A KÁPOLNÁK TÖRTÉNETEI
Az első kápolnát Tordy Ferenc kincstári erdőhivatalnok építette 1796-ban hálából, hogy a Szűzanya közbenjárására megszabadult kínzó köszvényétől. Ezt a fakápolnát a Szentkút fölé építették: mindössze két öl hosszú és másfél öl széles volt, úgyhogy misézni sem lehetett benne. A második kápolnát 1810-ben építették, ugyancsak fából. Benne már misézni is lehetett. Ez a kápolna azonban 1859-ben leégett a benne levő sok gyertya lángjától, és benne elhamvadtak a sánták mankói is. A kápolna helyén most a Szűzanya szobra áll, amelyet 1861-ben állítottak föl. A harmadik kápolnát Körmendy plébános építette 1825-ben téglából, legnagyobbrészt saját költségén. A negyedik, a jelenlegi kápolna, a harmadik kiegészítésével épült, szép barokk stílusban, két karcsú toronnyal, Torma József plébánossága idején. Építését 1874-ben fejezték be. A kegytemplom napjainkban is szép látványt nyújt a Szerbmilitics felől érkező utas számára. Hosszúsága 26 m. szélessége 12 m. A kápolna befogadóképessége 500 ember. 1923-ban épült meg a kápolna közvetlen közelében a gondnok, illetve a harangozó lakása. Az oszlopos, régi oltárt, a korszerű liturgiának megfelelő szembemiséző oltár elkészültével, 1967-ben lebontották. A régi oltár mögötti díszítés és az oltárkép megmaradt, amely a doroszlói Szüzet ábrázolja a gyermek Jézussal. A kép Cranach Lukas műve. A képet magába foglaló keret jobb és bal oldalán egy-egy angyalka látható, „kezében” tartva a kegyképet. Az oltár mindkét oldalán, egy-egy emelvényen Szent Imre és Szent Erzsébet szobra áll. Az oltár jobb oldalán kapott helyet a vállon hordozható Szűz Mária szobor. Az évek folyamán a kegytemplom, többször is rászorult a javításokra, tatarozásokra. 1942-ben felújították a kápolna külsejét, a Mária-szobor körül betonkerítés épült. 1960-tól, ft. Fricz Ferenc plébánossága idején ismét végeztek kisebb-nagyobb átalakítást. Felújították a villamosvezetéket, az ereszcsatornát, és rendbe hozták a kút szerkezetét. Ekkor készült a szembemiséző fehér márványoltár. 1972 március 6. 7-én került sor a régi kálvária szétbontására. Telekcserével megnagyobbították a kertet, így a kápolna mögötti területre helyezték át a lebontott kálváriát. A szabadtéri oltárt a golgotával együtt 1974 augusztus 25-én szentelték fel. 1980-tól ft. György János plébános folytatja az adaptálást és tatarozást. Kibővítették a gondnoki lakást, a vendégpapok szálláshelyét. A hívők adományából freskósorozatot, áhítatra buzdító képeket helyeztek a gyóntatófolyosó falára. Ez Horváth Lajos becsei festőművész és Miroslav Jovanović – Mikica szermiliticsi amatőr festő alkotásai. A Fricz Ferenc plébános által készített BÚCSÚSKÖNYV négy fő búcsút említ: Áldozócsütörtök, Pünkösd három napja, Kisboldogasszony napja és Mária neve napja. Az 1960-as évektől a Kisasszony napi búcsú a kegyhely fő búcsúja. Szeptember 7-én és 8-án, a Szűzanya születése napján 8, 10, 12, olykor 20 ezer hívő zarándokol a kegyhelyre. Autóbusszal, személygépkocsival, fogatos kocsival, de számos hívó gyalogosan zarándokol a bajkúthoz, s kéri a Szent Szűz közbenjárását Istennél. Mint a hívők sokasága vallja, a kegyhelyről lélekben megtisztulva, felüdülve térnek vissza otthonukba. 1967-ben Zvekanovity Mátyás szabadkai megyéspüspök hivatalos búcsújáró kegyhellyé nyilvánította a doroszlói Szentkutat.
Húsvét hétfője a Szentkút nyitása, és a Kisboldogasszony-napját követő vasárnapon rendezett Ifjúsági búcsú rendezésével zárul. Az év folyamán, nem csak a fentebb említett ünnepeken, az évnek minden szakában a Szentkúthoz számos, külföldről csoportosan érkező hívő is elzarándokol. 2006. július 22-étől, msgr. Pénzes János megyéspüspök ft. Verebélyi Árpád 27 éves lelkészt nevezte ki Doroszló plébánosává, egyben a Szűz Mária Kegyhely őrévé.

