Búcsúra jöttünk Szép Szűz Máriához,
Vár reánk Győrött égi jó Anyánk.
Lelkünkben szent tűz, szemünk könnyet áldoz,
Hódolni dallal nem szűnik a szánk
Jó Anyánk, halljad hála zeng a dalban,
Hogy neked is fájt, ami fáj nekünk.
Emberi szívben mindig annyi baj van!
Mennyei enyhet Tőled kérhetünk.

Gyötrelme tör ránk vak vajúdó kornak.
Gyűlölet gyullad, irtja életünk.
Jaj, szívünk rémül, milyen lesz a holnap;
Könnyed a zálog, hogy remélhetünk.

Szent Fiad meghalt a kereszten értünk,
Hogy törje poklok szolgaláncait,
Öljük meg mink is zsarnokunk, a vétkünk,
És szabad szívvel szárnyal majd a hit.

Ó Anyánk, itt Te megtanítasz szépen:
Másért ne sírjunk, csak a bűn miatt.
Rettegni nem kell vak viharos éjben,
Merjük csak immár szeretni Fiad.

Győzünk a harcban, mert velünk az Isten
Vérnek és könnynek nagy az ereje.
Vállalta sorsunk, hogy ne vesszünk itten,
Krisztusunk győz, és győzünk mi Veled.

Könnyeid, Szent Szűz, ezt üzenik nékünk:
Csókoljuk érte véres arcodat.
Most búcsúszóra földre hull térdünk:
Gyermeki lelkünk hűséget fogad.

Válasz

Győr

A vérrel verítékező Szűzanya búcsújáróhelye

Győr-Sopron megyében, a Győri egyházmegye területén lévő kegyhely

A város Győr-Sopron megye és a Győri egyházmegye székhelye.
Bár a győri Mária-tiszteletnek erős középkori gyökerei vannak, a mai búcsús tisztelet középpontjában álló képet egy ír püspök, a katolikusokat üldöző Cromwell Oliver elől menekülő Lynck Walter hozta magával 1655-ben hazájából, Írországból. Püsky János győri püspök meghívására Magyarországon telepedett le, s itt is halt meg. A székesegyház Szent Anna-kápolnájában felfüggesztett Mária-kép 1697. március 17-én reggel 6 órától 9-ig vérrel verítékezett. A csodás jelenés napja az írek térítő apostolának, Szent Patriknak az ünnepe volt. A véres cseppeket felfogó kendő az 1701-es igazoló irattal együtt máig megtekinthető.
A kép könnyezésének oka az utólagos vélekedés szerint az, hogy abban az évben utasították ki Írországból a hitükhöz hű katolikus papokat.
Győrnek a csodás verítékezés idején Heister Siegbert gróf volt a katonai kormányzója, aki 1715-ben feleségével együtt alapítványt tett, hogy szombatonként és a Mária-ünnepek vigíliáján a litániát a kegyoltárnál mondják. Zichy Ferenc győri püspök új oltárt készíttetett a kép számára és alapítványt tett egy naponta mondandó szentmisére. A kegyoltáron Szent Anna és Joachim a korábbi kápolnára, Szent István és Szent László királyok szobra pedig a magyar nép ősi Mária-tiszteletére utal.
IX. Pius pápa 1874-ben teljes búcsút engedélyezett a székesegyháznak Szent Patrik ünnepére (március 17) és Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára (március 25). Ezt a kiváltságot 1968-ban VI. Pál pápa kiterjesztette mindazokra, akik az év bármely napján zarándokként keresik fel a győri székesegyházat, s a vérrel verítékező Szűzanya kegyképét. Fő búcsúja: március 17.
A Szent István által alapított győri püspökség székhelyének, a Káptalandombon álló katedrálisnak a története egyidős a magyar állam történelmével. A templombelső művészi kiképzése Hefele Menyhért és Franz Anton Maulbertsch műve. A szentélybejárat két oldalán lévő ólomdomborműves oltárok témái: Szent István felajánlja a koronát, országát Máriának, illetőleg Szent László király Szent István sírjánál, annak szentté avatásakor. A szentély mennyezet- és falképei a magyar szentek hódolatát, a győri egyházmegye alapítását és Szent László vízfakasztó csodáját ábrázolják. A déli mellékhajóból nyílik a Szentháromság-kápolna, a székesegyház egyetlen épen maradt gótikus kápolnája. Itt őrzik Szent László király fejereklyéét, amelyet a középkori magyar ötvösség legkiválóbb remekműve foglal magába. 1606-ban került Nagyváradról Győrbe. Ugyanebben a kápolnában, díszes szarkofágban nyugszik Apor Vilmos püspök, aki oltalmazta a védteleneket, a gyöngéket a megszálló szovjet katonáktól, és emiatt bátran vállalta a vértanúságot 1945 húsvétján.

Válasz