A nyitrai kálvária, annak ellenére, hogy már a 15. században említik kegyhelyként, a katolikus magyarság számára mindmáig alig ismert helyszín. Ennek nyilván az is az oka, hogy Nyitra vidéke a felvidéki magyarság legészakibb pereme, és hogy Zoboralja nagyon megfogyatkozott magyarságában, hagyományaiban. Ennek ellenére, vagy talán pontosan ezért, a hívek elmondása szerint nagy kegyelem és ajándék, hogy e régi zarándokhelyen újra lehetőség nyílt az egész esztendő folyamán magyarul is áldani és engesztelni az Urat és kérni Nagyasszonyunk anyai oltalmát.

Nyitrán csak egyszer egy héten van magyar nyelvű szentmise, vasárnap. A nyitrai kálvárián évtizedekig kizárólag Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepén voltak magyar nyelvű szentmisék. Az új plébános, Strečka Jozef verbita atya az első pillanattól kezdve rendkívül segítőkésznek bizonyult a magyar hívek érdekében, és így már egész évben vannak lelki programok a magyar zarándokok számára.

Az idei zarándokév már februárban megkezdődött, amikor Zoboralján évtizedek óta először magyar lelkigyakorlatra került sor, amelyet Burbela Gergely, a magyar verbita rendtartomány provinciálisa vezetett. Tematikus szentbeszédei és az egész lelkigyakorlat középpontjában az isteni irgalmasság állt. A szentségimádási órák ezért mindennap 15 órától az isteni irgalmasság tiszteletével kezdődtek.

A búcsújárások májusban folytatódtak, a fatimai Szűzanya ünnepe alkalmából. A szentmisén Ďurás Márk koloni plébános felidézte a fatimai üzeneteket, és arra kérte a híveket: „Soha ne engedjük el a Szűzanya kezét, és példánk által úgy neveljük gyermekeinket, hogy a közös imádság ne hiányozzon családjainkban. Mert jó édesanyának, édesapának lenni nem csak azt jelenti, hogy gondoskodom a családom földi javairól, hanem különösen a lelki életét igyekezem ápolni, gondozni. Csak így lehet boldog a család, a társadalom!” A szentmise után Szent II. János Pál pápa ereklyéit tisztelhették a hívek.

A zarándokév csúcspontja a Nagyboldogasszony ünnepéhez kötődő főbúcsú. Az ünnepi augusztusi hétvégén sokrétű a magyar lelki program. Szombaton már kora délutántól tíz magyar lelkiatya gyóntat a kegyhelyen. A magyar zarándoklat közös ünnepi rózsafüzérrel kezdődik évről évre, amelynek minden egyes tizedét más-más szándékra imádkozzák a szabadtéri oltár előtt. Így például fiatalok imádkoztak az ifjúságért, szerzetesnővér a hivatásokért, egy házaspár gyermekeivel együtt a családokért, idős nagymama az öregekért és betegekért, és végül nemzetünkért, Európáért, világunkért is imádkoztunk. Ezt követte az immár hagyományos ünnepi főpapi szentmise, amelyet idén Udvardy György pécsi megyéspüspök mutatott be paptestvéreivel együtt. Másnap a vasárnapi szentmisét Juhos Ferenc verbita atya mutatta be. A főbúcsú alkalmából az egybegyűlt zarándokok a szentmise után elindulnak a közös magyar keresztútra, amely felvezet a Kálvária-domb tetejére, ahonnan festői kilátás nyílik az egész vidékre.

A zarándoklatok idei programja szeptemberben, Kisboldogasszony ünnepén folytatódott. A szentségimádási órában a családokért és az ifjúságért imádkoztak a hívek. A szentmisét Baráth Bertalan verbita atya mutatta be. Szentbeszédében kiemelte, hogy jó látni, ahogy Zoboralja még őrzi hitét, hiszen a templom padjai megteltek zarándokokkal, és a szentgyónáshoz járulók sora is hosszú volt. Ennek ellenére ismételten buzdította a zarándokokat, hogy ne hagyják el a Szűzanya tiszteletét, mert a legbiztosabb út Jézushoz Márián keresztül vezet.

Októberben is együtt imádkozhattak a magyar hívek, ekkor a Rózsafüzér Királynője ünnepe alkalmából. A szentmisét Hegyi Péter nagycétényi káplán mutatta be.

Az idei zarándokévet a nyitrai kálvárián decemberben zárják, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén, amikor újra háromnapos magyar lelkigyakorlatot szerveznek, Juhos Ferenc verbita atya vezetésével. Témája: Megnyugvás Isten akaratában. A lelkigyakorlatra a követező e-mail-címen lehet jelentkezni: zpista@gmail.com.

Forrás és fotó: Zeman István

Magyar Kurír