Fájdalmas Anya búcsújáróhelye
Heves megyében, az Egri főegyházmegye székhelyén lévő kegyhely

Eger Heves megye és az Egri főegyházmegye székhelye a Bükk-hegység déli lábánál.
A Mária-tiszteletnek Egerben középkori gyökerei vannak, ám az a török hódoltság miatt hosszú időre elenyészett. Esterházy Pál a XVII. század végén ezt írja róla: „Egerben az Apácza Aszszonyok Klastromában is tiszteltetett egy csudálatos Boldogságos Szűz képe, kihez nagy búcsújárások is voltanak régebben, most az-is a Pogány Ellenség miatt tellyességgel semmissé lett, és a szentképet, el-szaladván onnét az Apácza Szüzek, nem tudhatni hová vitték . . ."
A török alóli felszabadulás után 1698-ban a rend ausztriai tartományából szerviták telepedtek le Egerben. Mais álló rendházukat 1728-1738 között építtették. Felújították a máriás búcsújárást is, a rendi szellemnek megfelelően a Fájdalmas Anya tiszteletére. Az egyházi feljegyzések és a fogadalmi tárgyak tanúsága szerint számos imameghallgatás történt e helyen. Főleg Heves, Borsod, Abaúj, Nógrád és Gömör katolikus magyar népe zarándokolt ide. A búcsúsok száma mais meghaladja a tízezret.
A búcsú - ahogyan nevezik: fájdalmas búcsú, servita búcsú - a környező egri utcák lakosságának is nagy ünnepe. Családi összejövetelt, vendégséget is tartanak ilyenkor. A zarándokok egy része máig fekete ruhában érkezik, ezzel is a Fájdalmas Anya tiszteletét akarják hangsúlyozni.
A búcsú idején a szervita templom körüli utcákban kirakodóvásár van. Századunk közepéig viasz fogadalmi tárgyakat is árultak itt, amelyet betegségük gyógyulásáért a zarándokok felajánlottak Máriának. Ennek helyi neve tetem volt.
Az egri - Szent János evangélista tiszteletére szentelt - érseki bazilika, főszékesegyház Hild József tervei szerint 1832-1836 között épült. (Itt jegyezzük meg, hogy Eger város címerében a sas a bazilika és a város védőszentjét, Szent Jánost szimbolizálja.) Magyarország második legnagyobb temploma. A sok értékes alkotás, kép, szobor, mellékoltár között a helyi tájékoztatók igazítanak el. Itt, a Pócsi Mária-mellékoltáron őrzik azt a korporálét, amellyel a Mária-ikon könnyeit letörölték. A korábban itt állt barokk székesegyházból említésre méltók Szent István és Szent László királyok nagyméretű képei, a jeles egri barokk festő, Kracker János Lukács (1717-1779) művei. (A festő sírja is Egerben van. )