Nagyon szép ima. Köszönöm

Válasz

Amen

Válasz

Csíksomlyó
Csíksomlyó, Románia

A Somlyói Segítő Szűzanya kegyhelye, a katolikus székelyek és a csángók búcsújáró helye

A Somlyói Segítő Szűzanya kegyhelye, a katolikus székelyek és a csángók búcsújáró helye

Csíksomlyó kolostora az egykori Csík vármegyében, a mai Hargita megyében, az Erdélyi püspökségben, a mai gyulafehérvári érsekségben fekszik.

Ferences kolostorát állítólag 1441-ben Hunyadi János alapította. IV. Jenő pápa 1444-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére épülő templomot felkeresőknek és a templom javára adakozóknak búcsúkiváltságot engedélyezett. A somlyói ferences rendház folyamatosan gyarapodott és létszámban növekedett. A XVI. században rendtagjai Bákóban is házat alapítottak a moldvai katolikus csángómagyarok lelki gondozására. A XVII. században a rendház leghíresebb lakója Kájoni János volt, aki a templomban orgonát épített, a rendházban nyomdát alapított és kiadta a Cantionale Catholicum című énekeskönyvét. Az obszerváns ferencesek iskolát tartottak fenn, s egészen 1950-ig Csík megye egyik fontos szellemi központját vezették. A rend a szocializmus évtizedei után csak az 1990-es években vehette újra birtokba rendházát, s újította fel működését.

A kolostor többszöri átalakítás után végleges formáját 1733-1779 között,. a kegytemplom ma alakját 1802-1879. között nyerte el. Szentélyében a főoltár fölött a Napba öltözött asszony késő gótikus kegyszobra áll a XVI. század elejéről. A szobor előtti imameghallgatásokat, csodás gyógyulásokat a szentély falára erősített ezüst fogadalmi tárgyak igazolják.

A legendás történeti hagyomány szerint a pünkösdi búcsú kezdete 1561-re megy vissza, amikor a katolikus csíki székelyek legyőzték az őket fegyverrel unitárius hitre kényszeríteni akaró János Zsigmond erdélyi fejedelem csapatait. A csíkiak pünkösd szombatján győztek, s azóta tartják ekkor a búcsút. Az egykori kistáji jellegű búcsús ünnep a XX. század folyamán kiterjedt a Romániához csatolt Erdély és Kelet-Magyarország területeire, majd 1990-től kezdőden magához vonzza az egész magyar nyelvterület népét felekezettől függetlenül. Csíksomlyó az 1990-es években a búcsúja mellett az összmagyarság legnagyobb szimbolikus találkozó helyévé vált.

A Kissomlyó hegy tetején álló Szalvátor kápolna 1456 után épült Hunyadi János adománya segítségével, s Urunk színeváltozása (augusztus 6.) tiszteletére szentelték fel. A XVII-XVIII. század folyamán átépítették. Mai formáját ekkor nyerte el. Festett kazettái és oltárai a vallásos népművészet legszebb alkotásai közé tartoznak. A kápolna külső falán több kronosztikonos (az évszámot a szövegben elrejtő) felirat található.

A Szalvátor kápolna mögött áll a Szenvedő kápolna XVII. századi építménye, a hegy oldalában pedig a Szent Antalról elnevezett kápolna, amelyet egy ferences szerzetes emeltetett a tatároktól való megmenekülését megköszönve Istennek.
A Kissomlyó hegyi kápolnákhoz vezet fel helyi szóval a Jézus hágója, a meredek keresztút.

Pünkösd vasárnapjának hajnalán a Kissomlyó hegy tetején sokan virrasztva várják a napfelkeltét, hogy a nap sugaraiban a Szentlélek Úristen megáldja a földet és annak minden teremtményét.

Válasz

Köszönöm!

Válasz