Dné Erikától kaptuk:

Ima Szent Erzsébet közbenjárásáért

Szent Erzsébet!
Te Krisztus szemével néztél,
Krisztus kezével adtál,
Krisztus szívével szerettél...
Segíts, hogy mi is
Krisztus szemével lássunk,
Krisztus kezével adjunk,
Az Ő szeretetével szeressünk.
Remélünk benned,
Bízunk benned,
Isten munkatársát látjuk benned,
Krisztus szemével néző,
Krisztus kezével adó,
Krisztus szívével szerető
Szent Erzsébet!

Ámen.

Válasz

Ima Szent Erzsébet közbenjárásáért

Szent Erzsébet!
Te Krisztus szemével néztél,
Krisztus kezével adtál,
Krisztus szívével szerettél...
Segíts, hogy mi is
Krisztus szemével lássunk,
Krisztus kezével adjunk,
Az Ő szeretetével szeressünk.
Remélünk benned,
Bízunk benned,
Isten munkatársát látjuk benned,
Krisztus szemével néző,
Krisztus kezével adó,
Krisztus szívével szerető
Szent Erzsébet!

Ámen.

Válasz

Szent Erzsébet himnusz

1. Szent Erzsébet Asszony életéről
Emlékezzünk sok jótételéről.
Mi is őtet kövessük, azon legyünk,
Amit benne dícsérünk, cselekedjük.

2. Születék Erzsébet jó órában,
Királyi atyátul székes várban.
Mikor kezdett szólani nevekedvén,
Első: Jézus szent neve vala nyelvén.

3. Szegényeknek egyszer télidőben
Alamizsnát hordott kötényében;
Mikor atyja korholá, ő szavára
Kenyérkéből csupa friss rózsa vála.

4. Mindenét elosztá szegényeknek,
Alamizsnát adván mindeneknek.
Hogy kiveték özvegyen jószágából,
Mégis jót tett másokkal fonásából.

5. Boldog szent halálán örülének
Az angyalok s szépen éneklének,
Háza felett daloló madárképben
Dícsérték a jó Istent nagy szentjében.

Imádságok Szent Erzsébet ünnepén

Istenünk, te megadtad Árpád-házi Szent Erzsébetnek, hogy a szegényekben Krisztust lássa és tisztelje.
Közbenjárására add, hogy mi is lankadatlan szeretettel segítsük embertársainkat minden testi-lelki bajukban.

Kérjük Isten, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet érdemeiért hallgassa meg könyörgésünket!
Hogy az Egyház mindig és mindenütt hirdesse és gyakorolja Szent Erzsébet önfeláldozó emberszeretetét!
Hogy hívő néped irántad való szeretete embertársainak segítésében is megmutatkozzék!
Hogy egyházközségeink Szent Erzsébet példája nyomán gondoskodjanak szegényeikről és betegeikről, az öregekről és az elhagyatottakról!
Hogy a keresztény családanyák és az özvegyek az istenfélelemben és a jótékonyságban lássák igazi ékességüket!
Hogy az irgalmasság gyakorlásával elhunyt szeretteink lelkén is segítsünk!
Mindenható Atyánk! Te Szent Erzsébet példáján megmutattad, hogy aki önfeláldozóan segíti embertársait, az könnyebben viseli a saját keresztjét. Segíts minket is, hogy tevékenyen szeressük a rászorulókat, és ebből vigasztalást és erőt merítsünk! Krisztus, a mi Urunk által. Amen.

Válasz

Szent Erzsébet híre olyan nagy volt, hogy életét az idő múlásával sok legenda vette körül. Jóllehet nem mindig felelnek meg a történelmi valóságnak, mégis hitelesen tükrözik erényeit, amelyek hálás témának bizonyulnak a művészek számára. Egyik ilyen kedvelt történet a rózsacsoda. Egy alkalommal, amikor Lajos távollétében testvére, Henrik kormányozta a grófságot, Erzsébet elindult, hogy szokásos módon meglátogassa szegényeit, akiknek kenyeret vitt. Szembe találkozott sógorával, Henrikkel, aki föltartóztatta, mert látni akarta, mit visz. Erzsébetet ugyanis irigyei már régóta vádolták túlzó bőkezűsége miatt. Erzsébet engedelmesen átadta neki kosarát, melybe a szegények számára élelmet csomagolt, Henrik azonban illatozó rózsákat látott benne, s megszégyenülve útjára bocsátotta Erzsébetet.

