Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutattott be szentmisét vízkeresztkor a debreceni Szent Anna-székesegyházban; az ünnep szónoka Bosák Nándor püspök volt.

A szentmisén részt vettek a városban működő bibliaközösségek tagjai is. Fodor András püspöki helynök első alkalommal, hagyományteremtő céllal hívta vízkereszt ünnepére találkozóra a közösségeket, akik közös agapét is tartottak, és beszámoltak tevékenységükről. Fodor András buzdításul mindenkinek átadott egy kis kártyát, amin ez a felirat olvasható: „Uram! Add, hogy csillag legyek a ma Téged keresőknek.”

Bosák Nándor homíliájában az evangélium (Mt 2,1–12) üzenete alapján arra mutatott rá, hogy Jézus Krisztus megjelenésének hírét nem mindenki fogadta örömmel. Voltak, akik szívükbe zárták, és akadtak olyanok is, akik közömbösen vagy elutasítással fogadták.

Vajon a mi világunk hogyan reagál arra az ajándékra, hogy Isten közénk jött? Ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás. Sajnos ez a világ nem a jézusi utat választja, hanem a maga útján akar járni – fogalmazott a nyugalmazott főpásztor. – Jézus megjelenésének, az üdvösségnek a hírével tehát „két táborra oszlott” az emberiség. Vannak, akik teljesen elzárkóznak és vannak, akik az Üdvözítőhöz igazítják életüket. Vízkereszt ünnepén azért imádkozunk, hogy a Szentlélek adja meg számunkra azt a világosságot, amely Jézus Krisztus által bennünket Isten gyermekeivé formál.

Az ünnepről szóló bővebb beszámolót ITT olvashatják.

Fotó: Kovács Ágnes

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szent II. János Pál pápa húsz évvel ezelőtt szentelte püspökké Erdő Péter bíboros-prímást és Veres András győri megyéspüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökét Rómában, a Szent Péter-bazilikában. Erdő Péter kezdeményezésére a két főpásztor az évforduló alkalmából hálaadó szentmisét koncelebrált január 6-án a budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban.

„A különféle népek bölcsei kereső, vágyakozó lélekkel tanulmányozták az igazságot: a világra, Istenre és az emberre vonatkozó nagy kérdéseket feszegettek. Egy-egy felismerésre, egy-egy nagy kérdés megfogalmazására el is jutottak. De hogy Jézus Krisztus személyében megtalálják Isten válaszát, a teljes igazságot, ehhez szükségük volt arra, hogy elinduljanak felé – fogalmazott homíliájában Erdő Péter. – Szükségük volt arra, hogy megközelítsék a kinyilatkoztatást, amit Isten a választott népnek adott a próféták által, ahogyan azt a Szentírás lapjain olvashatjuk. És a bölcsek eljutnak Jézushoz, megtalálják őt. Ez tehát a mai ünnep különleges hangsúlya és mondanivalója.”

Fotó: Lambert Attila

*

Egri Főegyházmegye

Vízkereszt ünnepén Ternyák Csaba érsek az egri főszékesegyházban mutatott be szentmisét. Szentbeszédében hangsúlyozta: a mai nap különleges módon arra irányítja figyelmünket, hogy Jézus nem egyszerűen csak a zsidó nép megváltója, hanem az ő küldetése az egész emberiséghez szól.

A liturgián számos diák is jelen volt; a főpásztor erre reagálva kiemelte: Jézus üzenete a mai napig friss és örök érvényű. „Ezt az is jelzi, hogy itt vagytok és megtöltöttétek a templomot.”

Nem elég, hogy Isten keres bennünket, nekünk is keresnünk kell Őt. A napkeleti bölcseknek szükségük volt a csillagra, amely vezette őket, korunk fiataljainak is kell iránymutató, ezek lehetnek a szülők, a papok, tanárok és a társak – folytatta az érsek. – A Szentírásban olvasható: a napkeleti bölcsek a csillagot látva nagyon megörültek. Ez legyen a mai napnak a legfőbb üzenete számotokra. Örüljetek meg ti is a csillagotoknak, amely elvezet benneteket Jézus Krisztushoz – kívánta beszéde végén Ternyák Csaba érsek, akit 1993-ban ezen a napon szentelt püspökké Szent II. János Pál pápa.

