Boldogságos Szűz Mária, Jézusnak Szent Anyja!

(a tördelések a közösségi imádság végzését segítik)



Min oly sok zarándok évszázadokon át, / mi is leborulunk előtted, ó Anyánk, / és rádtekintünk Mária, / Magyarok Nagyasszonya, / aki egykor elfogadtad Szent István koronáját, / és aki néped körében / ma is a tiszta szeretet példája vagy!

Hozzád könyörgünk Krisztusnak Szent Anyja! / Segítő jobboddal támogasd korunk emberét, / hogy képes legyen megtisztulni / a történelem útjának porától: / a gőgtől, / a kicsinyességtől / és a gyűlölettől, / amely minden szembenállás forrása. / Anyai figyelmességeddel kormányozd szívünket, / elménket és akaratunkat, / hogy őszintén belássuk, / mikor és hol vétettünk embertársunk ellen; / és bátoríts bennünket, / hogy kimondhassuk a bocsánatkérés / és a megbocsátás szavát! / Esd ki a Lélek megújító erejét nemzetünknek, / őrködj családjaink békéje, / ifjúságunk jövője, / papjaink, szerzeteseink hűsége felett!

Fájdalmas Anyánk! / Szerető gondoskodásoddal gyógyítsd be sebeinket! / Ölelj szívedre minden gyenge, / kisemmizett, / megalázott / és jogtalanságot szenvedő embert! / Az Egyház tagjaiban pedig / őrizd meg azt a nyitottságot, / amely képes megrendülni mások szenvedése láttán, / és tud úgy szeretni, / miként azt Fiad tette.

Mátraverebély-Szentkúti Szűzanya, / zarándok néped oltalmazója! / Fakassz életünkben ma is új forrást, / amelynek éltető kegyelme / enyhíti a szegények nyomorát (vö. Iz 55,1), / valamint új és megtisztult utakat nyit / a szomszédos népek / és az egymás iránti szolidaritásban./

Szűz Mária, / Magyarok Nagyasszonya / fogadd el imánkat, / felajánlásunkat, / és mutasd meg nekünk Krisztust, / reményünk egyetlen alapját / aki utunk / életünk/ és igazságunk./ Ámen.

Előzmény

Válasz

A Palócföld búcsújáró helye
A mai Magyarország egyik leglátogatottabb kegyhelye Mátraverebély falú határában a Cserhát egyik szép völgyében fekszik, Nógrád megyében és a Váci püspökségben.

A mai Magyarország egyik leglátogatottabb kegyhelye Mátraverebély falú határában a Cserhát egyik szép völgyében fekszik, Nógrád megyében és a Váci püspökségben.

A legendás történeti hagyomány szerint1090 körül ezen a tájon harcolt Szent László király a betörő pogány kunokkal. A csata hevében egyszer csak azt veszi észre, hogy elszakadt katonáitól és minden oldalról ellenség veszi körül. A menekülés útja csak egy mély vízmosás felé állt nyitva. Amikor azt átugrotta, megszabadult üldözőitől. Lova patája nyomán azonban forrás fakadt: ez a Szent László ugratása, s a forrásban sokan látni vélik a ló patkójának nyomát.

A szentkúti kegyhelyről a középkorban keveset tudunk. A falu máig álló gótikus templomát Veréb Péter erdélyi alvajda építtette 1370 táján. Ez a templom a XIV. században pápai búcsúkiváltságokat kapott. Lehetséges, hogy a zarándokok már ekkor felkeresték a későbbi Szentkutat is.

A Szentkút tisztelete az 1600-as évek közepétől követhető nyomon. A legenda szerint Mária közbenjárására és útmutatása szerint a verebélyi pásztor néma fia ivott a lópata alakú forrásból. A hírre összesereglő emberek körében újabb csodás gyógyulások történtek. A XVII. század második felében már igazolhatóan gyöngyösi, füleki és szécsényi ferences atyák vezették a verebélyi zarándoklatokat, s remeteként ők lettek a szent hely gondozói. Hegyoldalba vájt remete celláik és kápolnáik a kegyhely látványosságai napjainkban.

Az első kőkápolnát 1708-ban Almásy Jánosné építtette. Ebben már latható volt a kegyszobor, amiről azt tartja a hagyomány, hogy azt a verebélyi pásztor fia faragta hálából. Mások szerint egy korábbi szoborról van szó, s ez lenne az Esterházy Pál által is emlegetett (1696) pásztói Mária-kegyszobor.

A mai templom és ferences kolostor a XVIII. század közepén épült. A XIX. század közepén készült el a gyóntató udvar, s annak Nepomuki Szent János kápolnája, amely ma a Szenvedő Krisztus kápolna. Ebben tartották egykor azt a rengeteg mankót, amit a meggyógultak hagytak itt gyógyulásuk után köszöntetük jeléül Máriának. A templom oldalbejáratánál máig márvány hálatáblák százai tanúskodnak Mária szűnni nem akaró segítségéről, közbenjárásáról.

Évente sok tíz- és százezres tömeg kereste és keresi fel a Szentkutat nemcsak Mária-ünnepeken, hanem vasárnapokon is. VI. Pál pápa a templomot 1970-ben basilica minor rangra emelte.

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom főoltára fölött látható a a kegyszobor, faragott, festett, valódi hajjal ellátott, többször átalakított faszobor. Mária ölében az áldást osztó kis Jézussal. Mindkét szobor öltöztetett és a tisztelet jeleként megkoronázott.

A XVIII. században az egész Alföld, a Palócföld és a Felföld népe látogatta Mátraverebély-Szentkutat. Ma a látogatók a szűkebb környékről jönnek. Itt, a természet ölén, a dombok közötti völgyben az ember átérezheti teremtmény voltát, s könnyen Istenhez talál.

Válasz