Zürichben szervezett megemlékezésével november 9-én lezárta az általa szervezett külhoni Márton Áron-évet a Jakab Antal Keresztény Kör (JAKK) – tájékoztatta szerkesztőségünket a szervezet.

A zürichi Szent István-templomban mutatott be szentmisét a svájci magyar misszió vezetője, Vizauer Ferenc plébános és Vencser László, a JAKK társelnöke.  Vencser László szentbeszédében rámutatott: Isten Szolgája Márton Áron püspök is mindig ragaszkodott Rómához. Vállalta a szenvedést, a börtönt, de nem volt hajlandó a Szentszéktől elszakadni, az akkori állami hatalom nemzeti katolikus egyház megalapítására vonatkozó elképzeléseit támogatni. A szónok ezután Szent Pál apostolt idézte, aki a korinthusiakhoz írt első levelének harmadik fejezetében a híveket Isten épületének, lelki templomának nevezi. Márton Áron is ilyen szent templom volt, ezért is várjuk a boldoggá avatását – fogalmazott Vencser László. János evangéliuma szerint Jézus megtisztította a templomot a kereskedőktől és pénzváltóktól, így szólva hozzájuk: „Ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” Nekünk is óvnunk, vigyáznunk kell templomainkat, ahogy Márton Áron is védte az egyházközségek templomait a nehéz időkben – mondta a szentmise szónoka.

Az emlékezés az egyházközség közösségi termében folytatódott, ahol  Vizauer Ferenc gyertyát gyújtott szentelő püspöke emlékére. 1972-ben a gyulafehérvári székesegyházban ugyanis Isten Szolgája Márton Áron szentelte pappá. „Kis ember volt, de töretlen, lelkes és hiteles. Karakán, gerinces ember, akinek a meggyőződése és a lelkiismerete soha nem volt árucikk. Mindenki tudta róla, hogy meggyőződését, hitét és népét nem hagyja cserben soha” – jellemezte a főpásztort a szatmári egyházmegyés pap.

Vizauer Ferenc visszaemlékezett, hogy röviddel azután, hogy 1966-ban jelentkezett a teológiára, feloldották Márton Áron palotafogságát, és az akkor bemutatott ünnepi szentmiséje volt az első alkalom, amikor személyesen láthatta. A több mint száz kispap óriási izgalommal vonult be a székesegyházba. A hat év alatt évente többször találkoztak vele különböző ünnepek, papszentelések alkalmával, és ez különös lelki erőt adott nekik. „Sugárzó ember volt, kegyelmet közvetített az Istentől, és ez megerősítette hivatásunk tudatát” – mondta a plébános, hozzátéve: számunkra ő valóban szent ember volt, akivel találkozott, abban olyan mély nyomot hagyott, amit nem lehet elfelejteni soha. Volt tekintélye, tisztelete és becsülete.”

A jelenlévők közül a kilencvenhárom éves Böröcz József, a Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetségének elnöke elmondta: többször is találkozott Márton Áronnal Gyulafehérváron. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy 1944-ben, amikor százezreket deportáltak haláltáborokba, és üldözték a másként gondolkodókat, a kolozsvári Szent Mihály-templomban elmondott prédikációjában Márton Áron felemelte szavát a zsidók deportálása ellen.

A zürichi rendezvénnyel befejeződött a Jakab Antal Keresztény Kör által Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulója alkalmából szervezett 2014-es programsorozata. Varga Gabriella és Vencser László, a JAKK társalapító-társelnökei elmondták: az Ausztria, Kanada, Németország és Svájc magyar közösségeiben tartott programok révén az esztendő valóban alkalmat adott arra, hogy Erdély határain kívül is minél többen bekapcsolódjanak a Márton püspök boldoggá avatását sürgető fohász elimádkozásába. 

Fotó: JAKK

Magyar Kurír