Az egri ünnepről szóló beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Egri Főegyházmegye

*

Győri Egyházmegye

Január 6-án, Vízkeresztkor, Urunk megjelenésének ünnepén Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szentmise előtt Németh László általános püspöki helynök köszöntötte a Győri Egyházmegye főpásztorát, akit 20 évvel ezelőtt, Urunk megjelenésének ünnepén szentelt püspökké a később szentté avatott II. János Pál pápa Rómában.

Szentbeszédében Veres András kiemelte, a napkeleti bölcsektől megtanuljatjuk, hogy öröm az, ha valaki vezet bennünket. Öröm, ha Isten gondviselő szeretete kísér minket. Másodszor: vegyük észre Isten szeretetének a jelét! Hajlamosak vagyunk a keserűségre, a panaszkodásra, holott számtalan szép dolog van az életünkben. Harmadszor: amikor felismerjük Isten akaratát, ne maradjunk tétlenek, hanem induljunk el bátran a csillag vezetésével! Negyedszer: merjünk mindent odaadni Isten országának építésére! Isten nem marad adósunk itt a földi életben sem, és ráadásul adja mindnyájunknak az örök életet.

A szentmiséről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

*

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita január 6-án, vízkereszt napján Szent Liturgiát mutatott be Budapesten, a Fő utcai Szent Flórián-templomban, majd a Batthyány térnél megszentelte a Duna vizét.

A főpásztor prédikációjában többek között arról beszélt, hogy Isten ugyan mindig köztünk van, az emberek mégis várják. Ez a várakozás fejeződik ki évről évre karácsonykor, Krisztus születésének, és húsvétkor, föltámadásának ünnepén.

Ősi hagyomány szerint minden esztendőben megszenteljük a vizeket is. Vajon mi szükség van erre? Isten talán bújócskát játszik velünk? Eltűnik, s aztán újra megjelenik? Szó sincs erről – folytatta beszédét a főpásztor, majd egy példát említett. Ha a gyermekünk külföldön tanul, és hazalátogat, nagyon örülünk neki. Isten jelenléte folyamatos, ám mi csak annak a megjelenését vesszük észre, akire várakozunk. Ezért van tehát szükségünk arra, hogy minden évben átéljük ezeket az ünnepi eseményeket, mert így készülünk Isten eljövetelére. Ha nem várnánk, észre sem vennénk, hogy itt van közöttünk.

A liturgiáról szóló tudósításunkat ITT olvashatják.

Fotó: Merényi Zita

*

Nyíregyházi Egyházmegye

Jézus Krisztus megkeresztelkedésének ünnepén a hívek Szent Máté evangéliumának tanítását hallgathatták: „Megkeresztelkedése után Jézus nyomban feljött a vízből. Akkor megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten Lelke mint galamb leszállt és föléje ereszkedett. Az égből szózat hallatszott: »Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik«.” (Mt 3,16–17)

Krisztus földi életének e kiemelkedő eseményéről elmélkedett Szocska A. Ábel megyéspüspök prédikációjában Nyíregyházán. Abból a szerzetesi hagyományból indult ki, hogy Nagy Szent Bazil emléknapján, január elsején a szerzetesek megerősítik fogadalmukat. Éppoly jeles alkalom ez, mint a születésnap, a házassági évforduló. „A megkeresztelkedésünkről viszont nem emlékezünk meg, pedig Jézus Krisztus azért jött el, és keresztelkedett meg, hogy a vizeket megtisztítván lemossa a mi bűneinket, és ezáltal beléphessünk az örök életbe – mondta a püspök. – Vízkereszt napja alkalmat ad arra, hogy saját megkeresztelkedésünkről, s annak jelentőségéről elmélkedjünk, hiszen a keresztség által lettünk Isten gyermekévé.

A Szent Liturgia végén vizet szentelt Ábel püspök. A Szentlélek megszentelő erejét hívva rálehelt a vízre, és Krisztus vízbe bocsátkozásának jelképeként a trikériont (a Szentháromságot jelképező háromágú gyertyatartó), az áldásra tartott kezét, valamint a keresztet is vízbe mártotta.

A szenteltvízből merítve a hívek közé ment és meghintett minden jelenlévőt. A szentelményből bárki üvegekben magával is vihetett egy keveset otthonába. A liturgia miroválással és antidórosztással zárult.

A liturgiáról bővebben ITT olvashatnak.

Fotó: P. Tóth Nóra

*

Pécsi Egyházmegye

Január 6-án Lápossy Péter iskolalelkész, kisegítő lelkész celebrált ünnepi szentmisét a pécsi székesegyházban. A liturgián részt vettek a pécsi Szent Mór Iskolaközpont óvodásai, általános iskolás és gimnazista diákjai.

