Győr

A vérrel verítékező Szűzanya búcsújáróhelye

Győr-Sopron megyében, a Győri egyházmegye területén lévő kegyhely

A város Győr-Sopron megye és a Győri egyházmegye székhelye.
Bár a győri Mária-tiszteletnek erős középkori gyökerei vannak, a mai búcsús tisztelet középpontjában álló képet egy ír püspök, a katolikusokat üldöző Cromwell Oliver elől menekülő Lynck Walter hozta magával 1655-ben hazájából, Írországból. Püsky János győri püspök meghívására Magyarországon telepedett le, s itt is halt meg. A székesegyház Szent Anna-kápolnájában felfüggesztett Mária-kép 1697. március 17-én reggel 6 órától 9-ig vérrel verítékezett. A csodás jelenés napja az írek térítő apostolának, Szent Patriknak az ünnepe volt. A véres cseppeket felfogó kendő az 1701-es igazoló irattal együtt máig megtekinthető.
A kép könnyezésének oka az utólagos vélekedés szerint az, hogy abban az évben utasították ki Írországból a hitükhöz hű katolikus papokat.
Győrnek a csodás verítékezés idején Heister Siegbert gróf volt a katonai kormányzója, aki 1715-ben feleségével együtt alapítványt tett, hogy szombatonként és a Mária-ünnepek vigíliáján a litániát a kegyoltárnál mondják. Zichy Ferenc győri püspök új oltárt készíttetett a kép számára és alapítványt tett egy naponta mondandó szentmisére. A kegyoltáron Szent Anna és Joachim a korábbi kápolnára, Szent István és Szent László királyok szobra pedig a magyar nép ősi Mária-tiszteletére utal.
IX. Pius pápa 1874-ben teljes búcsút engedélyezett a székesegyháznak Szent Patrik ünnepére (március 17) és Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára (március 25). Ezt a kiváltságot 1968-ban VI. Pál pápa kiterjesztette mindazokra, akik az év bármely napján zarándokként keresik fel a győri székesegyházat, s a vérrel verítékező Szűzanya kegyképét. Fő búcsúja: március 17.
A Szent István által alapított győri püspökség székhelyének, a Káptalandombon álló katedrálisnak a története egyidős a magyar állam történelmével. A templombelső művészi kiképzése Hefele Menyhért és Franz Anton Maulbertsch műve. A szentélybejárat két oldalán lévő ólomdomborműves oltárok témái: Szent István felajánlja a koronát, országát Máriának, illetőleg Szent László király Szent István sírjánál, annak szentté avatásakor. A szentély mennyezet- és falképei a magyar szentek hódolatát, a győri egyházmegye alapítását és Szent László vízfakasztó csodáját ábrázolják. A déli mellékhajóból nyílik a Szentháromság-kápolna, a székesegyház egyetlen épen maradt gótikus kápolnája. Itt őrzik Szent László király fejereklyéét, amelyet a középkori magyar ötvösség legkiválóbb remekműve foglal magába. 1606-ban került Nagyváradról Győrbe. Ugyanebben a kápolnában, díszes szarkofágban nyugszik Apor Vilmos püspök, aki oltalmazta a védteleneket, a gyöngéket a megszálló szovjet katonáktól, és emiatt bátran vállalta a vértanúságot 1945 húsvétján.