Férje mindig kiállt felesége mellett, sőt mi több történelmi valóság, hogy mindig támogatta nagylelkűségét, védelmére kelt minden karitatív munkájában, és figyelmen kívül hagyott minden olyan vádat, amellyel szemére vetették minden mértéket felülmúló bőkezűségét: - „Hagyjátok békén – mondta –, amíg nem adja el váramat. Örülök neki, amit a szegényekkel tesz.”

* * *

Szent Erzsébet példája arra tanít minket, hogy a hatalom és a jólét birtoklása ellenére megőrizhetjük érzékenységünket a másik ember szükségletei és kiszolgáltatottsága iránt. Ami még fontosabb, Szent Erzsébet sosem propagálta tevékenységét, nem azért cselekedett, hogy pozitív képet alakítson ki a vezetésről, hanem hitéből merítette az erőt, és abból a meggyőződésből, hogy „a szegényekben Krisztus iránt tanúsított irgalmasság cselekedetei által leszünk befogadva az örök hajlékba” (Nazianzi Szent Gergely).
Kétség nem fér hozzá, hogy azok, akiket Erzsébet a legnagyobb éhínség és járványok idején segített százak, ezrek voltak.

Halála előtt, amikor meggyóntattam, megkérdeztem tőle, hogy mi történjék majd megmaradt holmijával és ágyával. Azt felelte, hogy mindaz, amit még birtokolni látszott, már úgyis régen a szegények tulajdona volt. Arra kért, hogy osszam szét közöttük mindenét, kivéve azt az egyetlen inget, amely rajta volt. Azt akarta ugyanis, hogy abban temessék el. Ezután magához vette az Úr testét. […] Végül nagy buzgósággal Istennek ajánlotta mindazokat, akik körülvették, majd, mint aki édesen elalszik, kilehelte lelkét. (Részlet Marburgi Konrádnak, Szent Erzsébet lelki vezetőjének leveléből).

Még maga Luther Márton is, aki köztudottan elvetette a szentek kultuszát, a következőket mondta Szent Erzsébetről: „Valóban szent volt.”


* * *


Szeretett magyar Fivéreim és Nővéreim, tekintsetek mindannyian Árpád-házi Szent Erzsébetre! Fedezzétek fel benne a szeretet csodáját. Legyetek rá büszkék, hogy ez a magyar földről érkezett Szent ismert egész Európában, sőt az egész földkerekségen! Gondolatai meghaladták kortársai horizontját, okos szívvel megérezte a szeretet egyesítő erejét és az egység mélységes igényét. (Boldog II. János Pál)


Jó, hogy Szentatyánk lengyelként elmondta ezeket a gondolatait, mert ha valakik, akkor a magyarok közel állnak a lengyelek szívéhez. És nemcsak azért, mert a lengyelek egyedüli szomszédai voltak évszázadokon keresztül, akik sosem háborúztak velük, hanem azért is, mert oly sok szentet (Kinga, Jolán, Hedvig), a pálos rendet és egyik legkiemelkedőbb királyukat (Báthory István) adták a lengyel földnek, amelyet mástól nem kaptak. Nem megfeledkezve a történelem későbbi századairól, Lengyelország felosztásakor (1772-1918) Magyarország állandó támogatást jelentett az otthonukból menekülésre kényszerült üldözötteknek. 1920-ban elképzelhetetlen lett volna az ún. Visztulai-csoda, és szintén a testvéri szeretet megnyilvánulásaként tartják számon a lengyelek, hogy a II. világháború idején 140.000 lengyel menekült talált új hazára magyar földön.

Szent Erzsébet híre olyan nagy volt, hogy életét az idő múlásával sok legenda vette körül. Jóllehet nem mindig felelnek meg a történelmi valóságnak, mégis hitelesen tükrözik erényeit, amelyek hálás témának bizonyulnak a művészek számára. Egyik ilyen kedvelt történet a rózsacsoda. Egy alkalommal, amikor Lajos távollétében testvére, Henrik kormányozta a grófságot, Erzsébet elindult, hogy szokásos módon meglátogassa szegényeit, akiknek kenyeret vitt. Szembe találkozott sógorával, Henrikkel, aki föltartóztatta, mert látni akarta, mit visz. Erzsébetet ugyanis irigyei már régóta vádolták túlzó bőkezűsége miatt. Erzsébet engedelmesen átadta neki kosarát, melybe a szegények számára élelmet csomagolt, Henrik azonban illatozó rózsákat látott benne, s megszégyenülve útjára bocsátotta Erzsébetet.

