Az egész világon milliók olvassák és igyekeznek tettekre váltani – Chiara Lubich, a Fokoláre mozgalom alapítója kezdeményezése szerint – az adott hónapra kiválasztott bibliai mondatot és a hozzáfűzött magyarázatot, amely széles körben hatással van az egyének és közösségek életére. 

 

„Boldogok, akik nem látnak, és mégis hisznek.” (Jn 20,29)

János evangéliuma a feltámadt Jézus találkozásait írja le Magdalai Máriával és a többi tanítvánnyal.

 

 

Az Irgalmas Jézus képe. Rajzát Plockban, 1931. február 22- én kapott látomás alapján jegyezte fel Szent Fausztina  nővér. ,,Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az Úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Melléből a ruha nyílásán két hatalmas sugár tört elő, egy piros és egy halvány. ... Kis idő múlva azt mondta Jézus: >>Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: Jézusom, bízom Benned.<<'' (Napló 47) ,,Azt kívánom, hogy a képet...

 

 

Mindenható Urunk, atyáink Istene! ✝️

Hálát adunk neked a világért, amelyben lehetővé tetted az emberiség életét. Hálát adunk a teremtés egész gazdagságáért és csodálatos törvényszerűségeiért. Hálát adunk azért, hogy minden pusztító erő ellenére megmaradtunk, és képesek vagyunk arra, hogy világunkról és önmagunkról új és új felismerésekre jussunk. 

Egy enyhe téli napon rőzsegyűjtés közben ragyogó fénnyel körülvett lányalakot látott meg a Gave folyócska partján levő sziklabarlangnál. Ijedtében Rózsafüzérét kapta elő, a kisértés gondolatát keresztvetéssel akarta elhessegetni. A jelenség is keresztet vetett a rózsafüzérével, Bernadettel együtt némán imádkozta a szentolvasót. A kis Bernadettel rőzsét gyűjtő társnői semmit sem láttak a jelenésből.

 

1858. február 11. és július 16. között Lourdes-ban 18-szor megjelent a Szűzanya a gyermeknek itt a Massabielle barlangnál.

Ferenc pápa április 14-én, kedden reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén Isten kegyelméért fohászkodott, hogy felül tudjunk emelkedni a megosztottságon ebben a nehéz időszakban. A megtérés azt jelenti, hogy újra hűségesek leszünk Istenhez és egymáshoz is – akár jól megy a sorunk, akár rosszul.

 

 

Szent irigységgel tekintünk az asszonyokra. Nekik adatott meg legelsőként, hogy félelmük örömre változzék. Megérdemelték a semmit sem latolgató szeretetükért, hűségükért.
És a katonák? Ők is féltek. Pénzt kaptak - s már örültek is. De milyen más volt az ő félelmük (rettegés másoktól), milyen más lett az örömük (pénzen szerzett öröm)!
Bár nekik is szólt, ők nem voltak képesek meghallani: "Ne féljetek!"
Nekünk is szól, halljuk meg! 

 

Jézus föltámadása hitünk és reményünk alapja.

Római presbiter volt, amikor 649-ben pápává választották. II. Konstantin császár az eretnek hitvallási forma aláírására akarta kényszeríteni.

 

A pápa Rómában zsinatot hívott össze, és elítélte az eretnek tanításokat. Konstantinápolyba vitték. Ott halálra ítélték, majd Cherzonesoszba vitték, ahol 656 április 13-án meghalt. Holttestét Rómába vitték át. A vértanúk között tiszteljük.

http://www.katolikus.hu/szentek/0413.html

Példaadásának nagyszerűségét magasztalja a szentmise kezdőéneke:
Ez az igaz tanú, akinek Krisztus nevéért vérét ontották, nem félt a bírák fenyegető szavától, és elnyerte a mennyei koronát.

Húsvét a liturgikus év legnagyobb ünnepe. A húsvéti mise a feltámadt Krisztust köszönti, mert övé a hatalom és a dicsőség mindörökké.

Minket pedig arra int, hogy a keresztségben új életre kelve az odafönt valókat keressük. S így remélhetjük, hogy Krisztussal együtt elnyerjük a feltámadás és az örök élet ajándékát. Kezdet és vég, múlt és jövő él az örök Mában, mely a Föltámadotté (Szent Ágoston: "aeternum Nunc", az isteni Most), azé, aki "Halott volt és íme él" (Jel 2,8).

Nagyszombaton az esti vigília-szertartásával kezdetét veszi a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Nagyszombaton „az Egyház Jézus sírja mellett virraszt”, a némaság tölti be a világot. Ebben a némaságban hangzik fel a Húsvéti Örömének és az éjszaka sötétjében gyullad fel a húsvéti gyertya fénye, amely hirdeti Isten győzelmét a halál felett, Krisztus feltámadását.

Előkelő családban született 1030 körül Krakkó mellett. Gniezno-ban, majd Franciaországban tanult. Előbb falusi plébános volt, azután 1072-ben Krakkó püspöke lett. Szülei halála után a szegények között elosztotta örökségét: a szegények "atyja" volt. Szigorú életet élt, és elvárta a papságtól és a főnemesektől is a hitbeli és erkölcsi példamutatást.

          

II. Boleszláv királyt bűnös élete miatt többször figyelmeztette.