1412. – 1431. május 30. Szent Johanna

Szent Johanna, az "orleansi szűz" születési ideje és vértanú halála, a kezdet és a vég közti idő mindössze 19 földi év! Johanna 1412-ben született a franciaországi Domrémyben. A 17 éves lány egyszerű földműves szülők gyermeke. Vallásos és írástudatlan. – Hazája angol iga alatt nyög. Az idegen megszállás kíméletlenségét a kis falvak is megszenvedik, Johanna családja is átéli a "trianoni", a "versailles-i" megaláztatást.

Johanna, azaz Jeanne d' Arc (ejtsd: zsán dárk) domrémi otthonában mennyei fényben 1429-ben, égi jelenés során azt a feladatot vállalja, hogy felszabadítja hazáját. Szent Mihály csodás mennyei szavakban adja tudtára az isteni hadvezéri megbízatást a történelem első nőhadvezérének.

Az égi hang (voix surnaturelles) arra bátorítja, hogy szabadítsa meg az angoloktól hazáját, s koronáztassa VII. Károlyt törvényes francia királlyá Reimsben.

Johanna útnak indul. Lóháton ülve férfi ruhát s páncélt ölt, és számos akadály csodaszerű legyőzése után ráveszi a királyt, hogy bízza rá csekély létszámú seregének vezetését. E sereggel bámulatos haditényeket hajt végre, szinte verhetetlen, s végül is sikerül Orleanst, az ellenség egyik főhadiszállását felszabadítania. E győzelem hírére a király katonáit olyan lelkesedés fogja el, hogy felmorzsolják az ellenség sorait, a királyt diadallal Reimsbe kísérik és megkoronázzák.

Johanna természetfeletti fényben, az égi hangok ösztönzésére Szent Mihálynak, a mennyei angyali seregek fejedelmének tanácsára vissza akar térni falujába, de a király nem engedi el. A földi hatalmasság iránti engedelmessége okozza tragédiáját. Párizs ostrománál megsebesül, majd az arannyal megvesztegetett burgundiak kezébe kerül, akik kiszolgáltatják az angoloknak. Az angolok mint eretneket és boszorkányt perbe fogják. A tárgyalás vezetője a szolgalelkű Pierre Cauchon püspök eretneknek nyilvánítja, mire az angolok máglyahalálra ítélik. Az ítéletet Rouenban hajtják végre. Az egyház 1909-ben boldoggá, 1920-ban szentté nyilvánítja, oltárra emeli. A máglya helyén a francia birodalom legnagyobb nemzeti szentjének tiszteletére fehér márványból a XX. század elején emlékmű készült. A kegyelet az év minden napján friss virággal teszi élővé Jeanne d' Arcot. 1936-ban a Szent Imre magyar ifjúság delegátusa az emlékmű nemzeti oltárának lépcsőjénél térdelt a nagy szenthez könyörögve.

Szent Johanna[31] isteni küldetése elsősorban Franciaország történelmének egyik legnagyobb eseménye. Szinte nincs olyan év, melyben történészek, egyházi írók, a katonai szakírók legjelesebbjei ne foglalkoznának ezzel a természetfeletti, ugyanakkor bravúros hadtörténeti, stratégiai jelenséggel. Minden az Orleansi Szűzről szóló írás a végtelenre nyit, és így minden hihetetlen hihető ebben az isteni "műfajban". – A témáról a vezérkari tisztek is csak a meditációk alázatával elmélkednek. Egy egyszerű, egészséges falusi parasztlány szellemi-lelki struktúrája, az egyházi és világi kutatóknál ugyanazt a misztikát faggatja Európát, de a hódító hadvezéreket is bámulatba ejtő siker-titkában, mint a lourdesi Bernadettnél, a Fatimai látnokoknál, a garabandali kislányoknál, a medjugorjei gyerekeknél, a japán Sasagawánál, vagy korunk belgiumi Margit asszonya Istennel való párbeszédének kegyelmi partner-kapcsolatánál.

Az V. században kapta meg Mária, a Theotokosz, a kitüntető Istenszülő jelzőt. Erről másfélezer évig megfeledkeztünk! A születő egyház első két évtizedében Ő súgott az apostoli küldetés püspökeinek és diakónusainak. A harmadik évezred indulásakor még inkább szükségünk van az útmutató Máriára, aki nélkül "az emberiség útkeresése alig különbözik a céltalan bolyongástól". (Mezei Balázsnak, az ELTE bölcsészének "A keresztény pillanat" c. tanulmányából.)

Válasz