Férje mindig kiállt felesége mellett, sőt mi több történelmi valóság, hogy mindig támogatta nagylelkűségét, védelmére kelt minden karitatív munkájában, és figyelmen kívül hagyott minden olyan vádat, amellyel szemére vetették minden mértéket felülmúló bőkezűségét: - „Hagyjátok békén – mondta –, amíg nem adja el váramat. Örülök neki, amit a szegényekkel tesz.”

* * *

Szent Erzsébet példája arra tanít minket, hogy a hatalom és a jólét birtoklása ellenére megőrizhetjük érzékenységünket a másik ember szükségletei és kiszolgáltatottsága iránt. Ami még fontosabb, Szent Erzsébet sosem propagálta tevékenységét, nem azért cselekedett, hogy pozitív képet alakítson ki a vezetésről, hanem hitéből merítette az erőt, és abból a meggyőződésből, hogy „a szegényekben Krisztus iránt tanúsított irgalmasság cselekedetei által leszünk befogadva az örök hajlékba” (Nazianzi Szent Gergely).
Kétség nem fér hozzá, hogy azok, akiket Erzsébet a legnagyobb éhínség és járványok idején segített százak, ezrek voltak.

Halála előtt, amikor meggyóntattam, megkérdeztem tőle, hogy mi történjék majd megmaradt holmijával és ágyával. Azt felelte, hogy mindaz, amit még birtokolni látszott, már úgyis régen a szegények tulajdona volt. Arra kért, hogy osszam szét közöttük mindenét, kivéve azt az egyetlen inget, amely rajta volt. Azt akarta ugyanis, hogy abban temessék el. Ezután magához vette az Úr testét. […] Végül nagy buzgósággal Istennek ajánlotta mindazokat, akik körülvették, majd, mint aki édesen elalszik, kilehelte lelkét. (Részlet Marburgi Konrádnak, Szent Erzsébet lelki vezetőjének leveléből).

Még maga Luther Márton is, aki köztudottan elvetette a szentek kultuszát, a következőket mondta Szent Erzsébetről: „Valóban szent volt.”


* * *


Szeretett magyar Fivéreim és Nővéreim, tekintsetek mindannyian Árpád-házi Szent Erzsébetre! Fedezzétek fel benne a szeretet csodáját. Legyetek rá büszkék, hogy ez a magyar földről érkezett Szent ismert egész Európában, sőt az egész földkerekségen! Gondolatai meghaladták kortársai horizontját, okos szívvel megérezte a szeretet egyesítő erejét és az egység mélységes igényét. (Boldog II. János Pál)


Jó, hogy Szentatyánk lengyelként elmondta ezeket a gondolatait, mert ha valakik, akkor a magyarok közel állnak a lengyelek szívéhez. És nemcsak azért, mert a lengyelek egyedüli szomszédai voltak évszázadokon keresztül, akik sosem háborúztak velük, hanem azért is, mert oly sok szentet (Kinga, Jolán, Hedvig), a pálos rendet és egyik legkiemelkedőbb királyukat (Báthory István) adták a lengyel földnek, amelyet mástól nem kaptak. Nem megfeledkezve a történelem későbbi századairól, Lengyelország felosztásakor (1772-1918) Magyarország állandó támogatást jelentett az otthonukból menekülésre kényszerült üldözötteknek. 1920-ban elképzelhetetlen lett volna az ún. Visztulai-csoda, és szintén a testvéri szeretet megnyilvánulásaként tartják számon a lengyelek, hogy a II. világháború idején 140.000 lengyel menekült talált új hazára magyar földön.

Köszönetet mondva Istennek Szent Erzsébetért, hálát adunk az Úrnak barátainkért is – a magyarokért.


Istenünk, te megadtad Árpád-házi Szent Erzsébetnek, hogy a szegényekben Krisztust lássa és tisztelje. Közbenjárására add, hogy mi is lankadatlan szeretettel segítsük embertársainkat minden testi-lelki bajukban. A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.



A szöveg a következő oldalról származik
a Vatikáni R. honlapjáról
Lengyelből fordította: Szemere János atya

Válasz