2016. március 31-én ünnepeljük Bedy Vince nagyprépost, Győri Egyházmegye legnagyobb történésze születésének 150. évfordulóját. A jubileum alkalmából a Győri Egyházmegyei Levéltár és a Bedy Vince Alapítvány tanulmánykötetet jelentet meg.

Bedy Vince 1866. március 31-én született a győri székeskáptalan birtokán, Gyirmóton. Gimnáziumi tanulmányait a Szent Benedek-rend győri főgimnáziumában végezte. 1889-ben Zalka János győri püspök szentelte pappá, majd Győr-Szigetbe helyezte káplánnak.

Milyen házat lehet építeni csengő gyermek énekből, Istent dicsérő imádságból, őszinte magyar szóból?

 

Gyertek el Szovátára 2016. május 16-án, a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar szép új otthonának szentelésére és meglássátok! Az ünnepélyes esemény 10.00 órakor kezdődik!

 

 Sok - sok helyre elmentünk, a hívó szóra Istennek hála sokan összegyűltek imádkozni, a gyermekek énekeltek, én prédikáltam, mindenki vidám jókedvvel adakozott és létrejött egy fundamentum, aztán falak nőttek az erős alapokra!

A Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a győri Szent Mór Bencés Perjelség és a fenntartásában működő Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium gazdag programsorozatot kínáló emlékévvel ünnepli a Czuczor Gergely-jubileumot.

Czuczor Gergely, a 150 éve elhunyt író, költő, népdal- és néptánc-gyűjtő, nyelvtudós bencés szerzetes emlékére március 11-én nyílt meg a Czuczor Gergely-jubileum a róla elnevezett bencés gimnáziumban. A 2017. február 4-én záruló rendezvénysorozat eseményei között jubileumi koszorúzások, emlékkonferenciák, rendhagyó történelmi film és dokumentumfilm bemutatása, emlékkiállítás és fiataloknak szóló szavalóverseny szerepelnek.

Orosz Atanáznak, a Miskolci Egyházmegye püspökének húsvéti gondolatait adjuk közre.

Pál írt csaknem kétezer éve arról derűlátó módon, hogy „ha száddal vallod, hogy »Jézus az Úr!«, és szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halottak közül, üdvözülsz.” (Róm 10,9)

De milyen is ez a hit, amely szerinte „megigazulásra szolgál”? És mire vonatkozik ez egy olyan héten, amikor az egyesülő Európa központjában kellett tehetetlenül a legnagyobb, szinte orvosolhatatlan gyásszal, egy tömegmészárlás eredményével szembenézni?

Húsvét Jeruzsálemben – A feltámadt Krisztus legyőzi az erőszakot és a gyűlöletet

„Nagy örömöt hirdetek nektek, Alleluja!” – ezekkel a szavakkal jelentette be a diakónus Fouad Twal pátriárkának és a Szent Sírnál összegyűlt híveknek a feltámadást a húsvéti imavirrasztáson. A Vatikáni Rádió jeruzsálemi tudósítójának beszámolóját olvashatják.

A világ minden részéről érkeztek hívek a jeruzsálemi szertartásra, amelyet Fouad Twal latin pátriárka vezetett, és amelyen számos püspök és pap koncelebrált a világ minden tájáról.

Húsvét vigíliáján fogadják be a katolikus egyházba a más felekezethez – elsősorban az anglikán egyházhoz – tartozó keresztényeket és korábban nem vallásos embereket az Egyesült Királyság huszonkét egyházmegyéjében.

A SIR olasz katolikus hírügynökség tájékoztatása szerint csak a westminsteri főegyházmegyében – amely magába foglalja egész Londont, és a legnagyobb az országban – 622, már megkeresztelt keresztény (123 plébániáról) lépett be a katolikus egyházba.

Az általános kihallgatás keretében tartott katekézisében a Szentatya március 30-án az 51. zsoltárról elmélkedett. Azt hangsúlyozta, hogy Dávidhoz hasonlóan félelem nélkül, bizalommal fordulhatunk a végtelenül irgalmas Istenhez, mert ő mindig megbocsátja bűneinket.

Ferenc pápa tanítását teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma befejezzük azokat a katekéziseket, amelyek az irgalmasságot az Ószövetségben vizsgálták, mégpedig a Miserere-nek nevezett 51.

Keresztény Magyarország Portál - Nap Szentje - 2015. Március 30.  Nap szentje: Lajtorjás Climacus Szent János  kb. +649. március. 30  Az Úr Jézus nyilvános föllépése előtt 30 évet töltött a názáreti csendes otthonban. A világ előtt ismeretlen, rejtett élet volt ez, amely imádság, elmélkedés, munka, szeretet, engedelmesség és önmegtagadások közt telt el. Ez az élet mindig ihlette a mélyebb lelkeket. Szent János is azok közül való, akikre ez a krisztusi rejtett élet különösebb hatással volt.

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nagyheti és húsvéti liturgiáit Bábel Balázs érsek mutatta be a kalocsai Szent József-zárdatemplomban. Az egyházmegye képeit tesszük közzé.

KÉPRIPORT – klikk a képre!

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek húsvét vigíliáján hangsúlyozta: „A természetfeletti dolgokat nem lehet csak racionálisan megmagyarázni. Jelképek szükségesek ahhoz, hogy mélyebb értelmükre jussunk.”

A tűz, a fény mindig Isten megjelenésével kapcsolódik össze az üdvösség történetében.

Az alábbiakban Jakubinyi Györgynek, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség főpásztorának húsvéti üzenetét tesszük közzé.

Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!

A Szentírás tanúsága szerint Krisztus követőit Antiochiában nevezték először keresztényeknek (ApCsel 11,26). A keresztény kifejezés a magyar nyelvben rokon hangzású a kereszt szóval, de nem abból származik. Latinul a christianus annyit jelent, mint Krisztus híve, követője.

Keresztény hitünknek két alapigazsága van:
– a Szentháromság, vagyis egy Istenben három Személy van: Atya, Fiú és Szentlélek;
– az Úr Jézus Krisztus egy Személy, de két természetben: az isteni és az emberi természetben, vagy ahogy a hosszabb Hiszekegyben mondjuk: igaz Isten és igaz ember.

Egyszer használatos injekciós tűket, infúziós szerelékeket, kórházi lepedőket és jelentős mennyiségű Béres Cseppet adott át a munkácsi katonai kórháznak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Az intézményben az ukrán hadsereg harcokban megsérült katonáit ápolják.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat évek óta rendszeresen támogatja a térségben élő rászoruló embereket, helyi segélyszervezetekkel és egyházi szervezetekkel együttműködve juttatja el adományait nekik.

Az egyház március 24-ét a misszionárius vértanúk emléknapjának jelölte ki a salvadori Óscar Romero érsek emlékére, akit 1980-ban ezen a napon gyilkoltak meg, miközben szentmisét mutatott be.

A főpásztort tavaly májusban avatták boldoggá, és halála napját, március 24-ét jelölték ki emléknapjává,  amely idén nagycsütörtökre esett.

Romero érseket egy kormányzat által felbérelt milicista lőtte le. Az érsek többek között azáltal került az El Salvador-i katonai diktatúra célkeresztjébe, hogy minden héten közzétette a polgárháború áldozatainak listáját.

Krisztus boldogsága, az ő megváltói tettének a nagyszerűsége bennünket is lázba hoz, újra el akarjuk határozni magunkat a Krisztus-követés mellett – mondta szentbeszédében március 26-án, nagyszombaton este Schönberger Jenő püspök a szatmárnémeti székesegyházban bemutatott szertartáson.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Nagyszombaton este tűzszenteléssel kezdődött a feltámadási vigília szertartás aa szatmárnémeti székesegyház főbejárata előtt. Schönberger Jenő püspök a megáldott tűzzel gyújtotta meg aztán a húsvéti gyertyát, amellyel jelenlevő papjai és ministránsai körében fél kilenckor bevonult a teljesen sötét templomba.

Az alábbiakban Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke és a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője húsvéti üzenetét adjuk közre.

Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten irgalmából is, Akinek könyörületre hajlik a szíve.

Életünk során csak sejtéseink vannak erről, de Isten szeretetéről tanúskodik minden szeretet, amelyet másoktól kapunk. Isten jelenlétéről tanúskodik minden segítség, amely váratlanul megérkezik, amikor bajban vagyunk.

Március 28-án, húsvéthétfőn Ferenc pápa határozott szavakkal ítélte el az előző napi pakisztáni merényletet, biztonságot kért a vallási kisebbségeknek, és arra biztatott minden hívőt, hogy életünk legnehezebb életszakaszait is próbáljuk a feltámadás fényében látni.

Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma, húsvéthétfőn, melyet az „angyal hétfőjének” is neveznek, még tele van szívünk a húsvét örömével.

Krisztus feltámadásának ünnepéről egyházmegyéink beszámolóit tesszük közzé.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A debreceni Szent Anna-székesegyházban a húsvéti vigília szertartását Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök vezette este 8 órától, amely a tűzszenteléssel kezdődött. Erről az új tűzről gyújtják meg a húsvéti gyertyát, ez szimbolikusan a föltámadás pillanatára utal. Ezután a megszentelt tűzről gyújtott gyertyák Krisztus világosságának elterjedését érzékeltetik, amely kiterjed az egész emberiségre.

Rendezett sorokban várta több ezer hívő március 27-én, húsvétvasárnap reggel a csíkszeredai Szabadság téren, hogy püspöki áldásban részesüljenek a kosarakban hozott eledelek.

Húsvétvasárnap, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepén Csíkszeredában tartják a Kárpát-medence legnagyobb hagyományos ételszentelését, amelyre több ezren gyűlnek össze. Kereszténységünk legnagyobb ünnepén a föltámadt Krisztus szavaival köszöntötte az összesereglett sokaságot Tamás József püspök: „Békesség veletek!”.

Több mint harminc éven át tartó restaurálás után újra látogatható Rómában a város egyik legrégebbi temploma, a Forum Romanumon álló Santa Maria Antiqua, amelyet falfreskói miatt a középkori Sixtus-kápolnának is neveznek.

A szenteket, mártírokat, királynőket, pápákat és uralkodókat ábrázoló freskók mintegy 2,7 millió eurós helyreállítási költségeit az olasz állam és a legnagyobb nemzetközi magán műemlékvédő szervezet, a World Monuments Fund fedezte.

Március 26-án a Szentatya a Szent Péter-bazilikában vezette a húsvéti vigília szertartását. Azt hangsúlyozta, hogy mindannyiunknak be kell fogadnunk Istentől a remény ajándékát, és az a feladatunk, hogy reményt ébresszünk másokban.

Ferenc pápa a szertartás keretében tizenkét személynek a beavató szentségeket is kiszolgáltatta.

Homíliáját teljes terjedelmében közöljük.

„Péter a sírhoz futott” (Lk 24,12). Milyen gondoltak foroghattak Péter fejében és szívében, miközben futott?

Erdő Péter bíboros március 26-án a Szent István-bazilikában vezette a húsvéti vigília szertartását. Homíliáját teljes terjedelemben közöljük.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Mit keresitek az élőt a holtak közt? Nincs itt, feltámadt!” (Lk 24,5-6) Ezt a napot az Úristen adta: örvendjünk és vigadjunk rajta – énekli az Egyház a feltámadás örömével (Zsolt 118,24). Krisztus szenvedésének gyásza után a mai éjszakával elkezdődik feltámadásának napja, amelyben elárasztja lelkünket az öröm és a vidámság.

Ternyák Csaba egri érsek húsvétvasárnapi homíliáját olvashatják, amelyet a főpásztor a március 27-én az egri székesegyházban bemutatott ünnepi szentmisén mondott el.

Arrigo Poz: Krisztus feltámadása (2008)

Kedves Testvérek!

Szent Pál apostol a mai szentleckében örömhírt oszt meg velünk: „Krisztussal együtt ti is feltámadtatok” (Kol 3,1). Máshol pedig így fogalmaz: „az irgalomban gazdag Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy Krisztussal életre keltett minket, bűneinkben halottakat” (Ef 2,4).

Schönberger Jenőnek, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspökének 2016 húsvétjára írt üzenetét olvashatják.

Krisztusban Szeretett Ünneplő Testvérek!

Az idei húsvét ünnepének különlegessége a Ferenc pápa által meghirdetett Isteni Irgalmasság rendkívüli szentéve. A II. Vatikáni Zsinat bezárásának 50. évfordulója kapcsán Szentatyánk úgy érezte: „Újra elérkezett az idő az Egyház számára, hogy vállalja a megbocsátás örömhírének hirdetését.

A Szentatya – a hagyományokhoz híven – március 27-én, húsvét vasárnapján délben a Szent Péter-bazilikában bemutatott ünnepi szentmisét követően ünnepi üzenetet intézett a katolikus hívekhez és minden jószándékú emberhez, majd megáldotta Róma városát és a világot.

Kedves Testvéreim, boldog húsvétot!

Jézus Krisztus, az Atya irgalmasságának a megtestesülése, szeretetből halt meg a kereszten és szeretetből támadt fel. Ezért ma így kiáltunk: Jézus az Úr!

