A Plébániatemplom


A gencsi templom védőszentje Szent Jakab apostol. Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.

Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.

A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.

A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.

Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.

A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.

Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.

A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.

A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.

Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.

Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.