Urunk, Istenünk, bocsásd meg irgalmasan vétkeinket, hogy akik saját érdemeinkkel nem dicsekedhetünk, Fiad Szülőanyjának, a Boldogs_¡gos Szűz Máriának közbenjárására üdvözüljünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Válasz

A középkori Rómában szokás volt, hogy Mária-ünnepeken a S. Mária Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé. Ebből keletkezett azután a templom elmondott eredethagyománya: egy gyermektelen, dúsgazdag jámbor házaspár templomot akart építtetni. Mária forró nyári éjszakán megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahova másnap reggel hó esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. A hó az Esquilinus hegyére hullott, a templom fel is épült. Ez a legenda azután a Mária-ünnep már említett ,,havi" nevét is
Megszomorodtak s elbúsultak régen ama római gazdag házasok, Patritius és az ő élete párja, azért háborúságokban ők is Dáviddal, a hegyek tetejére tétetett Úr háza hegyére, a Boldogságos Szűz Máriára emelték szemeiket, néki ajánlották gazdagságokat, tőle kértek segítséget: és ímé a titkos értelmű hegy, Mária, e mai napon, úgymint augusztus holnapnak 5. napján, mikor Rómában leghevesebb melegek uralkodnak, havas hegyet mutatott a gazdag házasoknak: jelentvén nékik, hogy ott, azon a havakkal meghintett hegyen az ő gazdagságokból jeles szentegyházat építenének, melyben osztán ő minden időkben segítő havas hegye s védelmező bástyája lenne Róma várasának. Nem különben a mi hajdani magyar eleink, környülvétetvén itt, a Tisza melléki térségen ama vad erkölcsű napkeleti ellenségektől, megszomorodtak, elbúsultak, azért ezek is, amiként Dávid és Patritius, ugyan a hegyek tetejére tétetett titkos értelmű hegyre, magyar hazánk választott pártfogójára, a Boldogságos Szűz Máriára emelték szemeiket, néki ajánlották vagyonjokat, tőle vártak segítséget: és ihol! az irgalmas Szűz Anya mutatott eleinknek is itt, ahol ma összegyűltünk, egy szép havas helyet, jelentvén nékik, hogy építenének az örökös tiszteletére szentegyházat, melyben osztán ő minden időkben segítő havas hegye s védelmező bástyája lenne Szöged várasának. Úgy is lőn; építettek előbb, hihetős, a szögediek Havi Boldogasszony tiszteletére kisded szentegyházat, azután pedig ama győzhetetlen magyar bajnok, Corvinus Mátyás király, minekutána a bosnyai törököket megverte és itt Szögeden országgyűlést tartott, önnön királyi költségével felemelte ezt a jeles szentegyházat, melyben Havi Boldog Nagyasszonyunk az időtől fogva mind háborúban, mind békességben segítő havas hegye vala a Tisza melléki magyar népnek, úgyhogy néhai nagy emlékezető Esterházy Pál, leírván a magyarországi csudákkal tündöklő szent helyeket s képeket, ezt a szögedi havas hegyet is, a bent lévő kegyes képpel azok közé számlálná, és a szögedi Havi Boldogasszonyt, Auxiliatrix Segediensis, Szögedi Segítőnek nevezné, sőt a magyarországi csudálatos képekről írt Litániában is ezeket a szókat említené: Maria Auxiliatrix Segediensis, ora pro nobis. Mária, Szögedi Segítő, könyörögj érettünk.

Válasz