Lápossy Péter szentbeszédében rámutatott: a karácsony ünnepkör végén Urunk megjelenésére emlékezünk, aki itt van közöttünk a világban, közel hozzánk. Az iskolalelkész első sorban arra hívta fel a gyermekek figyelmét, hogy adjanak hálát a szünet elmúltával is, és arra biztatta őket, hogy merjenek útra kelni és keressék Istent.

Isten itt van velünk. Azt olvassuk az evangéliumban karácsonykor, hogy „az Ige testté lett, közöttünk lakott” (Jn 1,14). Nem azt olvassuk, hogy itt volt vendégségben, hanem, hogy itt lakott. Ha megértjük, mit jelent, hogy Isten közel van, akkor az átalakít bennünket. Hisszük, hogy ha tényleg itt van, velünk lakik, akkor az motivál arra, hogy tényleg megtegyük a jót és kerüljük a rosszat. Fontos, hogy Isten nem akkor jön el, amikor már minden rendben van körülöttünk, amikor szépen rendbe tettük az életünket. Isten akkor jön el, amikor szükségünk van rá, és oda jön el, ahol éppen vagyunk.

A szentmiséről szóló cikk ITT olvasható.

Fotó: Vermes Nikolett

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Urunk megjelenésének ünnepén Spányi Antal megyéspüspök a székesfehérvári Szent Imre-templomban mutatta be az ünnepi szentmisét. 

Lélekben kövessük a csillagot, amely a bölcseket elvezette Jézus Krisztushoz, elvezette őket a találkozáshoz és a felismeréshez. Ennek a napnak ősi, szép szokása a vízszentelés – emelte ki bevezetőjében a főpásztor, aki az ünnepi szentmise kezdetén megáldotta a vizet, hogy legyen Isten kegyelmének hordozója, tisztulást hozzon, kegyelmet közvetítsen.

Isten nem elvont igazságokat ad tudtunkra, hanem arra törekszik, hogy kinyilatkoztatása az emberek szívébe hatoljon, úgy, hogy azt az emberek mélyen megértsék és befogadják és a kinyilatkoztatás szerint alakítsák és formálják az életüket – hangsúlyozta Spányi Antal. – Amikor szeretnénk az Istenhez közelebb kerülni, amikor belsőleg feszít a vágy, hogy de jó volna jobbnak lenni, többet imádkozni, jobban megérteni az Istent, akkor talán feladatunk, hogy azokat a jeleket észrevegyük, amelyeket az Isten nekünk küld az életünk történésein keresztül. Ha úgy tetszik, kinyilatkoztatást kapunk. Ha elgondolkodunk rajtuk, megérthetjük, hogy az Istennek köze van az életünkhöz, nem hagy el bennünket, nem feledkezik el rólunk. 

A teljes tudósítás ITT olvasható.

Fotó: Lugosi Balázs

*

Szombathelyi Egyházmegye

A szombathelyi székesegyházban Székely János megyéspüspök mutatott be szentmisét. A szertartás a vízszenteléssel kezdődött. A püspök megáldotta a sót és a vizet, majd a sót a vízhez adta, végül a szenteltvízzel meghintette az egybegyűlt híveket.

Szentbeszédében Székely János Jézus keresztségére és ezzel párhuzamosan a mi keresztségünkre irányított a hívek figyelmét.

Miért áll be Jézus a bűnbánók közé, hogy megkeresztelkedjen? Azért, mert magára akarta venni a világ bűneit. A keresztvíz előre jelzi Jézus kereszten kiontott vérét. Megkeresztelkedni annyit jelent, mint befogadni Istennek a végtelen, önmagát odaadó szeretetét, amellyel a kereszten életét adta értünk. Kereszténynek lenni azt jelenti, Isten ölelésében élni – mondta Székely János.

A püspök beszédében utalt a régi keresztelési gyakorlatra, az alámerítésre. Ez azt is kifejezte, hogy – mintegy hullámsírban – meghalt a régi ember és feltámadt az új. Kereszténynek lenni annyit jelent, hogy meghalok önmagamnak, a bűnnek és feltámadok egy új életre: az önátadásra, nagylelkűségre, szeretetre. Ez nem is egy egyszeri pillanata az életünknek, hiszen a keresztségünk nem befejezett. Ahogy Szent Pál fogalmaz: nap mint nap el kell temetkeznünk Krisztusban, hogy vele együtt feltámadjunk.