Bajkúti Szűz Mária! - Könyörögj érettünk!

+/VIDEÓ MÁRIA-KEGYHELYEK-SZENTKUTAK-DOROSZLÓ/

Válasz

folyt..
A világtalan ember nagy tisztelője volt a Szent Szűznek. Hogy vakságától megszabaduljon, buzgó imádsággal fohászkodott a betegek gyógyítójához, a Boldogságos Szűzhöz. Hosszú idő telt már el forró imában, amikor álmában megjelent neki a Szent Szűz, és meghagyta neki, hogy menjen el a Bajkúthoz, mossa meg szemhéját a kút vizében. János fölébresztette édesanyját, és nagy örömmel beszélte el neki álmát. Alig várták a virradatot, máris elindultak. Az idős asszony kézen fogva vezette vak gyermekét a kúthoz. Itt aztán, amikor buzgó imádság és fohászkodás után háromszor megmosta szemét, fösikoltva kiáltott anyjának: Ó, édesanyám, de régen nem láttam kendet, de már most látom, hála legyen az Istennek és a Boldogságos Szűznek! Ezután hálát adva Istennek és a Kegyelmek Anyjának, minden vezetés nélkül sietett haza.
Csodálatos gyógyulások
E csodálatos gyógyulásnak híre gyorsan elterjedt a környéken. A kutat mindinkább sűrűbben kezdték látogatni. Idehozták messze vidékről a betegeket, a gyógyultak száma egyre növekedett. 1792-től napjainkig mintegy 80 gyógyulás van feljegyezve a kegyhely Naplójában. Ez azonban nem teljes, mert 1822-től 1907-ig csak az anyagiakra vonatkozó bejegyzések szerepelnek. Az 1859-ben elhamvadt mankókból annyi volt, hogy egy szekeret lehetett volna velük megrakni. Kétszáznál többre rúg azoknak az ezüstből vert szemeknek, szíveknek, kezeknek, lábaknak, kereszteknek és drágagyöngyöknek a száma, amelyeket a betegek hálájuk jeléül a kegyhelynek ajándékoztak.
A Szentkútnál történő csodás gyógyulásokat természetesen sohasem vizsgálták meg olyan tudományos alapossággal, mint a lourdes-i, a fatima-i és siracusai gyógyulásokat, ahol különleges orvosi irodák működnek. Végső fokon azonban a beteg számára teljesen mindegy, hogy meggyógyulásáról kimondja-e a szigorú orvosi vélemény: „Semmiféle természetes erővel vagy tudományos gyógyítási módszerrel nem magyarázható meg” – vagy sem. A meggyógyult ember és környezete boldog örömmel köszöni Istennek és a Szűzanyának a segítséget, bármilyen formában is történt az. A gyógyulások tényét szemtanuk igazolják – és ezzel a csalásnak és a szélhámosságnak lehetősége ki van zárva. 1800-ban egy hatéves bezdáni leánykát hoztak ide a szülei, aki bal kezét akkor már két éve nem tudta fölemelni. A kegyhelyen visszanyerte kezének mozgékonyságát, amelynek szemtanúja volt Pinka Mihály plébános és Németh János káplán. A Naplóban feljegyzett utolsó gyógyulás 2003-ban történt. Egy Boszni-Hercegovina-i hívő levélben értesítette ft. György János esperes plébános urat, hogy miután megmosta lábait a kút vízében elmúltak évek óta tartó köszvénye.

Válasz