Ember tervez, Isten végez! Mindannyiunknak van elképzelése a tavaszról, a húsvét ünnepéről, a virágos fák alatt locsolkodó fiatalokról, de Teremtőnknek megvan a maga forgatókönyve, melybe egyikünk se írhat bele! Az idén úgy látta jónak, hogy fekete karácsony és fehér húsvét legyen székelyföldön. Mit is mondhatnék!? Meghajtott fejjel csak ennyit mondok: legyen áldott az Úr szent Neve!

Az ünnepek évről évre pergő eseményei között, számomra mindig felsejlik valami új, ragyogó szép vonása Teremtő Istenünknek.

A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe.Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Ez március 22. és április 25. között lehet.

Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor.

Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni.

Látta mindezt, és hitt

A Szentírás szövegeiről általában meg szoktuk jegyezni, hogy szerzőik nem helyszíni tudósítást, riportot szándékoztak olvasóiknak átnyújtani, hanem valamiféle tanúságtételt arról, ahogy a megörökített események a szentírók hitén keresztül értelmeződnek, s így a hit továbbadásának csatornáivá válnak.

Fokozottan igaz ez a feltámadás-elbeszélésekre, s talán még fokozottabban arra a módra, ahogy a János-evangélium láttatja a feltámadást.

Az irgalmasság éve mátraverebély-szentkúti búcsús naptára irgalmasság vasárnapjához kacsolódóan április 2-ával kezdődik. Ekkor rendezik meg „Bizalom az irgalmas Istenben” címmel a VII. országos konferenciát az Isteni Irgalmasságról.

Az esemény részletes programját és az egész évi búcsús kalendáriumot anemzeti kegyhely honlapja és nemzeti kegyhely húsvétra megjelent Szentkútcímű lapja részletesen közli.

Különleges eseménye az évnek a Szent Jobb fogadása augusztus 13-án, amikor a magyar nyelvterület püspökei jelenlétében Erdő Péter bíboros kihirdeti az év elején megszületett döntést: a Santa Maria Maggiore-főbazilika affiliálta a nemzeti kegyhelyet.

Veres András szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke húsvét vigíliájára szóló elmélkedését olvashatják.

Andrea del Castagno: Feltámadás (1447.)

Krisztusban Kedves Testvérek!

A Húsvét Vigíliájának szokottnál hosszabb liturgiája misztikus magasságokba vezet bennünket, ha rászánjuk az időt, és engedjük, hogy a liturgia imádságai vezessenek bennünket. Különösen a virrasztásnak az első része olyan drámai feszültséget támaszt a sötétség és a világosság jelképeivel, hogy lehetetlen nem a hatása alá kerülni.

Nagypénteken, március 25-én, ahogy világszerte, minden magyar püspöki székhelyen is Urunk szenvedésére emlékező szertartást vezettek a főpásztorok, illetve több helyen keresztutat jártak.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Egri Egyházmegye

Az egri székesegyházban Ternyák Csaba érsek vezette a nagypénteki szertartást.

 

A nagypénteki szertartásban a keresztet ugyanolyan tisztelettel vesszük körül mint az Eucharisztiát. Mintegy győzelmi jelvényt hozzuk az oltár elé.

Erdő Péter bíboros vezette a nagypéntekiszertartást az esztergomi bazilikában március 25-én. A főpásztor szentbeszédét teljes terjedelmében adjuk közre.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Krisztusban Kedves Testvérek!

Hallottuk Krisztus szenvedésének drámaian fájdalmas és mégis felemelő történetét. Jézus kereszthalála által váltott meg minket. De miért felelt meg a szabadításnak ez a szörnyűséges módja minden másnál inkább a mindenható Isten tervének?

Ember tervez, Isten végez! Mindannyiunknak van elképzelése a tavaszról, a húsvét ünnepéről, a virágos fák alatt locsolkodó fiatalokról, de Teremtőnknek megvan a maga forgatókönyve, melybe egyikünk se írhat bele!

Az idén úgy látta jónak, hogy fekete karácsony és fehér húsvét legyen székelyföldön. Mit is mondhatnék!? Meghajtott fejjel csak ennyit mondok: legyen áldott az Úr szent Neve!

 

Az ünnepek évről évre pergő eseményei között, számomra mindig felsejlik valami új, ragyogó szép vonása Teremtő Istenünknek.

Nagyszombaton az egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, és mindenkit meghív az örök életre.

 

Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szent sír előtt. Ezen a napon töltse be lakásainkat, családjainkat és szívünket a csend, a Krisztus szeretetének-halálának titkáról való elmélkedés!

Az idei római, Ferenc pápa által március 25-én, nagypénteken este vezetett Via Crucis elmélkedéseit Gualtiero Bassetti bíboros, a Perugia–Città della Pieve Főegyházmegye érseke írta.

Bevezetés

Énekkar: Imádunk és áldunk, Krisztus! Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Ferenc pápa: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. – Ámen.

Áldott legyen az Isten, Urunk, Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene! (2Kor 1,3)

A mostani rendkívüli szentévben a nagypénteki keresztút is egyedülálló erővel vonz minket, a mennyei Atya irgalmának erejével, aki mindannyiunkra ki akarja árasztani kegyelmét és vigasztalást adó Lelkét.

Március 25-én, nagypénteken délután 5 órakor Ferenc pápa vezetésével tartották az Urunk szenvedésére emlékező szertartást a Szent Péter-bazilikában. A homíliát Raniero Cantalamessa kapucinus szerzetes, a Pápai Ház prédikátora mondta.

Raniero Cantalamessa szentbeszédében a második korintusi levél egy gondolatából indult ki: „Engesztelődjetek ki Istennel!” (2Kor 5,21) Ezt követően Isten igazságossága és irgalma összefüggését értelmezte.

Pál apostol nem történelmi, szentségi, hanem egzisztenciális kiengesztelődésről szól, amely személyes és a jelenben megvalósítandó.

2016. március 26., szombat

Március 24-én, nagycsütörtök este a Szentatya a Castelnuovo di Portó-i menekülttáborban mutatott be szentmisét, amelynek keretében megmosta tizenegy menekült és egy önkéntes munkatárs lábát. Szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A gesztusok beszédesebbek a képeknél és a szavaknál. A gesztusok. Az Isten igéjéből imént felolvasott szakaszban két gesztust láthatunk. Az első: Jézus, aki szolgál, aki lábat mos. Ő, a „főnök”, megmossa a többiek, az övéi, a legkisebbek lábát.

Nagycsütörtökön, március 24-én, ahogy világszerte, minden magyar püspöki székhelyen is krizmaszentelési misére gyűltek össze az egyházmegyék papjai délelőtt, este pedig az utolsó vacsora emlékére mutattak be szentmisét a főpásztorok.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Nagycsütörtökön délelőtt olajszentelési misét mutattak be a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban. Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke együtt misézett az egyházmegye papjaival, megszentelte a keresztelendők, a betegek olaját és a bérmáláshoz használatos krizmát, majd a jelen lévő papok megújították a szenteléskor tett ígéreteiket.

Összeállításunkban a gyulafehérvári érsekség, valamint a nagyváradi és szatmári egyházmegyék nagycsütörtök délelőtti liturgiáiról adunk hírt.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Gyulafehérváron Jakubinyi György főcelebráns vezetésével, Tamás József segédpüspök, valamint több mint nyolcvan pap koncelebrálásával ünnepelték a nagycsütörtök délelőtti szentmisét.

Az érsek homíliájában felidézte a szent olajok szerepét, valamint a keresztség ősegyházbeli gyakorlatát.

Nagypéntek: Jézus kínszenvedése, és kereszthalála.

 

A megjövendölt, és megígért Messiásé, aki egy názáreti szűztől született a Szentlélek által.

Talán még ma is érthetetlen az emberek számára, ugyanúgy, ahogyan az apostolok is döbbenten álltak a történtek előtt.

 

 

 

 

 

Péter, a kiválasztott apostolfejedelem semmit sem ért, teljesen tanácstalan és zavarodott. Az a Péter, aki elsőként mondja ki: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia!”.

2016. március 25., péntek

Nagypéntek Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán.

Andrea del Castagno: Keresztrefeszítés (1450 körül)

Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.

 

---

 

"A szent húsvéti eseményben az Úr Krisztus megváltotta az embert, és tökéletes módon tisztelte Istent. Halálával legyőzte halálunkat, föltámadásával újjáteremtette az életet. Az Úr szenvedésének, halottaiból föltámadásának három napja ezért az egész egyházi év csúcspontja."

A kereszténység legnagyobb ünnepe alkalmából a közszolgálati tv-csatornák műsorpalettáján az ünnephez méltó összeállítások, közvetítések és filmek szerepelnek.

Március 25., nagypéntek

A nagypénteki református istentiszteletet a debreceni református nagytemplomból közvetíti a Duna Televízió (10.00). Igét hirdet Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

„Ahogyan az útkereszteződések, a keresztutak mindig fontosak voltak, csomópontokat képeztek, ahol választásra kényszerült a vándor, hogy merre folytassa útját – fogalmazza meg képszerűen a nagypénteki útkeresést az igehirdető –, a nagypénteki keresztútnál is dönteni kell: vállaljuk-e a Krisztus követésének útját.”

Jézus kínszenvedésének napján a rádióhallgatók a soltvadkerti evangélikus templom istentiszteletébe kapcsolódhatnak be (Kossuth rádió, 10.04).

Március 24-én, nagycsütörtökön a nagyváradi székesegyházban krizmaszentelési szentmisét mutatott be Böcskei László püspök. A szertartás keretében az egyházmegye papjai megújították szentelési fogadalmukat.

KÉPGALÉRIA - Klikk a képre!

Az ünnepi liturgiának két kiemelkedő mozzanata volt, a papok szentelési fogadalmának megújítása, valamint az év folyamán a szentségek kiszolgáltatásánál használt olajok megszentelése: a keresztelendők olaja, a betegek olaja és a szent krizma.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek nagycsütörtök estére szóló elmélkedését olvashatják.

Sassetta (Stefano di Giovanni di Consolo): 
Az utolsó vacsora (1423)

Dante Isteni színjátékában egy képzeletbeli másvilági utazásra indult. Az útikalauza figyelmeztette, hogy jól használja fel az időt: „Gondold meg, a tűnt perc örökre meghal.” S ez áll szinte mindenre, ami visszahozhatatlanul elmúlt. Egy esemény mentve van mindettől, nem fog rajta az idő.

Böjte Csaba ferences szerzetes a Ferenc pápa által meghirdetett rendkívüli szentévben „Az irgalmasság iskolája” címmel beszédsorozatot indított. A március 20-án, virágvasárnap Déván tartott elmélkedésében az irgalmasság lelki cselekedeteinek ötödik állomásáról beszélt.

Vajon miért viselte el Jézus a szenvedést? – tette fel a kérdést Csaba testvér virágvasárnapi prédikációjában, és így válaszolt: elviselte a szenvedést, mert nagyon szeret bennünket.

Nagycsütörtök estével megkezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a katolikus egyházban. Az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálatának nagycsütörtökről szóló összeállítását olvashatják.

Nagycsütörtök délelőtt az olajszentelési szentmise vezeti be a hívőket a szent három nap ünneplésébe. A szentmise alatt kerül sor a keresztelendők (katekumenek) és a betegek olajának, valamint a krizmának a megszentelésére. A püspök együtt misézik az egyházmegyében működő papokkal, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket.

A katolikusok húsvét előtti hetet nagyhétnek nevezik. A keresztény hívők ekkor emlékeznek a megváltásra. A 4. században élt alexandriai Atanáz, valamint a 367-ben Constantia egyházi elöljárójának megválasztott Epiphanosz püspökök nevezték először szent hétnek ezt az időszakot, igaz eredetileg csak két szent napra, a péntekre és szombatra gondoltak. A niceai zsinat (325) előtt a keresztény egyház a húsvétot, a szombatról vasárnapra virradó éjszakán tartotta meg.

Nagyböjt - Nagycsütörtök - Az Oltáriszentség alapítása

---

 

Az a húsvéti lakoma - a Pászka, - melyet Jézus is megünnepelt tanítványaival a szabadulás feletti örömben telt. Szentmisénken ezt az örömöt idézik fel a liturgia fehér színe, a virág, az orgonaszó, a felcsendülő Dicsőség, melyet a csengők hangja kísér.
Egyben megjelennek a fájdalom jelei is. Megrázó ellentétek feszülnek. Jézust azon az éjjelen fogják el, amikor szeretetének legnagyobb jelét adja.

Rendalapítójukra, a 19–20. században élt Boldog Celestina Donatira emlékeztek a piarista nővérek március 18-án a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templomban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Boldog Celestina Donati emléknapja minden évben kiemelt fontosságú ünnep a piarista nővérek számára. Ilyenkor nem csupán megemlékeznek rendalapítójukról, hanem újra elmélyülnek piarista küldetésükben, és szentmisében újítják meg fogadalmukat. Március 18-án, pénteken délután az egybegyűltek előbb Ruppert József magyarországi piarista szerzetes vezetésével a rendalapító anya elmélkedéseit is tartalmazó keresztúti ájtatosságon vettek részt, majd Schönberger Jenő szatmári püspök mutatott be szentmisét a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templomban.

Március 23-án, nagyszerdán a Szentatya a szent három nap jelentéséről elmélkedett. Hangsúlyozta: húsvétkor az válik nyilvánvalóvá, hogy Isten végtelenül szeret mindannyiunkat, nekünk viszont engednünk kell, hogy az ő irgalmas szeretete beborítson minket.

A pápa katekézisét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Az utóbbi időben Isten irgalmasságáról elmélkedünk, és ma elérkeztünk a húsvéti szent három naphoz. Erősen átéljük a nagycsütörtököt, a nagypénteket és a nagyszombatot, amelyek segítenek bennünket, hogy egyre mélyebbre hatoljunk hitünk nagy misztériumába, a mi Urunk, Jézus Krisztus feltámadásának titkába.

Sokéves hagyománya van Pécsett az ifjúsági passiónak, amelyre minden évben többezres tömeg látogat el. A virágvasárnapi szabadtéri misztériumjáték nemcsak különleges lelki és színházi élmény, de a fiatalok közösségét is erősíti.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ifjúsági passió minden évben népes tömeget vonz a Tettyére, ahol a szereplők korhű jelmezben, számos statisztával, dalbetétekkel és zenei aláfestéssel idézik fel Jézus szenvedéstörténetét.

Rendalapítójukra, a 19–20. században élt Boldog Celestina Donatira emlékeztek a piarista nővérek március 18-án a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templomban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Boldog Celestina Donati emléknapja minden évben kiemelt fontosságú ünnep a piarista nővérek számára. Ilyenkor nem csupán megemlékeznek rendalapítójukról, hanem újra elmélyülnek piarista küldetésükben, és szentmisében újítják meg fogadalmukat. Március 18-án, pénteken délután az egybegyűltek előbb Ruppert József magyarországi piarista szerzetes vezetésével a rendalapító anya elmélkedéseit is tartalmazó keresztúti ájtatosságon vettek részt, majd Schönberger Jenő szatmári püspök mutatott be szentmisét a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templomban.

Március 29-én, kedden ünnepélyes keretek között emlékeznek meg Isten szolgája Kaszap István születésének 100. évfordulójáról a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplomban. Szentmisét celebrál Spányi Antal megyéspüspök.

A Székesfehérvári Egyházmegye és a Nemzeti Örökség Intézete közösen szervez megemlékezést Kaszap István születésének 100. évfordulója alkalmából.

A március 29-én, kedden 17 órakor kezdődő megemlékezésen emlékmisét mutat be Spányi Antal megyéspüspök, az ünnepségen beszédet mond Gedai István, a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese.

2016. március 23., szerda

Ma, március 22-én éppen három éve már annak, hogy Ferenc pápa először misézett a Szent Márta-házban „külsősök”, vagyis nem a pápai ház tagjainak részvételével.

A nagyhéten és a húsvétot követő héten szünetelnek a Szent Márta-ház kápolnájában a reggeli pápai szentmisék, a következőt április 4-én mutatja be a Szentatya.

Három évvel ezelőtt, március 22-én a vatikáni kertekben dolgozó munkások és köztisztaságiak hallgathatták meg először a pápa reggeli szentbeszédét.

A március 18-i keresztutat a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség szervezte, immár tizenharmadik alkalommal. Az idei keresztút mottóját Ferenc pápa „Misericordia vultus” kezdetű bullájának gondolata adta: „Benne minden az irgalmasságról szól; benne nincs semmi együttérzés nélkül.”

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A keresztet több száz fő kísérte az alsóvárosi ferences templomtól a fogadalmi templom főbejáratáig, ahol előbb a kereszt, majd a résztvevő közösségek, fiatalok, egyetemisták, papnövendékek, családok és a szegedi plébániák képviselői léphettek át az irgalmasság szentkapuján.

Március 20-án, virágvasárnap délelőtt Pietro Parolin vatikáni bíboros államtitkár Szófiában felszentelte a Szűz Mária mennybevétele-székesegyházat, a bulgáriai apostoli exarchátus székhelyét.

„Elhoztam nektek Ferenc pápa üdvözletét, aki nagy érdeklődéssel kíséri ennek a kicsi, de energiával teli katolikus közösségnek az életét” – mondta a bíboros a szertartáson, amelyen jelen volt Antonij nyugat-európai bolgár ortodox metropolita is.

Pietro Parolin bíboros arra buzdította a bolgár katolikusokat, hogy ortodox testvéreikkel együtt tartsák életben Szent Cirill és Metód spirituális örökségét.

Március 21-én ünnepelte a „kenetvivők” (myrrophores) liturgiáját a budapesti Örökimádás-templomban a Nyolc Boldogság Közösség, mely a nagyhét következő szertartásaira is várja a híveket.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Urunk betániai megkenetésének emlékére ünnepli a Nyolc Boldogság Közösség a „kenetvivők” (myrrophores) liturgiáját, ami a nagyhét bevezetése. Ez a szertartás az imádás egy gesztusa, az ember Jézussal szeretne időt tölteni, rá „pazarolni” azt, ami drága neki, a mai ember például az időt – mondta el Csaba Veronika Mária nővér.

Mindszenty József bíborossá kreálásának 70. évfordulója alkalmából a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény szervezésében Kovács Gergely okleveles posztulátor, a Mindszenty Alapítvány ügyvivője tartott előadást március 16-án a veszprémi érseki palotában.

A megemlékezésen az előadó visszatekintett a fehér vértanú főpap hármas küldetésére, esztergomi érseki-bíborosi szolgálatára, a magyarságért vállalt tanúságtevő helytállására, valamint az emigrációban élő magyarokat gondozó pasztorációs munkájára.

 

A nagyhéten nagycsütörtöktől, március 24-étől ismét megnyílik a szentkúti kegyhely a lelkigyakorlatozók számára, hogy a ferences közösségeknél megszokott liturgikus hagyományba bekapcsolódva emlékezhessenek meg Krisztus haláláról és ünnepelhessék feltámadását.

A központi liturgiák mellett a lamentáció, a virrasztás kap központi szerepet e napok során. 

A kegyhely új lehetőségei egyaránt alkalmasak gyermekekkel érkező családok vagy elvonultságban lelkigyakorlatozók számára, a ferences atyák pedig készséggel állnak rendelkezésre az érkező vendégek gyóntatására, lelkivezetésére.

A Budapesti Katolikus Egyetemi és Főiskolai Lelkészséghez tartozó harminc fiatal zarándokolt Rómába az irgalmasság szentévében, március 19–20-án – tájékoztatta szerkesztőségünket Pákozdi István egyetemi lelkész.

A fiatalok magyar énekeket énekelve és rózsafüzért imádkozva gyalog látogatták végig a Lateráni Keresztelő Szent János-bazilikától indulva a Santa Maria Maggiore-bazilikát, a Szent Kelemen-bazilikát, az Il Gesút, a Pantheont és a Chiesa nuova-templomot.

„Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.” (Mt 5,7)

Kedves fiatalok!

Elértünk a Krakkóba vezető zarándokutunk utolsó szakaszához, ahol majd együtt ünnepeljük júliusban a XXXI. ifjúsági világnapot. Hosszú, elkötelezettséget igénylő utunkon Jézus szavai vezetnek bennünket, amelyeket a Hegyi beszédből idézünk. 2014-ben kezdtük meg ezt az utat, amikor az első boldogságról elmélkedtünk: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa” (Mt 5,3).

Virágvasárnappal megkezdődött a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét. Március 20-án ünnepi szentmisét mutattak be a püspöki székhelyeken. Összeállításunkban ezekről a szertartásokról adunk hírt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Szombathelyi Egyházmegye

Jézus jeruzsálemi bevonulását ünnepelték virágvasárnap a szombathelyi hívek Veres András megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével a székesegyházban.

Március 20-án, virágvasárnap délelőtt Pietro Parolin vatikáni bíboros államtitkár Szófiában felszentelte a Szűz Mária mennybevétele-székesegyházat, a bulgáriai apostoli exarchátus székhelyét.

„Elhoztam nektek Ferenc pápa üdvözletét, aki nagy érdeklődéssel kíséri ennek a kicsi, de energiával teli katolikus közösségnek az életét” – mondta a bíboros a szertartáson, amelyen jelen volt Antonij nyugat-európai bolgár ortodox metropolita is.

Pietro Parolin bíboros arra buzdította a bolgár katolikusokat, hogy ortodox testvéreikkel együtt tartsák életben Szent Cirill és Metód spirituális örökségét.

Március 19-én, szombaton a Jeruzsálem melletti Betfagé kegyhelyén gyűltek össze a szentföldi ferences kusztódia tagjai, hogy megemlékezzenek Jézus jeruzsálemi bevonulásáról.

Betfagé maga főszereplő a húsvéti eseményekben, az idei év Szent Lukács-passiójában ezt olvassuk róla: „Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé. Amikor Betfagé és Betánia közelében ahhoz a hegyhez ért, amelyet az Olajfák hegyének hívnak, elküldte két tanítványát ezzel a megbízatással: Menjetek el a szemközti faluba.

 

 

„Szent Benedek műve, különösen Regulája spirituális kovászként hatott, amely az évszázadok során hazája és kora határain jóval túlmutatva megváltoztatta Európa arculatát” – mondta XVI. Benedek pápa a nyugati szerzetesség atyjáról.

Carlo Dolci: Nursiai Szent Benedek (17. század)

A bencés rend alapítójának életéről keveset tudunk. Tanúk elbeszélése nyomán Nagy Szent Gergely pápa Dialógusok című művének második részében megírta Benedek életét, kiemelve, hogy Benedek – „neve kegyelem szerint áldott” – a Szentlélek mindenféle adományát megkapta.

Ferenc pápa a Szentföldről, Montecassinóból és Assisiből érkező olajágakat áld meg virágvasárnap. Az ágakat Krakkóba küldik tovább, ahol fiatalok fogják átadni őket azoknak a civil és egyházi szervezeteknek, amelyek a nyári Ifjúsági Világtalálkozó rendezésében működnek közre.

A kezdeményezést néhány lengyel önkéntes indította el együttműködésben az Ifjúsági Világtalálkozó (IVT) szervezőstábjával, mottóul pedig Ferenc pápa a szentévet meghirdető Misericordiae vultus kezdetű bullájának egy mondata szolgált: „A megbocsátás új életet fakasztó erő, és bátorságot ad arra, hogy reménnyel tekintsünk a jövőbe.” (Misericordiae vultus, 10.)

A szervezők, akik jelenleg Olaszországban tartózkodnak, elmondták: a kezdeményezés célja, hogy a megbocsátás és a kiengesztelődés lelkületét erősítse, hiszen ez az alapja az irgalmasságnak és a szív békéjének.

Március 20-án a Szent Péter téren mutatta be a Szentatya a virágvasárnapi ünnepi szentmisét, melynek végén külön köszöntötte a fiatalokat a 31. ifjúsági világnap alkalmából.

A pápa homíliáját teljes terjedelmében közöljük.

„Áldott, aki jön az Úr nevében” (vö. Lk 19,38) – kiáltotta az ünneplő tömeg Jézus fogadásakor. Lelkesedésüket mi is átvettük: a pálma- és olajágak lengetésével kifejeztük dicséretünket és örömünket, illetve azt a vágyunkat, hogy mi is fogadjuk a hozzánk érkező Jézust.

Március 13-án, nagyböjt 5. vasárnapján szentelték fel az Ungvári járásban található Kisgejőcön az új görögkatolikus templomot Istenszülő Szűz Mária elhunyta és mennybevitele tiszteletére.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A templom felszentelését Milán Šašik munkácsi püspök végezte, Ambrus József kisgejőci görögkatolikus lelkész és az Ungvári járás magyar ajkú papjainak koncelebrálásával.

A Szent Liturgiát jelen volt Nagy István kisgejőci református lelkész és Orosz Ildikó, a II.

Félezren járták végig a keresztutat a budapesti Andrássy úton az Oktogontól a Hősök teréig március 19-én, szombaton. A Regnum Christi mozgalom által szervezett „Keresztút az életért” ünnepi szentmisével ért véget a téren.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Közel másfél évtizedes hagyomány, hogy a virágvasárnap előtti szombat délutánján keresztutat járnak a világörökség részét képező úton. Az idei évben a keresztút egyes állomásaihoz kapcsolódó elmélkedések közös fonala az irgalmasság témája volt.

Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül a feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, melynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt.

2016. március 20., vasárnap

Ajakkal és szívvel

Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezünk, megkezdődik a nagyhét. Az első századok szentföldi keresztényei úgy ünnepelték ezt a napot, hogy az Olajfák hegyén összegyűltek, felolvasták az idevonatkozó szentírási szakaszokat, majd a püspök vezetésével körmenetben vonultak végig a városon. A gyermekek olajfa- és pálmaágakat tartottak a kezükben. Az V. század közepén, Rómában már Jézus szenvedése állt a liturgia középpontjában.

BOLDOG CSÁK MÓRIC

*Ugod, 1270 körül +Győr, 1336. március 20.

Csák Demeter fia volt, gazdag és nemes családból származott. (A hagyomány tévesen sorolta őt a Csáki családba.) 1301 körül feleségül vette Aba Amádé nádor leányát, Katalint. Háromévi házasság után a házastársak közös megegyezéssel bevonultak a domonkosok Nyulak szigetén lévő férfi, illetve női kolostorába. Aba nádor azonban Móricot kiragadta akolostorból, mert azt akarta, hogy hatalmas örökségét kormányozza.

 

 

 

A húsvét előtti vasárnap, a római egyház elnevezése szerint Dominica palmarum, azaz pálma-vasárnap. Nevét az e napon szokásos pálmaszentelésről és pálmaágas körmenetről kapta.

 

Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak való diadalmas jeruzsálemi bevonulását. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Mind a négy evangélium szerint az emberek magadták Jézusnak ezt a tiszteletet.

Ferenc pápa március 19-én, szombaton délelőtt tíz órakor a Szent Péter-bazilikában szentmisét mutatott be, amelynek során két püspököt szentelt.

A pápa püspökké szentelte Peter Brian Wellst, akit február 13-án nevezett ki apostoli nunciusnak Dél-Afrikába, Botswanába, Lesothóba és Namíbiába; valamint Miguel Ángel Ayuso Guixot-t, a Vallások közti Párbeszéd Pápai Tanácsának titkárát.

Homíliájában a pápa a püspöki szolgálat lényegéről elmélkedett: Krisztus, az örök főpap az, aki a püspök szolgálatán keresztül tovább hirdeti az üdvösség evangéliumát, és a hit szentségein keresztül megszenteli a híveket.

Március 18-án, pénteken ünnepelték Szent Benedek égi születésnapját a Pannonhalmi Főapátságban. A Szent Márton-bazilikában bemutatott ünnepi szentmise főcelebránsa Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A délelőtt 10 órakor kezdődött szentmise elején Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát köszöntötte az egybegyűlteket, a megjelent egyházi és világi vezetőket, így Veres András szombathelyi megyéspüspököt, a koncelebráló Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspököt, Puskás Tivadart, Szombathely polgármesterét, Bagó Ferenc pannonhalmi polgármestert, Harangozó Bertalant, Vas megye kormánymegbízottját, Majthényi Lászlót, a Vas Megyei Közgyűlés elnökét, Széles Sándort, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját, Hegyi László egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt, Szommer Ildikót, a szombathelyi Szent Márton programiroda vezetőjét, Virágvölgyi Istvánt, a Robert Capa Fotográfiai Nagydíj titkárát, valamint Török András művelődéstörténészt, a Summa Artium ügyvezető igazgatóját.

A székesfehérvári egyházmegyében a hagyomány szerint Szent József napján minden templomban megáldják az édesapákat. Spányi Antal megyéspüspök Takáts Nándor nyugalmazott püspökkel és a város papságával a székvárosban, a karmelita templomban várta a családapákat.

Az egykori papi szemináriumi templom védőszentjeként tiszteli Szent Józsefet, Szűz Mária jegyesét. Sokan érkeztek családfők a Szent József-napi püspöki misére, hogy áldást kérjenek életükre, apai-nagyapai hivatásukra. 

A szentmisében a főpásztor arról beszélt, hogy a mai fiatalok elé olyan életmodellt állít a közgondolkodás, amely nem felel meg az Istentől elgondolt emberi élet céljának.

A magyar-lengyel barátság napja ünnepségsorozat keretében Erdő Péter bíboros március 19-én délelőtt szentmisét mutatott be a Szent István-bazilikában.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Szent József ünnepén megtartott szertartáson Áder János köztársasági elnök és felesége kíséretében részt vett Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke és felesége. Az ünnepi liturgián a lengyel diplomáciai testület és a magyarországi lengyel közösség számos tagja mellett megjelent Tarlós István, Budapest főpolgármestere, Nagy Gábor Tamás, Budapest I.

2016. március 19., szombat

Március 19-e Szent Józsefnek, az egyetemes egyház védőszentjének főünnepe. A keresztény házasságok és családok, munkások, kézművesek, ácsok, favágók, asztalosok, üldözöttek és a jó halál védőszentje.

Guido Reni: Szent József (17. sz.)

Szent József valószínűleg Kr. e. 30 előtt született. Ereklyéi nem maradtak meg, sírja feltételezhetően a názáreti Angyali üdvözlet-bazilika alatti barlangban volt, vagy a jeruzsálemi Jozafát-völgyben.

Józsefről hosszabban csak a két gyermekségtörténet szól Máté és Lukács evangéliumában.

Az alábbiakban a húsvéti időszak ünnepi püspöki szertartásainak helyszínéről és időpontjáról tájékozódhatnak.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Palánki Ferenc megyéspüspök az alábbi szertartásokat vezeti:
Virágvasárnap:
10 órakor szentmise a debreceni Szent Anna-székesegyházban
Nagycsütörtök:
10 órakor krizmaszentelési szentmise a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban
18 órakor szentmise az utolsó vacsora emlékére a debreceni Szent Anna-székesegyházban
Nagypéntek:
18 órakor szertartás a Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban
Nagyszombat:
20 órakor húsvéti vigília szertartása, kb.

Március 16-án este ünnepélyes imádság keretében emlékeztek meg korunk hitvallóiról Pécsen, a Lyceum- (Urunk színeváltozása-) templomban. Az imádságot a Szent Egyed közösség pécsi csoportja szervezte, vezette, a homíliát Udvardy György megyéspüspök mondta.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az esti áhítat házigazdája Csóka János, a pálos rend pécsi perjele és tartományfőnöke volt. Az ökumenikus imádságon a testvéregyházakat Milan Eric szerb ortodox parókus, Kovács János református esperes, Hevér Beatrix evangélikus lelkész, Máté Ernő unitárius lelkész, a metodista gyülekezetet pedig a Scheurmann házaspár képviselte.

Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek mutatott be szentmisét március 17-én, a Könnyező Szűzanya búcsúján a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az ünnep alkalmából a Győri Egyházmegyének ajándékozta Szent II. János Pál pápa vérereklyéjét.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A győri kegykép vérrel könnyezésének 319. évfordulóján bemutatott szentmisén a lengyel főpásztorral koncelebráltak: Pápai Lajos győri megyéspüspök, Marian Waligóra OSPPE, a częstochowai kegyhely igazgatója, Lukácsi Zoltán, a győri szeminárium rektora, Marics István püspöki irodaigazgató, városplébános, Schmatovich János székesegyházi kanonok, Martos Levente Balázs szemináriumi prefektus, Juhos Imre szemináriumi spirituális.

Csigi Péter a Pécsi Egyházmegye honlapja Vadfüge rovatának Facebook-oldalán közzétett írását adjuk közre, amelyben a szerző a keresztút lelki és fizikai „bejárásáról” elmélkedik.

Szinte valamennyi katolikus templom falán vagy kertjében megtalálhatók Jézus keresztútjának állomásai. Ahogy a hívő egyik képtől a következőig halad, lélekben elkíséri Jézust Poncius Pilátus palotájától a Golgota hegyére vezető útján, sőt egészen a sírjáig.

Ez a rövid, ám annál fájdalmasabb keresztút úgy kétezer évvel ezelőtt ment végbe egy forró, közel-keleti napon.

 

2016 júliusában kerül sor a magyarországi domonkos nővérek választókáptalanjára. Ezt a káptalant hosszabb előkészület előzi meg, melynek részeként március 12–14-én tartottak találkozót a szerzetesnők budakeszi rendházukban. A nyitónapon Erdő Péter bíboros is a nővérek vendége volt.

A választókáptalan során a közösség egyrészt mélyebben átgondolja, átbeszélgeti szerzetesi életét, tevékenységeit, korábbi célkitűzéseit, emellett a közösség legfőbb elöljáróját is megválasztja, akinek mandátuma hat évre szól.

 1893-ban XIII. Leó pápa az egyháztanítók sorába emelte.

A keresztény remény alázatos és erős erény, ami megtart minket, és segít, hogy ne fulladjunk bele az élet nehézségeibe – fogalmazott Ferenc pápa március 17-én a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmiséjén.

A Szentatya hangsúlyozta, hogy az Úrba vetett remény sosem okoz csalódást, ugyanis az öröm forrása, és szívünknek békét ad.

Jézus a törvénytudókkal beszél, és megállapítja: Ábrahám „ujjongott, hogy láthatja az én napomat”. Ferenc pápa a napi evangéliumi szakaszból (Jn 8,51–59) indult ki, hogy rámutasson: a remény mennyire alapvető a keresztény ember életében.

Horváth István, a Rózsafüzér Királynője-templom plébánosa meghívására március 4-én missziós atyák érkeztek a mocsai plébániára. A verbita rendi szerzetesek a település iskolájában találkoztak a gyerekekkel, a templomban pedig közös imára, beszélgetésre, szentmisére hívták Mocsa és Kocs lakóit.

Három napot töltött a Komárom-Esztergom megyei Mocsa községben a lengyel származású Burbela Gergely SVD, a magyarországi verbita közösség tartományfőnöke és az indiai születésű Tete Remis SVD.

Március 13-án keresztutat tartottak Miskolc belvárosában. Az elmúlt két évben hagyománnyá vált városi keresztutat Szarvas Péter kerületi esperes-plébános szervezte.

A város plébániáinak hívei a Szent Anna-templom előtt találkoztak, ahol a keresztút első stációját imádkozták. Az elmélkedések alapját a szent életű püspök, Belon Gellért gondolatai adták. A Szent Anna-templomtól a Tizeshonvéd, a Széchenyi és a Szemere utcákon át vonult a menet a Mindszenti templomig, megállva többek közt a „Tizes-honvédek” emlékműve, a Szent István- és a Kossuth-szobrok előtt is.

2016. március 17., csütörtök

A Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia tisztségviselőinek megbízatása lejárt. A balkáni térségbeli főpásztori testület tavaszi rendes ülésén, március 14–16. között Szabadkán megválasztották az új tisztségviselőket.

A Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke Német László SVD nagybecskereki megyéspüspök, alelnöke Djura Džudžar görögkatolikus apostoli exarcha, titkára pedig Štefković Mirko lett. A tisztségviselők megbízatása öt évre szól.

Megközelíti a hárommilliót azoknak a zarándokoknak a száma, akik a rendkívüli szentév első három hónapjában Rómába látogattak – mondta el Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke március 15-én, az olasz fővárosban tartott sajtótájékoztatón.

Az irgalmasság jubileuma első száz napjának mérlegét Rino Fisichella érsek mellett Franco Gabrielli, Róma prefektusa ismertette.

2 millió 802 ezer hívő érkezett a szentév kezdete óta a Szent Péter tér környékére.

Március 16-i katekézisében Ferenc pápa a vigasztaló és szabadító Istenről elmélkedett Jeremiás próféta könyve alapján, a Szent Péter téren tartott általános kihallgatáson. Beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Jeremiás próféta könyvében a 30. és 31. fejezetet a „vigasztalás könyvének” hívják, mert itt Isten irgalmassága a maga teljes erejével megmutatkozik: képes lelket és reményt önteni a megtörtekbe. Ma mi is szeretnénk meghallgatni ezt a vigasztaló üzenetet.

A Könnyező Szűzanya kegykép története, búcsúja

 

A gyermek Jézus fölé hajoló és imádkozó Szűzanyát ábrázoló kép egy előkelő ír családból származó püspöké volt. Ebből a családból származott Walter Lynch későbbi clonferti püspök is.

A Cromwel Olivér-féle üldözés idején a püspök menekülni kényszerült hazájából és a képet magával vitte. Ez 1649-ben történt. Bécsben találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe, kanonokká és püspöki helynökké is kinevezte.

2016. március 16., szerda

Worms, 970 körül. - †Köln, 1021. március 16. III. Ottó császár (983-1002) leghívebb barátja, legbefolyásosabb tanácsadója és kancellárja volt Heribert, a későbbi kölni érsek. A császár, akinek mintaképe volt Nagy Károly, világot átfogó terveket szőtt: birodalmát keresztény birodalommá akarta tenni, amelyben a császár és a pápa együttesen uralkodik. A fiatal uralkodó ókori mintaképeket is állított maga elé; Rómát az Aventinuson levő rezidenciával együtt új birodalma középpontjának tekintette.

Ha meg akarjuk ismerni Isten irántunk való szeretetének történetét, akkor a keresztre feszített Jézusra kell tekintenünk – mondta a Szentatya március 15-i, kedd reggeli homíliájában a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén.

A Biblia által elmesélt üdvösségtörténet beszél az állatokról: a Teremtés könyve elsőként, a Jelenések könyve utolsóként szól a kígyóról. Olyan állat a kígyó, mely a Szentírásban a pusztító hatalom jelképe, de egyúttal a megváltás titokzatos szimbóluma is – kezdte prédikációját a pápa, majd összekapcsolta a Számok könyvéből vett olvasmányt a napi evangéliummal.

Áder János köztársasági elnök március 15. alkalmából Széchenyi-díjat adományozott Erdő Péter bíborosnak nemzetközi viszonylatban is rendkívüli értékű egyházjogászi munkája, valamint az egyháztörténet és a középkori kánonjogtörténet területén is elsőrangú tudományos tevékenysége elismeréseként.

Erdő Péter az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, a történelmi szemlélet, a források ismerete és a jogalkotás egymástól alapvetően elválaszthatatlanok.

Mintegy kétszázötvenen vettek részt a rónaszéki keresztúti ájtatosságon. A máramarosszigeti esperesi kerület által szervezett eseményre Szatmárnémetiből, Borsabányáról, Szinérváraljáról, Aknasugatagról, Máramarosszigetről, Nagybányáról, Felsővisóról és Lajosvölgyéről is érkeztek hívek március 12-én.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Gyerekek, fiatalok, felnőttek és idősek, román és magyar anyanyelvűek együtt, plébánosaik, papjaik kíséretében indultak 11 órakor a borsabányai római katolikus templomtól, kereszttel a Kálvária-kápolna felé.

Egy környezetvédelmi témában tartott manilai sajtótájékoztatón március 1-jén Aloha Vergara nővér Leonardo DiCapriónak az Oscar-díj átvételekor mondott beszédét állította példaként hallgatói elé, mert a beszéd „kifejezte az egyház aggódását a minket körbevevő világért”.

Az Isten Házának Szolgálólányai közösségbe tartozó Aloha Vergara nővér a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában tartott sajtótájékoztatón arra biztatta a hallgatóságot, legyenek olyanok, mint Leonardo DiCaprio, és elmondta, a színész Oscar-díj-átadáson mondott beszéde az egyház környezetvédelmi álláspontját tükrözte.

Ferenc pápa március 15-én délelőtt, a napközi imaóra során rendes nyilvános konzisztóriumot tartott boldogok szentté avatása ügyében. A konzisztóriumon döntött többek között Boldog Kalkuttai Teréz anya szentté avatásának időpontjáról is.

Teréz anya szentté avatási szertartását Rómában tartják majd a Szent Péter téren, a szentmisét Ferenc pápa mutatja be az irgalmasság szentéve önkénteseinek jubileuma keretében. A szentté avatás dátuma a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója halálának évfordulójához kötődik.

A hideg miatt meghalt római hajléktalan, a négy meggyilkolt jemeni szerzetesnővér, az úgynevezett ritka betegségek… Ezek mind korunk „sötét völgyeit” jelzik – mondta Ferenc pápa március 14-én reggel, a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén.

A 22. zsoltárban olvassuk: „Járjak bár a halál árnyékában, sötét völgyeiben, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy”. Ezekkel a drámákkal szemben – hangsúlyozta a pápa – a keresztény ember egyetlen válasza az Istenbe vetett bizalom.

Elfogadva a Lengyel Köztársaság hatóságainak meghívását, a Szentatya lelkipásztori látogatást tesz Lengyelországban a Krakkói Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából, idén július 27. és 31. között.

Az apostoli út programtervét Krakkóban és Varsóban mutatták be március 12-én, szombaton. Ez azonban még nem a végleges, hivatalos programterv.

A pápa a tervek szerint július 27-én, szerdán érkezik a krakkói repülőtérre. Először a köztársasági elnökkel és a lengyel püspökökkel találkozik.

Varga László, a Kaposvári Egyházmegye általános helynöke lelkinapokat tartott a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye papjainak március 7. és 9. között. Ebből az alkalomból kérdezték őt a papok feladatáról, a tanítványi létről, a közösségteremtésről.

– Mivel készült a szatmári egyházmegye papjainak, miről beszélt nekik?

– A Krisztus-követő közösségek szervezése, építése az egyházban témában készültem. Ez kezdetektől fogva, amióta elindultam a papi hivatásom útján, központi téma volt az életemben.

A győri Szentlélek-egyházközség hívei zarándokoltak március 11-én, pénteken a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban őrzött Könnyező Szűzanya-kegyképhez. A bazilikában Pápai Lajos megyéspüspök mutatott be szentmisét és mondott szentbeszédet.

Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a főpásztor szentbeszédét.

Krisztusban Kedves Testvérek!

Immár húsz éve annak, hogy Szent Péter utóda, Szent II. János Pál pápa Győrbe látogatott: 1996. szeptember 7-én.

 

A Szentatya megválasztásának harmadik évfordulója alkalmából Vértesaljai László SJ jegyzetét adjuk közre.

A jeles alkalomból egyházi intézmények, bíborosok és püspökök, szerzetesrendek és mozgalmak, állam- és kormányfők, családok és magánszemélyek milliói jókívánságokkal fordulnak Ferenc pápa felé, aki korunk emberi elesettségében különösen is fontos hivatkozási ponttá lett, elsősorban érthető módon a katolikus egyházon belül, aztán a keresztények, az istenhívők és végül minden jószándékú ember számára.

 

Pio atya nevéhez fűződik a pécsi Irgalmasrendi Kórház megújulása, illetve az azóta már országossá vált ételláda-kezdeményezés, a rászorulók megsegítésének egyszerű, de hatékony formája. Pio atyát életéről, hivatásáról, a legsúlyosabb betegek lelkipásztori szolgálatáról kérdeztük.

– Már gyerekként a papi hivatásra készült. Mi segítette a döntésben?

– A Felvidékről kitelepített családként kerültünk Mágocsra. Ott hamar bevettek a ministránsok közé, és nagyon otthon éreztem magam az oltár körül.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság támogatja a 18-24 év közötti, utógondozásban részesülő fiatalok részvételét a július 20-31. között Krakkóban megrendezett ifjúsági világtalálkozón.

A szervezők 2016-ban mintegy 2,5 millió résztvevőt várnak Lengyelországba, köztük természetesen több ezer magyar fiatalt is. A világtalálkozó ez alkalommal is igen gazdag: lelkiségi és kulturális programok százai várják azokat, akik elutaznak Krakkóba.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fontosnak tartja, hogy a 18–24 év közötti, utógondozásban részesülő fiataloknak is lehetőségük legyen a részvételre, ezzel is segítve lelki nevelésük erősítését.

Hollai Antal († 2014) pápai káplán, egykori esztergomi spirituális, címzetes apát, esperes, albertfalvi plébánost a XI. kerületi Újbuda Önkormányzata „Pro Communitate Újbuda posztumusz” díjban részesítette március 15. alkalmából.

Hollai Antal a díjat „az Albertfalvi Szent Mihály Plébánián végzett kimagasló munkásságának, a gyermekek és az ifjúság körében végzett hitoktatói, szociális és közösségépítő tevékenységének” elismeréseként kapta.

Március 13-án, az Úrangyala elimádkozásakor Ferenc pápa a házasságtörő asszony és Jézus találkozásáról elmélkedett. Jézus irgalommal és szeretettel tekint ránk is, mi is új életet kezdhetünk. A Szentatya ajándékaként negyvenezer zsebméretű evangéliumot osztottak szét a jelenlévők között.

 

Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Nagyböjt ötödik vasárnapjának mai evangéliuma (vö. Jn 8,1–11) nagyon szép, és én annyira szívesen olvasom el újra meg újra.

Konstantinápoly, 380 körül. - †Egyiptom, 412 körül

Nagy Teodóziusz keletrómai császár (379 - 395) rokonát, Antigonoszt különleges hűsége jutalmául szenátorrá nevezte ki. Isten gazdagon megáldotta javakkal, ő maga pedig vagyonának jó kezelője volt. Ahol csak tehette, segített a szükséget szenvedőkön. Hitvese, Eufrázia semmiben sem maradt mögötte. Miután Isten egy leánykával ajándékozta meg őket, mindketten lemondtak házastársi jogukról, hogy testvérként Krisztusban egyedül csak Istenért éljenek.

 

Az irgalom kettőssége

Az irgalom kettőssége olvasható ki abból, ahogy Krisztus a házasságtörő asszonyhoz viszonyult – s erre a kettősségre tekintettel kell lennünk, ha nem akarjuk az irgalmasságot egyoldalúvá tenni.

Egyrészt Krisztus irgalmasan felkarolja az asszonyt. A személyét nem azonosítja a bűnével, az embert többre értékeli, mint a konkrét tettei. Az irgalom kicsit „anyás”, aki a méhe kincsének tartja az embert, mindig látja benne a jót, soha nem zárja le a személyt beskatulyázva bűneibe.

A március 12-én délelőtt tartott szentévi általános kihallgatáson a Szentatya folytatta katekézissorozatát, amelyben az irgalmasság témáját biblikus szempontból járja körül. A mai alkalom témája az irgalmasság és szolgálat kapcsolata volt a lábmosás gesztusa alapján.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A beszédet teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Közeledünk húsvétnak, hitünk központi titkának ünnepéhez. János evangéliuma – miként hallottuk [Jn 13,12–14] – elbeszéli, hogy Jézus – mielőtt meghalt és feltámadt értünk – olyan tettet hajtott végre, amely bevésődött tanítványai emlékezetébe, ez pedig a lábmosás.

Isten családias közelségére emlékeztetett Ermes Ronchi a Ferenc pápának és a Római Kúria tagjainak tartott utolsó elmélkedésében Aricciában. A nagyböjti lelkigyakorlat március 11-én, pénteken délelőtt ért véget a Róma közeli településen.

A prédikátor elmélkedése az Angyali üdvözlet evangéliumi történetére összpontosított. „Mária megkérdezte az angyalt: Hogyan történik meg ez?” (Lk 1,34)

Egy átlagos napon és helyen, egy átlagos fiatal nő – ebben a környezetben történik meg egy nagyjelentőségű esemény.

A Pápai Ház prédikátora, Raniero Cantalamessa pénteken reggel megtartotta negyedik nagyböjti elmélkedését az Apostoli Palota Redemptoris Mater-kápolnájában. Elmélkedésében a II. vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű konstitúciójának a házasságot és a családot érintő részeiről beszélt.

Cantalamessa atya megállapította, hogy bár hallgatósága nem házasságban él, mégis fontos, hogy elismerjék és megértsék azokat a kihívásokat, amelyekkel a házaspárok és a családok szemben találják magukat a világban.

Pier Jabloyan szíriai szerzetes, az aleppói szalézi közösség tagja megdöbbentő felsorolást tett közzé a Kr. e. 5. évezred óta lakott város templomainak állapotáról, hogy felébressze az emberiség lelkiismeretét.

1. Szent Vartan-templom, örmény – Al-Midan negyed – teljesen megsemmisült

2. az ortodox örmények temploma – Szulejman al-Halabi negyed – teljesen megsemmisült

3. a protestánsok temploma – Kajszarihe negyed – teljesen megsemmisült

4. Miasszonyunk templom, a bizánci katolikusok temploma – Sejh Makszúd kerület – teljesen megsemmisült

5.

2016. március 12., szombat

 

 

Mária aggódva kérdezte távozó Fiától:
- Mi lesz veled, édes Fiam ezekben a napokban?

Jézus így válaszolt:

Anyám!  -  vasárnap: király leszek,
hétfőn: meg hazátlan, vándor,
kedden: nagy próféta,
szerdán: igen olcsó; 30 ezüst pénzért adnak el,
csütörtökön: kenyér leszek,
pénteken: - ó,  Édesanyám - ezt a napot, szeretném elrejteni előled!
szombaton: mag leszek, földbe vetnek,
de vasárnap virág leszek, minden nép számára,
- szép termő ág.

 

Ermes Ronchi szalézi szerzetes március 10-én délután tartotta meg kilencedik elmélkedését a pápa a és a Római Kúria lelkigyakorlatának ötödik napján.

Az evangéliumi Jézus-kérdések mélységét elemző prédikátor a Tibériás-tó partjára „vitte ki” Ferenc pápát a munkatársaival együtt, hogy ott legyenek tanúi a Mester és az első tanítvány feltámadás utáni legszemélyesebb beszélgetésének. Húsvét és pünkösd között, „egy csillagtalan, keserű éjszaka végén, hajnalban Jézus megjelenik a tanítványainak”.

Ferenc pápa március 4-én magánkihallgatáson fogadta Angelo Amato bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja bíboros prefektusát, jóváhagyta a boldoggá- és szenttéavatási ügyek javainak kezelésére vonatkozó új rendelkezéseket, és elrendelte az új szabályozás azonnali kihirdetését és alkalmazását.

A rendelkezések a korábbi, 1983. augusztus 20-i szabályozás helyébe léptek a jóváhagyás napját követően három év próbaidőre (ad experimentum).

Az egyenlőtlenségek felszámolása és a krisztusi igazságosság hatékonyabb érvényesítése az új szabályozás elsőrendű célja.

A Szentföldön élő keresztények javára gyűjtenek Magyarország összes katolikus templomában március 13-án, vasárnap.

Ahogy Szent Pál a korintusi testvérekhez fordul, és bátorítja őket, hogy nagylelkűen segítsék a jeruzsálemi szűkölködő híveket, úgy a Szentszék a nagyböjti időszakban az ősi hagyományt követve március 13-án gyűjtést hirdet a templomokban a Közel-Keleten nehéz körülmények között élő keresztények javára.

A Szentatya szavai szerint „mindannyiunk felelőssége, hogy a szolidaritás cselekedeteivel a reménység magvait elhintsük”.

A szerzetesek szétszóratását követően a pannonhalmi bencés monostor egyik szárnyában száz fő befogadására alkalmas szociális otthont alakítottak ki az idős, rendházaikból elűzött férfi szerzetesek számára. Az ott nyugvó ferences szerzetesekről emlékezik meg a rendtartomány.

Szakácsok, alamizsnagyűjtők, terciáriusok, hitszónokok, sekrestyések, kertészek, különleges hangzású szerzetesi nevekkel, mint például Arzén, Hugolin. Ők a Szűz Máriáról nevezett (mariánus), 1950-ben betiltott ferences rendtartomány tagjai, akiknek sírját a pannonhalmi temető őrzi.

2016. március 11., péntek

 

†Córdoba, 859. március 11.   A 8. század eleje óta a Pireneusi-félsziget az arabok kezében volt, csak Asturiában tudott egy keresztény ország szembeszegülni az iszlám rohamáv al. Szent II. Alfonz ( A kereszténység azonban kiszorult a nyilvánosságból, és magánterületre korlátozódott, helyébe az iszlám lépett a vallásgyakorlás államilag hivatalos formájaként. A hitüktől áthatott keresztények számára az elnyomás e formája állandó kihívásnak tűnhetett.

Ermes Ronchi szervita szerzetes március 10-én délelőtt, a pápa és a Római Kúria nagyböjti lelkigyakorlatának ötödik napján Aricciában arról beszélt, hogy az egyház és minden keresztény irgalmas szamaritánusként legyen együttérző a világ sebeivel.

Vasárnap hajnal van, három nap telt el, óriási űrt és rengeteg könnyet hagyva maga után. Megviselt az arca az asszonynak is, aki a sírhoz lép, és az elgördített kő látványa csak növeli a szorongást. Egy hang állítja meg: „Asszony, kit keresel?

Ermes Ronchi szervita szerzetes március 9-én délután, a pápa és a Római Kúria nagyböjti lelkigyakorlatának negyedik napján Aricciában Isten megbocsátásáról és irgalmasságáról beszélt elmélkedésében.

Az evangéliumi idézet, amelyből kiindult, a házasságtörő asszony történetéből való:  „Jézus akkor fölegyenesedett: Asszony – szólt hozzá – hol vannak a vádlóid? Senki sem ítélt el téged?” (Jn 8,10) Ez arra emlékeztet bennünket, hogy a vádlók és az álszentek tagadják Istent és irgalmasságát.

Ermes Ronchi szervita szerzetes március 9-én délelőtt, a pápa és a Római Kúria nagyböjti lelkigyakorlatának negyedik napján Aricciában az egyházi javak átláthatóságának, az éhezésnek és az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemnek a kérdését állította elmélkedése középpontjába.

Vannak olyan kiéhezett emberek, akik számára Isten csak a kenyér formájában ölt testet – ezzel a megállapítással kezdte szerda reggeli elmélkedését a szerzetes. Az élet az éhezéssel kezdődött.

Ermes Ronchi szervita szerzetes március 8-án délután, a pápa és a Római Kúria nagyböjti lelkigyakorlatának negyedik napján Aricciában folytatta az elmélkedést az evangéliumi kérdésekről. Lukács evangéliumából indult ki: „Látod ezt az asszonyt?” (Lk 7,47).

Lukács evangéliumának hetedik fejezetében olvasunk a bűnös asszony történetéről, aki követi a vendégségbe meghívott Jézust Simon farizeus házába. Jézus pedig, szakítva a hagyománnyal, megengedi neki, a mindenki által bűnösnek tartott nőnek, hogy sírjon a lábainál, hogy könnyeivel törölgesse, és megcsókolva, illatos olajjal öntözze azokat.

Ermes Ronchi szervita szerzetes március 8-án délelőtt negyedik elmélkedését tartotta Ferenc pápa és a Római Kúria tagjai számára Aricciában. Jézusnak a tanítványokhoz intézett kérdéséről elmélkedett: „Hát ti mit mondtok, ki vagyok?”

A kérdés egy félreeső helyen hangzik el, távol mindenféle csoportosulástól, távol a tömeg zajától, csendben, magányban, imádságban. Az apostolok egymás között vannak, és együtt az Istennel. Ebben a helyzetben hangzik el Jézus kérdése, és először az emberek véleményéről kérdezi az apostolokat: „Kinek tartanak engem az emberek?”

Ermes Ronchi a Római Kúria tagjainak ugyanazt a kérdést vetette fel, mint Jézus az övéinek.

Ermes Ronchi szervita szerzetes március 7-én délután a pápa és a Római Kúria nagyböjti lelkigyakorlatának második napján Aricciában folytatta az elmélkedést az evangéliumi kérdésekről. Máté evangéliumából indult ki: „Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg?” (Mt 5,13)

Az ókortól fogva a só értékes és jelentéssel teli anyag volt. Mindig az értékes, tartósítandó dolgok jelképe, mint ahogy az élelmiszerekkel kapcsolatban is.

 

 

Banffshire, 1579. - †Glasgow, 1615. március 10. Az Ogilvi e-k még ma is Skócia egyik legelőkelőbb "klán Franciaországban akkoriban gyakoriak voltak a nyilvános hitviták a kálvinisták és a katolikusok között; ezeken János is részt vett, amikor csak tehette. Idővel kétely támadt benne vallásával szemben. Francia, olasz és német teológusok ismeretében a katolikus Egyház töretlen hagyományát önkéntelenül is összehasonlította a reformátorok új tanításával.

Fröhlich Ida ókorkutató március 7-én, hétfőn este tartotta meg székfoglaló előadását a Szent István Tudományos Akadémián, az ünnepélyes eseményre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának II. János Pál dísztermében került sor.

Fröhlich Ida előadásában a qumráni közösség spirituális liturgiáit mutatta be, különös tekintettel a qumráni töredékekben fennmaradt áldás- és átokmondásokra és azok liturgiában betöltött szerepére.

A Pápai Szertartások Hivatala március 7-i tájékoztatása szerint Ferenc pápa nyilvános konzisztóriumot hívott össze március 15-én tíz órára az Apostoli Palota konzisztóriumi termébe.

A Szentatya vezeti a napközi imaórát és a konzisztóriumot, amelyet a következő boldogok szentté avatása ügyében tartanak:

Boldog José Sánchez Del Río 14 éves korában vértanúságot szenvedett mexikói fiatalember;

Boldog Stanisław Papczyński (OIC) lengyel rendalapító;

Boldog José Gabriel Brochero argentin pap, a szegény bennszülöttek apostola;

Boldog Maria Elisabeth Hesselblad, a brigittinák új ágának alapítója, aki zsidó származású üldözötteket mentett a II.

A „Szent József – a munkás” Katolikus Férfiak Szövetsége március 4–5-én „ÉRTÉKes vagy!” címmel lelki, megerősítő hétvégét tartott férfiaknak, férjeknek, apáknak Szatmárnémetiben. A találkozón a szövetség helyi tagjai mellett magyarországi és erdélyi városokból érkező vendégek is részt vettek.

A keresztény értékek melletti kiállásra buzdították a férfiakat a „Szent József – a munkás” Katolikus Férfiak Szövetsége által szervezett nagyböjti lelki megerősítő hétvégén.

A John Henry Newman Felsőoktatási Képzési Központ vendégprofesszoraként március 4. és 6. között első alkalommal látogatott Magyarországra Athanasius Schneider ORC, az asztanai érsekség (Kazahsztán) segédpüspöke.

Az Oltáriszentségről és a méltó szentáldozásról szóló Dominus est (Az Úr az)és Corpus Christi (Krisztus Teste) című könyvek által világhírűvé vált püspök tanítását – a Szent István Társulat és a Stella Maris Alapítvány jóvoltából – korábban Magyarországon is nagy érdeklődés fogadta.

A héhalmi önkormányzat, a helyi egyházközség keretein belül működő rózsafüzér-társulat és a hívek összefogásával keresztút épül a héhalmi temetődombra felvezető út mentén, mintegy hatszáz méter hosszan.

Az igényes kivitelű, terméskővel borított és külön tetővel ellátott stációkban Koltai László fafaragó művész fa táblaképeit helyezik el.

A keresztút kivitelezését a hívek adományaiból, az önkormányzat támogatásából és önkéntes munka felajánlásával végzik.

 

 Március 9.

Savio Domonkos (1842–1857) a ministránsok és a várandós anyák védőszentje. Az alig 15 éves korában meghalt olasz Domenico Giuseppe Saviót 1954-ben emelték a szentek sorába. 1842. április 2-án született a Torinóhoz közeli Riva di Chieriben. Családja szegénységben élt. 1844-ben Murialdóba költöztek. Ötéves korától ministrált. 1848-tól járt iskolába. Tanítója, a helyi káplán szerint mély vallásos meggyőződés jellemezte, volt benne valami eredendő bölcsesség.

Február 26. és 28. között tartották a szombathelyi Martineum Felnőttképző Akadémián a nagyböjti ifjúsági lelkigyakorlatot két domonkos és egy ferences szerzetes vezetésével az irgalmasság szentévéhez kapcsolódva.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A lelkigyakorlat mottója a nyolc boldogsághoz kapcsolódott („Boldogok az irgalmasok”). Az ismerkedés után a fiatalok a tékozló fiú történetét dolgozták fel dramatikusan, majd csoportokban gyűjtötték össze a történetben szereplő atya és fiú tulajdonságait.

Ferenc pápa március 4–5-ét jelölte ki arra, hogy a világ katolikus hívei imádságban 24 órát együtt töltsenek az Úrral. A pápa „Misericordiae vultus” kezdetű bullájában hirdette meg a „24 óra az Úrért” elnevezésű ájtatosságot, amelybe a a külhoni egyházmegyék is bekapcsolódtak.

Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye kórházpasztorációs irodája is csatlakozott a Szentatya kezdeményezéséhez. A kórházreferens és az önkéntes beteglátogatók pénteken a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház I.

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök március 4-én, pénteken a fehérvári Szent István-székesegyházban szentmisével nyitotta meg, majd az azt követő napon, március 5-én szentségimádással zárta a „24 óra az Úrért” elnevezésű imaalkalmat.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Ferenc pápa idén, az irgalmasság szentévében március 4–5-ét jelölte ki arra, hogy a világ katolikus hívei imádságban 24 órát együtt töltsenek az Úrral. A pápa Misericordiae vultus kezdetű bullájában hirdette meg a „24 óra az Úrért” elnevezésű ájtatosságot, melybe egyházmegyéink is bekapcsolódtak.

Erdő Péter bíboros március 4-én látogatást tett a Katolikus Szeretetszolgálat által fenntartott székesfehérvári papi otthonban. A főpásztor fontosnak tartotta, hogy a nagyböjti lelki készület idején találkozzon a főegyházmegye nyugalmazott papjaival.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az idős, beteg lakók számára nagy öröm volt a bíboros érkezése. Erdő Péter érdeklődéssel hallgatta papjait, akik elmondták: jó érzés számukra, hogy egykori plébániáikon utódaik továbbviszik a lelki életet, ők pedig erejükhöz mérten tovább folytathatják a hívek szolgálatát.

Május 13. és 16. között tartják idén a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A május 14-i, szombati búcsúi szentmise ünnepi szónoka Csintalan László tiszteletbeli kanonok, tiszteletbeli főesperes, csíkdelnei plébános lesz.

A pünkösdi zarándoklat liturgikus programja 2016-ban:

Május 13-án, pénteken az este 7 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik.

2016. március 8., kedd

A pápa és a Római Kúria hatnapos nagyböjti lelkigyakorlata március 6-án, vasárnap délután kezdődött meg a Róma közelében fekvő Aricciában. Az idei elmélkedések témája: „Az evangélium pőre kérdései”.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Kúria tagjai az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően az aricciai Isteni Mester lelkigyakorlatos házban gyűltek össze. Ermes Ronchi észak-olaszországi szervita pap március 11-én péntekig minden délelőtt és délután elmélkedést tart számukra.

 

Március 8.
*Montemor-o-novo (Portugália), 1495. március 8. +Granada, 1550. március 8.

 

Ciudad János egyszerű, vallásos szülők fiaként Portugáliában született 1495. március 8-án. Amikor nyolc éves lett, szülei szállást adtak egy papnak, aki Madridba igyekezett és lelkesedéssel beszélt a spanyolok vallásos életéről. A fiú kipirult arccal hallgatta, s amikor a pap eltávozott, megszökött otthonról: Madridba akart menni. Miután három héten át eredménytelenül kutattak utána, édesanyja belehalt bánatába.

Ferenc pápa március 3-án délután magánkihallgatáson fogadta Angelo Amato SDB bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát. Az audiencián a pápa jóváhagyta négy csodás imameghallgatásra és nyolc hősies erények elismerésére vonatkozó dekrétum kihirdetését.

A csodás imameghallgatások egy spanyol rendalapító püspök, Boldog Manuel González García; egy olasz sarutlan kármelita szerzetesnő, a Szentháromságról nevezett Boldog Erzsébet (Elisabetta Catez); egy olasz kármelita, világi intézetalapító szerzetes pap, a Jézusról nevezett Boldog Maria-Eugenio és egy argentin lelkigyakorlatos központ alapítónője, Isten szolgálója María Antonia de Paz közbenjárására történtek.

Az irgalmasság szentévében a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye minden elsőcsütörtökön zarándoklatot hirdet a nagyváradi székesegyházba. Idén harmadik alkalommal, március 3-án a magyarcsékei, a mezőtelegdi, a szalárdi, a váradszentmártoni és az újpalotai hívek léptek be a bazilika szent kapuján.

Az egyházmegye az elsőcsütörtöki zarándoklatok meghirdetésével arra hívja az embereket, hogy a szent kapun átlépve Isten irgalmasságára tekintsenek, és maguk is a megújulás útjára lépjenek.

Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora nagyböjti jegyzetében a szentgyónásról szól: amikor gyónunk, nemcsak bűneinket valljuk meg, hanem azt is, hogy hiszünk Isten irgalmas szeretetében és bűnbocsátó jóságában.

Ferenc pápa az irgalmasság évét meghirdető bullájában azt kérte, hogy a szentévben gondoljunk gyakrabban a bűnbocsánat szentségére, mert ezt teszi kézzelfoghatóvá számunkra Isten irgalmasságát (Misericordiae vultus, 17.). A nagyböjti időszakhoz minden évben hozzátartozik az őszinte bűnbánat és a megtérés.

A győri Szent Imre-egyházközség hívei zarándokoltak március 4-én, pénteken a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban őrzött Könnyező Szűzanya-kegyképhez. A bazilikában Pápai Lajos megyéspüspök mutatott be szentmisét és mondott szentbeszédet.

Sok évtizedes hagyomány a Győri Egyházmegyében, hogy a győri és a Győr környéki települések hívei a nagyböjti péntekeken elzarándokolnak a győri Könnyező Szűzanya kegyképéhez, vigasztalást és erőt kérve égi pártfogójuktól.

2016. március 7., hétfő

Tamás az Aquinói grófi nemzetség sarjaként, 1226-ban látta meg a napvilágot, a Nápolyi Királyság területén. Édesapja a Monte Cassinó-i bencés apátságba küldte tanulni fiát, ahol a gyermekben felébredt a vágy, hogy a papi hivatásnak szentelje életét. A kolostor falai között felnövő fiatalember ezzel még nem váltotta volna ki családja tiltakozását, Tamás azonban – szülei szándékaival ellentétben – nem jól jövedelmező, fényes egyházi hivatalra, hanem egyszerű szerzetesi életre vágyott, ezért 18 esztendős korában, Nápolyban belépett a Domonkos-rendbe.

Perpétua és Felicitas, e két fiatal vértanú asszony, kiket - társaikhoz hasonlóan - Krisztus szeretete töltött be, a halálig tartó testvéri összetartozás ragyogó példaképét tárják elénk.

Perpétua, a Karthágó környékén élő fiatal patríciusfeleség Felicitasszal, a rabszolganővel együtt hitjelölt volt a keresztények közösségében, melyet általános megvetés övezett. Saturus hitoktató vállalta, hogy a keresztség fölvétele előtt a szükséges oktatásban részesíti őket és még néhány fiatalt.

Ferenc pápa a tékozló fiúról és az irgalmas apáról elmélkedett a március 6-i Úrangyala elimádkozása előtt, utána pedig együttérzését fejezte ki Teréz anya nővéreinek a Jemenben megölt nővérek miatt, és dicsérte a humanitárius folyosó olaszországi kezdeményezését. Beszédét teljes egészében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Lukács evangéliumának tizenötödik fejezetében találjuk az irgalmasságról szóló három példabeszédet: a megtalált bárányról (Lk 15,4–7), a megtalált pénzről (Lk 15,8–10), valamint a tékozló fiúról, vagy pontosabban, az irgalmas apáról (Lk 15,11–32) szóló példabeszédet.

Székely János segédpüspök ezüstmiséjét ünnepelték március 6-án a Margit körúti ferences templomban. A szertartáson részt vett Erdő Péter bíboros, paptestvérek, szerzetesek, a család, és hívek sokasága; a zenei szolgálatot a Boanergész zenekar biztosította.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az Országúti Ferences Plébánián bemutatott ünnepi szentmise kezdetén Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának és a Cigánypasztorációs Bizottságának elnöke szeretettel köszöntötte Erdő Péter bíborost, a paptesvéreket, szerzeteseket, családja tagjait, régi ismerőseit, cigány testvéreit és a Mária Rádió hallgatóit.

Az irgalmasság szentévében nagyböjti tematikus szentbeszédsorozatot tart Erdő Péter bíboros a budapesti Szent István-bazilikában, melynek tárgya: „Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei”. A harmadik szentbeszéd március 6-án, nagyböjt negyedik vasárnapján hangzott el.

Erdő Péter homíliáját teljes terjedelmében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek!

Isten irgalmassága a bűnöst is mindig meghívja, hogy térjen vissza hozzá. De a tékozló fiú története az idősebb testvér példájával azt is tanítja, hogy nekünk, embereknek irgalmasnak kell lenni egymás iránt. Az irgalmasság cselekedeteinek sorában a mai alkalommal a betegek látogatásáról, a halottak eltemetéséről, a lelki cselekedetek közül pedig az élőkért és holtakért való imáról szeretnék szólni.

2016. március 6., vasárnap

 

Ilyen az ember… Ilyen az Isten…

Egy embernek két fia volt – így kezdte Jézus a talán legismertebb példabeszédét, ami nem is annyira a tékozló fiúról szól, mint az irgalmas atyáról. Ő van a leginkább a középpontban, és bár az eredeti szövegben egyszer sem fordul elő az irgalom szó mégis ez a legfontosabb üzenete a példabeszédnek és Jézus tanításának.

Ilyen az ember… A tékozló fiú bűnének képe igen sokrétű, először is képe az ősbűnnek. Minden embert képvisel az a fiú, kezdve az ősszülőktől, akik elsőként tékozolták el a méltóságuk vagyonát, egészen a világ végéig elő minden emberig, akik tékozolják a kegyelmi életüket, lelki méltóságukat.

Ferenc pápa március 4-én bűnbánati liturgiát vezetett a Szent Péter-bazilikában a „24 óra az Úrért” elnevezésű kezdeményezés keretében. Ő maga is elvégezte gyónását, majd több mint hatvan pappal együtt gyóntatta a híveket.

Ferenc pápa homíliáját teljes terjedelmében közöljük.

„Hogy újra lássak” (Mk 10,51). Ezzel a kéréssel akarunk ma az Úrhoz fordulni. Szeretnénk újra látni, miután bűneink következtében szem elől tévesztettük a jót, már nem látjuk meghívottságunk szépségét, és célunktól messze tévelygünk.

Az irgalmasság szentévének nagyböjti időszakában különösen megszívlelendők Péternek, Ravenna egykori püspökének (400 k.–450 k.) gondolatai.

Az utókor által a „Chrysologus” azaz „Aranyszavú” jelzővel dicsért egyháztanító az egyik szép beszédében szorosan összekapcsolja az imádságot, a böjtöt és az irgalmasság cselekedeteit. Ha bármelyik is hiányzik, a hit halott marad.

„Testvérek, három dolog élteti a hitet, állandósítja a buzgóságot, és őrzi meg az erényt: az imádság, a böjt és az irgalmasság.

Boldog Meszlényi Zoltán emléknapján, március 4-én Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét a vértanú püspök tiszteletére a budapest-lágymányosi Boldog Meszlényi Zoltán-templomban, majd megáldotta az újonnan elkészült korpuszt és üvegablakokat.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmise előtt, fél héttől keresztutat végeztek Erdő Péter vezetésével, majd a főpásztor köszöntő szavaival elkezdődött a Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök mennyei születésnapjának tiszteletére bemutatott szentmise, amelyen Musits Antal, a Boldog Meszlényi Zoltán-templom plébánosa és a Budai-Középső Espereskerület papjai koncelebráltak.

Hogyan jelenik meg az irgalmasság az emberi kapcsolatokban? Hogyan tanulhatunk meg irgalmasak lenni? Az irgalmasság szentéve apropóján e kérdésekről beszélgettünk Pál Ferenc atyával – közismert nevén: Pál Ferivel.

 

– Ha ezt a szót vesszük: irgalom, irgalmasság, a mai ember számára némileg múzeuminak hat. Hogyan lehet mégis akár egy nem hívő embernek is elmagyarázni, hogy megértse a jelentését?

– A teológiai tanulmányaimhoz nyúlnék vissza: azt tanultam, hogy az irgalmasságnak megfelelő héber kifejezés képisége ahhoz kapcsolódik, ahogy az anyának a méhe megmozdul.

2016. március 5., szombat

Istennek hála szerencsésen megérkeztem Szentkútra! Köszöntöttem a zarándokok szeretetével  népünk szép szentélyének nagyasszonyát, Máriát! Kezdődik a nagyböjti lelkigyakorlat! Kisebb testvéri szeretettel,Csaba t.

 

 

Lelkigyakorlat Böjte Csaba ferences atyával
Mátraverebély-Szentkút,
2016. március 3-6.Március 3. (csütörtök)
16.30-tól regisztráció
17.30. I. Elmélkedés
18.30. Vesperás, vacsora
20.00. Filmvetítés az erdélyi gyermekotthonokról. Március 4.

Március 5.
*Inich Cliar, 4. század közepe. +Perranzaguloe, 5. század közepe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Ossory egyházmegye védőszentje az ír egyház legkorábbi szentjei közé tartozik, és az ír szentek ,,elsőszülöttjének'' vagy ,,szeniorának''nevezik. Az Írország déli csücskén elterülő Cliar - szigeten született, amikor Írország még pogány volt.  Az Írország déli csücskén elterülő Cliar - szigeten született, amikor Írország még pogány volt. A kereszténység Írországba eljutó híre harmincéves korában arra késztette, hogy Rómába menjen; s miután oktatást kapott, megkeresztelkedett.

Raniero Cantalamessa kapucinus szerzetes, a Pápai Ház szónoka március 4-én, pénteken reggel tartotta meg Ferenc pápa és a Római Kúria tagjai számára harmadik nagyböjti prédikációját. A szónok témája idén az ötven évvel ezelőtti II. vatikáni zsinat, annak új spirituális olvasata.

Harmadik nagyböjti elmélkedésében Raniero Cantalamessa az Ige hirdetésére összpontosított, folytatva az előzőekben megvizsgált témákat: megkapni az Igét, elmélkedni róla és a gyakorlatba ültetni.

Március 4-én fegyveresek lemészárolták a – Kalkuttai Teréz anya által alapított – Szeretet Misszionáriusai kongregáció négy tagját ádeni kolostorukban. A nővérek mellett a közösség tíz munkatársa is életét vesztette, de a kolostor főnöknője túlélte a terrortámadást.

A nővérek közül kettő Ruandából, egy Indiából és egy Kenyából származott.

A péntek reggeli támadás után a közösség által gondozott idősek és fogyatékkal élők valamennyien életben vannak, de a merénylők valószínűleg fogva tartják Tom Uzhunnalil indiai szalézi szerzetest, aki a kolostorban élt, és a rajtaütés perceiben a kápolnában imádkozott.

Mindszenty József bíborossá kreálásának hetvenedik évfordulója alkalmából Angelo Acerbi címzetes érsek, Magyarország rendszerváltás utáni első apostoli nunciusa szentmisét mutatott be március 3-án a római Santo Stefano Rotondo-templomban.

Olasz nyelvű homíliájában Acerbi emlékeztetett, hogy Mindszenty Józsefet (1892–1975) XII. Piusz pápa 1946 februárjában kreálta bíborossá. A pápa a Santo Stefano Rotondo-templomot jelölte ki a magyar bíboros római címtemplomaként. 

Mindszenty akkori székfoglalóján a római templomban jelen volt Angelo Rotta, aki 1939-től szolgált apostoli nunciusként Budapesten egészen 1945 áprilisáig, amikor a szovjet hatóságok kiutasították Magyarországról – emlékezett Angelo Acerbi. 

Személyes emlékei között idézte fel Mindszenty látogatását 1974 decemberében az Új-Zélandra emigrált magyar közösségnél.

Az ország minden szegletéből érkeztek március 3-án az egyházmegyék ifjúságpasztorációs felelősei szokásos negyedéves ülésükre, amelynek középpontjában a krakkói Ifjúsági Világtalálkozó előkészítése állt.

Az ülésen részt vett Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Ifjúsági Bizottságának elnöke, valamint Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, a bizottság tagja is.

A közös imádság után Palánki Ferenc számolt be a cebui Eucharisztikus Világkongresszuson szerzett tapasztalatairól, kitérve a rendezvény ifjúságpasztorációs szempontból fontos vetületeire is.

Nagyböjt harmadik vasárnapján, február 28-án immár negyedik alkalommal vonultak végig Beregszász utcáin a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerületének papjai és hívei, hogy megemlékezzenek Jézus Krisztus haláláról és feltámadásáról.

A vasútállomástól induló mintegy ezerfős tömeg – útját a stációknál meg-megszakítva – templomi zászlókkal, énekelve haladt végig az utcákon a város görögkatolikus templomához.

A keresztet először a papok emelték a vállukra, majd a következő állomásnál az egyháztanácstagok, utánuk az édesanyák, az édesapák, az özvegyek és egyedülállók, a betegek és gyógyulni vágyók, végül pedig a fiatalok hordozták, arra figyelmeztetve mindenkit, hogy egyedül a Mindenható kegyelmében bízva és a Jézus Krisztus által kijelölt úton tudunk keresztény életet élni, így lehetünk részesei a megváltásnak, reménykedhetünk az örök életben.

Ferenc pápa idén, az irgalmasság szentévében március 4–5-ét jelölte ki arra, hogy a világ katolikus hívei imádságban 24 órát együtt töltsenek az Úrral. A pápa Misericordiae vultus kezdetű bullájában hirdette meg a „24 óra az Úrért” elnevezésű ájtatosságot, melybe egyházmegyéink is bekapcsolódnak.

„A nagyböjt negyedik vasárnapja előtti pénteken és szombaton megtartott24 óra az Úrért elnevezésű ájtatosság gyakorlatát terjeszteni kell az egyházmegyékben.

 

 

 

 

 Meszlényi Zoltán 1892. január 2-án született Hatvanban, szülei tanító-házaspárként Rimaszombatból települtek át Magyarországra. Zoltán Rimaszombaton, majd Budapesten végezte tanulmányait, érettségit az esztergomi kisszemináriumban szerzett (1909). Vaszary Kolos bíboros már ekkor felfigyelt tehetségére, közbenjárására római ösztöndíjat kapott.

A kivételes tehetségű fiatalember 1915-ben kánonjogi diplomával fejezte be tanulmányait a Pápai Gergely Egyetemen.

 

 

 

 

Március 4-én, pénteken, Szent Kázmér hitvalló ünnepe.1458-ban született, apja lengyel király volt, anyja, Erzsébet pedig Albert magyar király és római császár lánya volt. Heten voltak testvérek, kemény tanulmányokat kellett folytatnia. Királynak nevelték, ő azonban nem akart uralkodni. Erények terén a tisztaságban és a szegénygondozásban volt kiváló. Nem vakította el sem vagyon, sem pozíciója! Terjesztette hitét, mélységesen tisztelte az Oltáriszentséget és a Szűz Anyát.

Ferenc pápa: Kemény szívvel nem tudjuk befogadni Isten irgalmasságát

Csak a nyitott szív képes befogadni Isten irgalmasságát – tanította a Szentatya március 3-án reggel, a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén. Ferenc pápa Isten népének hűtlenségéről beszélt, amit csak úgy győzhet le, ha elismeri bűnös voltát, és a megtérés útjára lép.

A napi olvasmányok az Úr hűségéről, illetve népe elbukott hűségéről szólnak.

Hívom a családokat, házaspárokat, jegyeseket és szerelmeseket, a családokat szerető szerzetes- és paptestvéreket, és mindenkit, aki a család és az élet mellett áll!

Amikor a lányom bejelentette, hogy barátjával, akivel már nyolc éve együtt él, hajlandóak lennének összeházasodni, ha valaki állná a kellő méltósággal megrendezett esküvő költségeit – mesélte baráti társaságában egy magas beosztású hivatalnok –, azonnal vállaltam mindent, a szervezést, az ifjú pár lakásának felújítását, a költségeket, a lakodalmat.

Február 28-án, vasárnap Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye apostoli kormányzója Máriapócson megáldotta a görögkatolikus fenntartásban működő II. János Pál Pápa Idősek Otthonának Életadó Szent Kereszt-kápolnáját.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A görögkatolikus egyházban nagyböjt harmadik vasárnapja a Szent Keresztre emlékezve az úgynevezett „kereszthódoló vasárnap”. Szocska A. Ábel az ünnepi Szent Liturgiában erre utalva arra buzdította a jelenlévőket, hogy vegyék észre a kereszt szépségét, és próbálják meg úgy megélni öregségük kereszthordozását, hogy azt Krisztusért teszik, mert csak így válhat a mindennapi kereszt üdvösségünk eszközévé.

2016. március 3., csütörtök

Luxemburgi Kunigunda (975 körül – 1040. március 3.) német-római császárné. A korabeli krónikák szerint Kunigunda először apácának készült, s a II. Henrikkel kötött házasságot (,, fehér házasság ") soha nem hálták el, ezért is nem lett gyermekük. Az önmegtartóztató, erényes életmód iránt elkötelezett Henrik és Kunigunda csupán a látszat kedvéért állt együtt az oltár elé. Állítólag közös megegyezéssel tartották meg szüzességüket. Történetük szinte pontosan megegyezik kortársuk, az angol Hitvalló (Wessex) Eduárd király életének tényeivel, aki ugyancsak megnősült, ám házasságuk fizikai értelemben soha nem teljesedett be, a szentéletű uralkodó kérésére.

Az irgalmasság és a „fenyítés” kapcsolatáról elmélkedett a Szentatya március 2-án, szerdán az általános kihallgatás keretében. A megpróbáltatásoknak, a bűneink miatti szenvedéseknek is arra kell késztetniük minket, hogy Istenhez, a mi irgalmas Atyánkhoz forduljunk – fogalmazott a pápa.

Ferenc pápa katekézisét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Amikor Isten irgalmasságáról beszéltünk, többször felidéztük a családapa alakját, aki szereti gyermekeit, segíti őket, gondjukat viseli és megbocsát nekik.

Szombaton, február 27-én a Szent Péter-bazilikában püspökké szentelték Paul Tighe-t, akit 2015 decemberében nevezett ki Ferenc pápa a Kultúra Pápai Tanácsához.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ír származású Paul Tighe 2007 óta szolgált a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa titkáraként Claudio Maria Celli érsek mellett; 2015 decemberében nevezték ki a Kultúra Pápai Tanácsa titkárának Gianfranco Ravasi bíboros mellé, miután a vatikáni reformok részeként létrejött a tömegtájékoztatási titkárság Dario Vigano vezetésével.

A Versiglia Szent Alajos Szalézi Intézet a Róma melletti Genzanóban egyike a nemzetközi noviciátusoknak, amely fogadja a szalézi szerzetesjelölteket a világ minden tájáról. Itt készülnek a szalézi életre a magyar novíciusok is.

Amikor Don Bosco megérkezett Torinóba, mestere, Don Cafasso végigvezette az utcákon, hogy megmutassa neki a valóságot. Don Bosco látta az igazi nyomorúságot: a szolgaságot, a börtönt, a halálra ítélt embereket, a kizsákmányolt gyermekeket, elhagyott fiatalokat szülők nélkül, otthon nélkül, oktatás és vallás nélkül.

A L’Osservatore Romano vatikáni napilap március 2-i számában jelent meg Veres András szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke cikke a Szent Márton-évről. Magyarország Vatikáni Nagykövetségének blogja tette közzé a cikk alábbiakban közölt teljes magyar verzióját.

Az irgalmasság és Szent Márton kettős jubileuma

Szerencsés egybeesés folytán 2016-ban két jubileumot is ünneplünk Magyarországon: a Ferenc pápa által meghirdetett irgalmasság szentévét, valamint Szent Márton születésének 1700.

A Szent István Társulat rendezvénysorozata keretében Pápai Lajos győri megyéspüspök tartott előadást február 29-én „Reformáció, reform, párbeszéd 1517–2017” címmel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dísztermében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Bevezetőjében a főpásztor emlékeztetett rá, hogy a reformáció 500. évfordulójára készül a protestáns világ Magyarországon is, és elmondta, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről ő kapta a megbízást, hogy megfigyelőként jelen legyen a Reformáció Emlékbizottság munkájában.

 

Március 2.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Suso Henrik abban az időben élt, amikor a pápák Avignonba tették át székhelyüket. Amikor a német népet két évtizeden át (1326-1348) pápai interdiktum sújtotta. "Elaggott világ" volt ez,- írta róla Henrikünk. A politikai zűrzavar és a halált hozó járványok, mint az 1327-1338 közti és az 1348/49 évi pestis megszüntették minden földi biztonság érzését.

Suso Henrik a Bodeni-tó vidékén született Konstanzban, március 21-én 1295 körül.

A nagyböjti időszak készítse fel szívünket Isten bocsánatára és arra, hogy mi is megbocsássunk, mint Ő, elfeledve a másik vétkeit. Ferenc pápa ezért fohászkodott március 1-jén reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.

A napi evangéliumi szakaszból kiindulva a pápa utalt Péter híres kérdésére, amit Jézusnak tett föl: „Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!” (Mt 18,21).

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Pro Ecclesia Hungariae díjat adományozott Kállay Emil piarista szerzetesnek és Pro Cultura Christiana díjat Szöllőssy Enikő szobrász- és éremművésznek. A kitüntetéseket Veres András püspök, az MKPK elnöke adta át március 1-jén Budapesten.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Kállay Emil piaristaként, egyházmegyés papként, majd újra piarista szerzetesként egész életében a fiatalokért, a családokért tevékenykedett – hangsúlyozta a díjátadó ünnepségen Veres András.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia március 1-jén Pro Ecclesia Hungariae díjjal ismerte el Kállay Emil piarista szerzetes 63 éves lelkipásztori szolgálatát. A 87 éves Emil atyát múltja meghatározó élményeiről, hivatásáról kérdeztük.

– Visszaemlékezéseiben azt írja a gyermekkorában megismert Bíró Ferenc csíkszeredai plébánosról: „Ilyen szeretnék lenni.” Mi fogta meg benne?

– Csíkszereda mellett töltöttem gyerekként a nyarakat ötéves koromtól kezdve.

„Csináltál már valami különlegeset az irgalmasság szentéve alkalmából? Vagy tele vagy jószándékkal, de nem tettél még semmit (legfeljebb átsétáltál az egyházmegyei szent kapun)? Ha az utóbbi: üdv a klubban.”

Theresa Aletheia Noble nővér pár hónappal ezelőtt elolvasta Ferenc pápaMisericordiae vultus kezdetű bulláját; felfigyelt rá, hogy Ferenc pápa  mennyire hangsúlyozza: a szentévben különösen fontos, hogy intenzívebben éljük meg a nagyböjtöt – úgy, mint egy kivételes pillanatot az Úr irgalmának megünneplésére, megtapasztalására.

Ősbemutatóval tiszteleg Szent Márton születésének 1700. évfordulója előtt a szombathelyi Weöres Sándor Színház. Szombath András „Szivárvány havasán – Köpönyeg és palást” című drámáját március 5-én mutatja be a társulat.

Az ősbemutatót megelőzően sajtótájékoztatót tartottak február 29-én Szombathelyen.

Jordán Tamás igazgató, a premier előtt álló darab főszereplője emlékeztetett, hogy Szombathely önkormányzata 2014-ben nyílt drámapályázatot hirdetett, amelyre 48 pályamű érkezett be, ezek közül választotta ki a zsűri az öt legjobbat.

Az egész világon milliók olvassák és igyekeznek tettekre váltani – Chiara Lubich, a Fokoláre mozgalom alapítója kezdeményezése szerint – az adott hónapra kiválasztott bibliai mondatot és a hozzáfűzött magyarázatot, amely széles körben hatással van az egyének és közösségek életére.

„Közel van már hozzátok az Isten országa.” (Lk 11,20)

Erre vártak Jézus korában a zsidók. Ő pedig, amint járni kezdte a falvakat és városokat, ezt hirdette: „Közel van hozzátok az Isten országa” (Lk 10,9).

2016. március 1., kedd

Isten üdvössége nem a nagy dolgokon át ér el hozzánk, amilyen a hatalom vagy a pénz, a papi vagy politikai érdekszövetség, hanem a kicsi és egyszerű dolgokon keresztül – mondta a pápa reggeli homíliájában február 29-én a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.

A napi liturgikus szövegek a méltatlankodásról, a haragról szólnak: a leprával küzdő szíriai Námán bosszankodik, mert amikor azt kéri Elizeus prófétától, hogy gyógyítsa meg őt, szerinte túl egyszerűen képzeli el a gyógyulást.

Az irgalmasság szentévében nagyböjti tematikus szentbeszédsorozatot tart Erdő Péter bíboros a budapesti Szent István-bazilikában, melynek tárgya: „Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei”. A második szentbeszéd február 28-án, nagyböjt harmadik vasárnapján hangzott el.

Erdő Péter homíliáját teljes terjedelmében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek!

1. A mai evangélium a bűnbánat szükségességéről szól. Jézus a terméketlen fügefa példájával titokzatosan jelzi, hogy az Istentől való meghívás és kiválasztás kötelez minket.

A győr-gyárvárosi és a szabadhegyi plébánia hívei zarándokoltak február 26-án, pénteken a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban őrzött Könnyező Szűzanya-kegyképhez. A bazilikában Pápai Lajos megyéspüspök mutatott be szentmisét és mondott szentbeszédet.

Sok évtizedes hagyomány a Győri Egyházmegyében, hogy a győri és a Győr környéki települések hívei a nagyböjti péntekeken elzarándokolnak a győri Könnyező Szűzanya kegyképéhez, vigasztalást és erőt kérve égi pártfogójuktól.

Böjte Csaba ferences szerzetes a Ferenc pápa által meghirdetett rendkívüli szentévben „Az irgalmasság iskolája” címmel beszédsorozatot indított. A február 28-án Kolozsváron tartott elmélkedésében az irgalmasság lelki cselekedeteinek második állomásáról beszélt.

A homília bevezetőjében Csaba testvér az irgalmasság iskolájáról beszélt a kolozsvári híveknek, bevonva őket a közös tanulásba. Mindannyiunknak egyénileg is szükségünk van arra, hogy irgalmat találjunk és irgalmat árasszunk magunk körül, de közösségi szinten is fontos a kiengesztelődés, megbocsátás, újrakezdés – hangsúlyozta, majd hozzátette: érdemes ebbe az iskolába beiratkozni, a diplomát maga a Jóisten adja majd át a mennyek országában, az öröklakással együtt.