Székely János megyéspüspök szentbeszéde meghallgatható ITT.

A szentmiséről bővebben ITT olvashatnak.

Fotó: Szombathelyi Egyházmegye

*

Váci Egyházmegye

Január 6-án szentmisét mutatott be Marton Zsolt megyéspüspök a váci székesegyházban. – Vízkereszt emlékeztet minket arra, hogy Jézus Krisztusban Isten emberré lett, megmutatta magát és elhozta nekünk az üdvösséget. Az ünnephez számos szimbólum kötődik, így a vízszentelés is, amely az éltető valóságot szimbolizálja. A napkeleti bölcsek a pogány világ hódolatát fejezik ki a Megváltó előtt – fogalmazott a szentmise elején a váci megyéspüspök, majd a főünnep alkalmából megszentelt vízzel megáldotta a jelen lévő híveket.

A főpásztor szentbeszédében a pásztorok Jézus születése utáni csendes, családias látogatását összekötötte a napkeleti bölcsek látogatásával, amely világtörténelmi esemény volt. – A (mezopotámiai) három királynak is nevezett emberek nem zsidók, hanem pogányok voltak. Személyük azt jelképezi, hogy Jézus Krisztus nemcsak a zsidó nép Megváltója, hanem az egész világé. Az egész akkori világ várta a Szabadító, Világmegváltó születését. Ezeket a bölcseket nem pusztán egy tudományos megfigyelés vezette: egy hívásra válaszoltak, belső ösztönzés, vágy hajtotta mindegyiküket. A világ Szabadítójával akartak találkozni – emlékeztetett Marton Zsolt.

Bölcsnek lenni többet jelent, mint sok tudással rendelkezni. A bölcs ember a megszerzett tudását mindig a jóra tudja fordítani. A bölcsesség szellemileg, lelkileg gazdagabbá teszi az embert és egyre közelebb visz Istenhez. Az igazi életbölcsesség abban áll, hogy hallgatunk Isten hívására, Isten szavára és követjük azt még akkor is, ha az úton nehézségekkel találkozunk. A kérdés számunkra most és itt az: elindulunk-e mi is a napkeleti bölcsekkel az igazi fény felé, a betlehemi csillag irányába? Induljunk el velük, hogy karácsony ne csak egy szép hangulat maradjon, idill csupán, hanem a világ Megváltója valóban átalakítsa az életünket! – buzdította a híveket a főpásztor.

A szentmiséről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Bölönyi Gabriella

*

Veszprémi Egyházmegye

Urunk megjelenésének ünnepén, január 6-án Udvardy György érsek szentmisét mutatott be a veszprémi Szent Mihály-bazilikában Nagy Károly apát, kanonok, plébánossal és Felker Zsolt káplánnal együtt. A főpásztor szentbeszéde kezdetén a húsvétot állította elénk, hiszen Krisztus életének bármely eseménye csak ennek fényében bír jelentőséggel. A húsvét fényében értelmezzük a víznek isteni életet adó erejét és értjük meg, mit jelent: „Szeretett fiam vagy, benned kedvem telik.” A feltámadás nélkül nem tudnánk értelmezni, mit eredményezett számunkra Jézus Krisztus születése.

Hangsúlyozta, hogy Urunk megjelenésének ünnepe azt a meggyőződést erősíti bennünk, hogy Isten vezeti az embert a mindennapi élet eseményein keresztül. Isten jelen van életünkben, feltárja magát előttünk az igazság keresésében. Feltárja előttünk, hogy Isten minden ember megváltója és minden ember megváltására jött. Azoknak az embertársainknak, akik nem ismerik Krisztust, akik más kultúrában élnek, esetleg más Istenhez fohászkodnak vagy nem is ismerik az igaz Istent, mert csak önmagukban próbálják felfedezni, szükségük van a példánkra, tanításunkra, helytállásunkra, szeretetünkre, hogy feltárulkozzék előttük Isten jósága, Isten szeretete.

Az ünnep arra hív bennünket, hogy akarjuk megszentelni mindennapi életünket, mert Krisztus emberré lett, kinyilvánította magát, az Atya jóságát, az ember méltóságát és a mindennapi élet szentségét – erről is beszélt a főpásztor, hozzátéve: Mindennapi cselekedeteink megszentelésére az Egyháztól rendelt eszköz a szenteltvíz, ami keresztségünkre, istengyermeki méltóságunkra figyelmeztet bennünket.

A szentmiséről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Nyíregyházi Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Székesfehérvári Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír