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

A nagyváradi püspöki palota kapuja előtt áldotta meg Böcskei László megyéspüspök a virágvasárnapi barkákat. Ezután Urunk, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról, királyként való tiszteletéről megemlékezve a hívek a kezükben a megáldott barkákkal a székesegyházba vonultak, liturgikus énekek kíséretében.

A Szent Márk evangéliuma szerinti szenvedéstörténetet a székesegyház Szent László Kórusa énekelte, Kristófi János karnagy vezetésével.

Fodor József általános helynök prédikációjában a barka jelentőségéről beszélt, illetve ennek – a tájainkon tavasszal elsőként rügyező ágnak – üzenetéről: Krisztus igazi király, bár ez születésekor a jászolban sem nyilvánult meg, a hit mégis eltávolítja szemünkről azt a leplet, amely akadályozhat minket Krisztus igazi királyságának felismerésében.

Krisztus szenvedő király – folytatta a szónok –, hiszen vállalta értünk a szenvedést és kereszthalált, hogy megváltson bűneinkből. Ebből ered Jézus harmadik királyi tulajdonsága, mégpedig az, hogy szerető király. Egész földi élete, tanítása, az Atyáról való tanúságtétele ezt bizonyítja.

Virágvasárnap a nagyhét misztériumába vezeti be a hívő embert. Az előttünk álló szent három nap lehetőséget nyújt a krisztusi mű – szenvedés, kínhalál és feltámadás – fölötti mélyebb elmélkedésre, hiszen ez Egyházunk liturgiájának csúcspontja.

* * *

Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

A szatmárnémeti székesegyházban Schönberger Jenő megyéspüspök mutatta be a legszentebb áldozatot. A szentmise elején asszisztenciájával a bejáratnál összegyűjtött barkához vonult, ahol megáldotta azt.

Onnan hangzott el az evangélium és onnan szólt a főpásztor a hívekhez: „Ezzel a szertartással lépünk be Urunk szenvedésének történetébe – ahogyan a bevezetőben megfogalmazza az Egyház, Krisztus misztériumába, szenvedésébe és feltámadásába. A húsvét ünnepe most kezdődik. Pár nap és belépünk a szent három napba: nagycsütörtök este, nagypéntek, nagyszombat, a vigília és utána húsvét vasárnap kicsúcsosodik a mi ünneplésünk.”

Schönberger Jenő rámutatott, hogy a húsvét három nap, nem egy és nem a sonka szentelése. „Engednünk kell magunkat belesodorni abba a történetbe, ami jelenvalóvá lesz, mert most, a mi életünkben történik! Krisztus akar most bevonulni általunk a világba, de először a mi szívünkbe. Nyissuk nagyra a szívünk ajtaját! Engedjük, hogy a liturgia magával sodorjon minket. Krisztus maga sodor be minket az üdvösség történetébe. Lépjünk az Ő nyomába! De ne úgy, mint az ujjongó tömeg, amely ma még hozsannázik, holnap pedig a megfeszítését kéri. Nem úgy, mint Júdás, aki latolgatja, mennyit ér neki az árulás. Nem úgy, mint a főpapok, akik előre elhatározzák vesztét. Nem úgy, mint Péter, aki fogadkozik s aztán majd megtagadja. Hanem úgy, mint igazi keresztények, akik tudják, hogy Krisztus már megváltotta őket, és örömmel járják azt az utat, amit Krisztus járt, mert az az út a dicsőségbe vezet. Ez a mi életünk értelme. Ha ezt elveszítjük, akkor hiába éltünk.”

Az olvasmányok után, a hagyományok szerint a székesegyház kórusa a passiót énekelte, amelyet a hívek ülve hallgattak. A szentmise végén mindenki vehetett a barkából, és magával vihette azt haza.

Forrás: Romkat.ro, Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Fotó: Mester Arnold/Romkat.ro, Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír