Nagyváradi Római  Katolikus Egyházmegye

Böcskei László megyéspüspök a nagyváradi székesegyházban mutatott be szentmisét. Bevezetőjében a főpásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy a karácsonyi időszak második legfontosabb ünnepe vízkereszt, Urunk megjelenésének napja, amikor tulajdonképpen ismét karácsonyt ünneplünk, hiszen a keleti egyházi hagyományok szerint most van karácsony. Arra gondolunk, hogy Isten a betlehemi gyermekben belépett a mi életünkbe. Megjelent mindenkinek, hogy új utat mutasson, az üdvösségét, hogy ezáltal alkalmunk legyen arra, hogy a közelében legyünk, kövessük őt. Ezt fejezi ki a víz megáldása is, a megújulás és Isten szentségének jeleként. Ezt hintjük magunkra, visszük otthonainkba, ezt akarjuk továbbsugározni az emberek felé, a világba.

Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szólt. Elmélkedésében az egyházmegye főpásztora felidézte, hogy a karácsonyi időszakban eddig több alkalommal is a pásztorok élményét próbálta megfogalmazni, mely minket is új élmények megtapasztalásához kell, hogy vezessen, hiszen ők közelről, közvetlenül élték át Isten ígéretének megvalósulását, hiteles tanúi lehettek Isten fia megjelenésének. Egyszerűségük és nyitottságuk alkalmassá tette őket arra, hogy Isten csodálatos tettei megnyilvánuljanak előttük. Olyan lelkiséggel rendelkeztek, aminek ha mi is a birtokában lennénk, akkor feloldódna az a belső merevségünk, mely meggátolja Istennel való találkozásunkat, az egyszerű lelkület ugyanis rendkívül fogékonnyá tesz az új iránt. A pásztorok mellett ugyanakkor a karácsonyi történetben ott vannak a bölcsek is, akiknek a jászolnál való jelenléte több mint látogatás, mivel ők nem egyszerű kíváncsiskodók voltak, hanem azért jöttek messze földről, tettek meg hosszú utat, hogy megtalálják és találkozzanak azzal, akinek érkezését bekövetkezettnek vélték. Hódolatuk nem csupán saját reményük beteljesülését konkretizálta, hanem ennél sokkal többet jelentett: a betlehemi esemény feltárása történt meg általuk a világnak, ahogy azt korábban Izajás próféta is megjövendölte.

Ugyanakkor karácsony titkának megértéséhez, illetve megvalósulásához az is hozzátartozik, hogy nem ragadunk le az események csodálatánál, hanem a célba érés örömével a helyes úton járunk, és az igazi irányító fényt követjük, felfedezzük a betlehemi kisdedben Isten jóságos és irgalmas arcát – nyomatékosította a megyéspüspök. Ferenc pápa Az irgalmasság arca című bullájának 25. pontjára utalva azt tanácsolta: engedjük, hogy Isten meglepjen bennünket, soha ne fáradjunk bele abba, hogy kitárjuk szívünk kapuját. Felszabadult lélekkel keressük az Urat, hagyjuk, hogy ő vezessen minket, tudnunk kell átadni neki az ügyeinket. Úgy fogalmazott a főpásztor: a bölcsek útja és célba érésének kalandja arra kell emlékeztessen, hogy nekünk is vannak útjaink, s át kell gondoljuk, hogy ezek helyes utak-e, nem olyan megtévesztő, hamis heródesi utak-e, melyek veszélyeztetik továbbhaladásunkat, s az igazság ellen fordítanak bennünket. Ugyanakkor pedig arra is kell késztessen minket, hogy istenkeresésünk közben ne zárkózzunk el az új utaktól, hiszen a bölcsek is aztán más úton tértek vissza hazájukba.

Böcskei László arra is kitért: az isteni irgalmasság rendkívüli szentévére való tekintettel minden plébánia kapott egy zászlót, melynek Marko Ivan Rupnik jezsuita által készített logója Istennek az emberrel való találkozását szimbolizálja. Azt ábrázolja, ahogy maga Jézus, mint a megváltás művének beteljesülése, vállán cipeli a gyenge és roskadozó embert, a sötétségből a világosság felé viszi. A két arc összesimul, szemük összekapcsolódik, tulajdonképpen két arc látható három szemmel, hiszen az egyik szem közös. Isten és az ember közös szemmel szemlélődik, az ember Isten szemével, és az Isten az ember szemével is látja a világot, a két tekintet pedig találkozik valahol, azt jelképezve ezáltal, hogy közelednünk kell Istenhez.

* * *

Szatmári Római  Katolikus Egyházmegye

A napkeleti bölcsek megjelenése azt üzeni, hogy az Úr Jézus minden egyes nép számára elhozta az üdvösséget – mondta vízkereszt ünnepén Hársfalvi Ottó általános helynök a szatmárnémeti székesegyházban bemutatott szentmisén.

Vízkeresztkor szentelik meg a templomokban a vizet, amiből a hívek is vihetnek magukkal és szentelményként használhatják azt. Az általános helynök a bevonulást követően a jobb mellékoltárhoz vonult. Ott áldotta meg előbb a sót, majd vele az edényekben levő vizet. Közben így imádkozott: „Add, hogy ez a víz, mennyei ajándékaid szolgálatában űzze el a gonosz lelket, tartsa távol a betegségeket és hordozza magában az isteni kegyelem hatékony erejét. A hívek házában vagy bármely helyen, akármit is érint vagy meghint ennek a víznek cseppje, az legyen egészen tisztává. Ne üthessen tanyát ott a gonosz lélek, ne verjen gyökeret a rontás szelleme, szűnjék meg a sátán minden cselvetése. Ennek a víznek hintése és szent neved segítségül hívása által Urunk, te őrizd meg a ház lakóinak épségét és nyugalmát.”

A frissen megszentelt vízzel aztán meghintette a híveket, majd az asszisztenciával a főoltárhoz vonult. Ott mutatta be a legszentebb áldozatot.

Szentbeszédében Hársfalvi Ottó a megváltás egész világnak szóló üzenetéről beszélt: „Karácsony és vízkereszt üzenete lényegében ugyanaz, Isten megjelent közöttünk, az Úr Jézus Krisztus, a megígért Messiás eljött közénk. Karácsonykor a történelmi eseményre emlékezünk, ahogy olvassuk azt az evangéliumokban, vízkeresztkor pedig már talán jobban elmélyült bennünk az üzenet. Érezzük, hogy az a Megváltó, akit Isten elküldött a kiválasztott népnek, megjelenik, kitárulkozik az egész világ előtt. Az a tény, hogy megérkeznek a napkeleti bölcsek, a más nemzetek fiai, és hódolnak a megszületett gyermek előtt, azt az üzenetet hordozza, hogy az Úr Jézus nem csak egy nemzet számára, nem csak egy népnek hozta el az üdvösséget, a megváltást, a kiengesztelődést Istennel, hanem minden egyes embernek. Később maga Jézus is elküldi apostolait, hogy az egész világon tanítsanak, minden népet kereszteljenek meg az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. A megváltás tehát mindenkinek szól.”

Vízkereszt ünnepnapja az istenkeresés napja is – mondta az általános helynök. „A napkeleti bölcsek története az istenkereső ember, a mi életünk története is. Istent megtalálni, mellette megmaradni, hozzá hűségesnek lenni nem is olyan egyszerű, sokszor áldozatot követel tőlünk. A bölcsek is több akadállyal néztek szembe. Jeruzsálemben eltűnik előlük a csillag, ezért mennek be Heródeshez. Ezután visszafordulhattak volna, de nem így tettek. Mi is sokszor elveszítjük a reményt, csalódottan állunk meg, de én hiszem, hogy aki egyszer elindult a hit útján, ha meg is inog, újból megtalálhatja a helyes irányt, a betlehemi csillagot” – fogalmazott a szónok.

A szentmisében még a karácsonyi énekek szóltak, a hívek együtt kántáltak, hiszen a karácsonyi ünnepkör még nem ért véget, vasárnapig, Urunk megkeresztelkedéséig tart. A záróének is a „Leszállt az ég dicső királya” volt, ezt követően, kivonulásuk előtt a hívek merítettek a szentelt vízből. Ezt a vizet viszik el otthonaikba. Szenteltvizet amúgy a székesegyházban is, egész évben meríthetnek a hívek, a megfelelő, vízkeresztkor is használt edényből.

Forrás: Erdon. ro, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír