Szent József, a munkás

Gerard van Honthorst: Szent József, az ács (17. sz.)

József, a Boldogságos Szűz jegyese, a Megváltó nevelőapja foglalkozását tekintve ács volt – egyszerű, kétkezi munkás. Ezért tekintünk rá úgy mint a munkások védőszentjére. Emellett az ácsok, a favágók, az asztalosok, a kézművesek, a keresztény házasságok és családok, az üldözöttek és a jó halál, valamint a katolikus egyház patrónusa.

Antonio Ghislieri 1504. január 17-én született a Milánói Hercegség Bosco nevű városában, amely ma Bosco Marengo néven Piemont tartományban található. Antonio tizennégy évesen belépett a domonkosok közé, ekkor vette fel a Michele nevet.

Már csak egy hónap van Ferenc pápa erdélyi látogatásáig. Hogy az alkalom valódi lelki gyümölcsöket teremjen a hívők életében, a Laudetur Kiadó különleges ingyenes online zarándoklatot hirdet a lelki felkészülés jegyében május 7. és 14. között.

Az online zarándoklat célja a Krisztussal való mélyebb kapcsolat megélése a nyolc boldogság szellemében.

Ferenc pápa számos megnyilatkozásában biztatja az embereket életszentségre, a Krisztussal való mély kapcsolat megélésére.

Az alábbiakban közreadjuk Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapátnak, a Magyar Bencés Kongregáció prézes apátjának a bakonybéli monostorról és küldetéséről írt összefoglaló írását és a Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsa elnökének levelét.

Verőfényes, de csípős reggelre ébredünk Nagyszőlősön, a ferences kolostor vendégépületében. Gyors készülődés, és indulunk. Negyedóra múlva a macskaköves főutcán autózunk a Kapisztrán Szent János-templom felé, a konventmisére. Korán van, de a városban már pezseg az élet. Nagy a forgalom, a Fordok, Fiatok, Opelek mellett gyakori a Zsiguli, de előfordul a Moszkvics és a Volga is.

Sienai Szent Katalin az örök értékekre szegezte tekintetét, amikor az Egyház állapota kétségbeejtő volt. A 14. században a főpapok életét fényűzés, intrikák és javadalmak hajszolása jellemezte, a pápa Avignonban raboskodott. Katalin helyesen ismerte föl, hogy minden Istentől van. Így imádkozott: „Uram! Te hívsz engem, és én Hozzád megyek. Nem a magam érdeméből. Egyedül a Te irgalmadból. A Te kiontott véred által. Csak e vér által.” Tanulatlansága nem volt akadály, hogy fejedelmek közt szolgálja az Egyház érdekét.

Giovanni di Paolo: Sienai Szent Katalin (15. sz.)

Katalin az itáliai Sienában született 1347. március 25-én. A 14. század zűrzavaros évszázad volt, az egyetemes egyházat két nagy gond emésztette: a római pápa hetven éven át a franciaországi Avignonban élt, emellett egyre fenyegetőbbé vált a török veszély. Ezekhez járult még Itáliában a városállamok harca a pápai állam, a császár és egymás ellen.

Ferenc pápa beszédét magyarra fordítva teljes egészében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai evangélium (vö. Jn 20,19–31) azt beszéli el, hogy húsvét napján este Jézus megjelenik tanítványainak az imateremben (a coenaculumban), és három ajándékot hoz magával: békét, örömet és apostoli küldetést.

Az ünnepi eseményen kiosztott füzet szerint a 20. század második feléig Pátyon csak kis létszámú katolikus diaszpóra élt, az 1990-es évektől azonban a fővárosból kiköltözők gyarapították a közösséget. A hívek kezdetben a korábbi mozi átalakított épületét használták liturgikus célokra.

Ötven éve szentelték pappá Jakubinyi György gyulafehérvári érseket. Az évforduló alkalmából hálaadó szentmisét mutattak be a szentelés helyén, a gyulafehérvári székesegyházban a hagyományos évi évfolyamtársi találkozó keretén belül. A szertartáson hálát adtak az ötven év minden kegyelméért, az elért eredményekért, de a megpróbáltatásokért is és a kitartás kegyelméért.

Szent Fausztina magánkinyilatkoztatásaiban, látomásaiban párbeszédet folytatott Jézussal, melyben - a nővér naplója alapján - Jézus kívánsága szerint, húsvét utáni első vasárnapja legyen az Isteni Irgalmasság napja. II. János Pál pápa 2000 április 30-án kihirdette az Isteni Irgalmasság ünnepét az egész világra. Ugyanezen a napon szentté avatták a nővért. 

Részlet a naplóból, Jézus kéri Fausztinát: "Azt kívánom, hogy a képet (...) húsvét után az első vasárnap ünnepélyesen áldják meg.

Az Isteni Irgalmasság vasárnapján

„Békesség nektek!” – köszönti apostolait a Feltámadott. De miért éppen békességet kíván nekik? Mert látja, mekkora bennük a zaklatottság: „félelmükben zárva tartották az ajtót”. Ez a rettegés összekötöz és bezár minden kaput: nemcsak a ház bejáratát, hanem ami sokkal rosszabb: a szív kapuját is. Jézus nagyon jól tudja: a béke nem pusztán a háború hiánya. Tanítványai még igen félénkek, bizonytalanok. Hiszik is, nem is az asszonyok hajnali tanúságtételét: valóban feltámadt?

Potičre, 1803. július 12. +Futuna (Óceánia), 1841. április 28.

   A francia forradalomban, amely 1789. július 14-én a Bastille ostromával kezdő-dött, s hamarosan az egész országra kiterjedt, nemcsak a királyi trón dőlt össze. A szabadság bódulatában az emberek minden köteléktől szabadulni akartak, és Istent is le akarták taszítani az oltárról. A forradalom végén a városokban és falvakban sok-sok üszkös rom, az emberi szívekben pedig hitetlenség maradt vissza.

A Katolikus Bibliaszövetséget ötven évvel ezelőtt, 1969. április 19-án alapította meg VI. Pál pápa, a II. vatikáni zsinat tanítása szellemében, mely a Dei Verbum konstitúcióval az Isteni Kinyilatkoztatásnak megadta azt a rangot, mely az egyén és a közösség élete, a liturgia és a homília tekintetében azt a méltóságot biztosítja, amit a Szentírás, Isten éltető és elevenítő Szava képvisel.

(Statio: ad S. Joannem in Laterano)

Ma ismét a Lateránban vagyunk, ahol a hét során fehér ruhát viselő kereszteltek utoljára vannak ezen öltözetükben. Ezért is kéri a könyörgés, hogy a megkereszteltek a húsvéti ünneplés után, immár a halhatatlanság köntösébe öltözzenek. Az Egyház ékességei voltak ők ebben az időben, akik megszületve az Életre, azt a fehér ruhát vették magukra, amelyet a szentek érdemeiből szőttek és a Bárány vérében mostak fehérre.

Három egymást követő pápának üzenetét szeretném összekapcsolni húsvéti katekézisemben. II. János Pál pápa felejthetetlen búcsúzásakor ezt hallottuk 2005 húsvétján: Ne féljetek! Ezek voltak a búcsúszavai.

A most 92 éves Benedek pápa egyik első körlevele, a Spe Salvi olyan élmény volt, hogy akkoriban azt mondogattam, mióta az eszemet tudom, erre vártam, hogy végre valaki ilyen tisztán és nagy hittel merjen beszélni a feltámadásról, a halál utáni élet reményéről.

Az előző tervekkel ellentétben a Szentatyát szállító helikopter nem a csíkszeredai stadionban, hanem a hegyimentők légibázisán fog leszállni. A pápai szentmise június 1-jén romániai idő szerint 11 óra 30 perckor (magyar idő szerint 10.30-kor) kezdődik a csíksomlyói Hármashalom-oltárnál.

Ferenc pápa délután 4 óra 10 perckor (magyar idő szerint 3.10-kor) indul majd tovább Csíksomlyóról helikopteren Jászvásárra.

A missziós kereszt első állomása a kapuvári Szent Anna-templom, ahol április 29-ig imádkozhatnak előtte a hívek. Április 26-án 18.30-tól rózsafüzér-imádságra, majd szentmisére kerül sor a kapuvári templomban.

Április 27-én 10 órakor az osli, a szárföldi és a veszkényi zarándokok, 11 órakor a babóti, a gartai és a höveji hívek köszöntik a missziós keresztet a kapuvári Szent Anna-templomban.

(Statio: ad S. Mariam ad Martyres)

Kivezette Isten az ő népét a szolgaságból, ellenségeiket pedig elborította a tenger… Mindennél szebben áll előttünk ez a titok a Szűzanyában, aki a Mártírok Királynője – a stációs templom is ezt a címet viseli –, és akit az Úr keresztjének érdeméből az Atya már előre megóvott minden bűntől. A felajánló könyörgésben ugyan magunk számára kérjük, hogy a földi szenvedélyek helyett a mennyország vágya töltsön el minket, de Máriában látjuk, hogy ez valakiben már valósággá lett.

Idén tavasszal is megnyitotta kapuit a pálos malom Zalamerenyén, ahol óránként őrléssel és idegenvezetéssel várják az érdeklődőket.

Április 7-én szoboravató ünnepséget tartottak a malom udvarán. A gyónási titok vértanúját, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló, juharfából készült szobrot – Kántor József galamboki fafaragó művész alkotását – Csóka János pálos tartományfőnök és Háda László zalakarosi plébános áldotta meg.

A Szentatya április 24-én folytatta a Miatyánkról szóló katekézissorozatát. Ma is az Úr imájának arról a mondatáról elmélkedett, amelyben azt kérjük, hogy az Úr engedje el adósságainkat, vétkeinket, amint mi is elengedjük embertársainkét. Beszédének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma befejezzük a Miatyánk ötödik kéréséről szóló katekézist. A mondat, amelynél elidőzünk: „amint mi is elengedjük a mi adósainkét” (Mt 6,12).

Udvardy György pécsi megyéspüspök 2017 húsvétján megalakította a Boldogasszony Imaszövetséget, melynek elsődleges célja a Pécsi Egyházmegye evangéliumi küldetésének támogatása, kérve a gyűdi Boldogságos Szűz Mária közbenjárását.

A főpásztor minden hónap első szombatján szentmisét mutat be az imaszövetség tagjaiért. Az imaszövetség tagja lehet bármely Krisztus-hívő, aki egyéves időtartamra (húsvéttól húsvétig) vállalja a következőket: naponta imádkozik az egyházmegyéért és a főpásztor, valamint a tagok szándékára; hetente legalább negyedórányi szentségimádást vagy szentírásolvasást végez; havonta legalább egy alkalommal önkéntes lemondást vagy böjtöt vállal; lehetősége szerint részt vesz az egyházmegye egyik gyalogos zarándoklatán (Máriagyűdre, Bátára), vagy az ekkor bemutatott ünnepi szentmisén; keresi a rendszeres szolgálat lehetőségét saját plébániáján.

Szent Márk evangélista (ábrázolás a németországi Lorsch-apátságból)

Márk életéről az Apostolok cselekedeteiből tudunk.

Péter „elment Máriának, a Márknak nevezett János anyjának házába, ahol sokan együtt voltak és imádkoztak”. Vannak tudósok, akik valószínűnek tartják, hogy ugyanebben a házban volt az utolsó vacsora, és itt készültek az apostolok pünkösd ünnepére is. A Getszemáni-kert is Márk anyjáé lehetett, így alhatott itt Márk az Úr elfogatásának éjjelén.

2009 óta minden év májusában zarándoklatot szervez a Pécsi Egyházmegye Máriagyűdre. Az egyházmegye kiemelt kegyhelyén írásos dokumentumok tanúsága szerint a 17. század vége óta csodás gyógyulások és Mária-jelenések történtek.

(Statio: ad S. Laurentium extra muros)

Jertek Atyám áldottai… a Megváltó szavát szólaltatja meg a misekezdő énekben az Egyház, hiszen a templom kapuján való áthaladásunk, a mennyországba való belépésünk elővételezése. Péter és János a Feltámadott tanúiként – martyres – felemelnek egy bénát, míg a Krisztusért lángoló szívű stációs szent, Lőrinc megértve az írásokat, engedi, hogy az Úr megtörje őt is a szenvedéssel, miként megtörte a kenyeret az utolsó vacsorán. Földi ünneplésünk segítsen az örök életre, hangzik a misekönyörgés: Isten mielőtt megtörne és kiosztana minket, kezébe vesz, ezt éljük meg különösképpen is a húsvéti misék során.

Miniatúra a 13. századból

György történelmi személy volt; a palesztinai Lod, az egykori Dioszpolisz városában élő kultusza bizonyosan tényeken alapul. Diocletianus császár keresztényüldözése alatt, de mindenképpen a konstantini fordulat (313) előtt halt vértanúhalált Lodban.

Egri Főegyházmegye

Húsvétvasárnap Ternyák Csaba érsek mutatott be szentmisét az egri bazilikában.

A szószéken mondott homíliájában Jézus tanítványaihoz intézett szavait idézte a főpásztor: „Amit sötétben mondok nektek, azt mondjátok el fényes nappal, és amit a fületekbe súgnak, azt hirdessétek a háztetőkről.”

János, aki az utolsó vacsorán és a kereszt alatt is Jézus mellett volt, látta az üres sírt, és hitt.

A hatezer diák részvételével zajló római zarándoklatra egy kateketikai program keretében került sor. A milánói fiatalok holnap, a szerdai általános kihallgatás során találkoznak Ferenc pápával is. A Szentatya Krajewski bíboroson keresztül azt kérte tőlük, hogy bízzák magukat a rózsafüzér rendszeres imádságával a Szűzanyára, akihez május hónapban az egész Katolikus Egyház fohászkodik.

A Falakon Kívüli Szent Pál bazilikába térünk be, oda, ahol nagyböjtben a keresztelendőknek átadták a Miatyánkot, a Hiszekegyet és az Evangéliumot, az Egyház kincseit. Ma tehát ismét a népek tanítójánál, az újonnan kereszteltek védőszentjénél vagyunk, aki az év során oly sokszor fog rámutatni a Feltámadottal megélt közösség gyümölcseire, olyan egyszerű dolgokra, mint például jóság, szelídség, kedvesség. Az isteni bölcsesség vizét nyújtja nekünk – ahogy a mise introitusában is felhangzott, ő, aki találkozott a Feltámadottal, és minden bűne ellenére rátalált az odafönt valókra.

Szent Adalbert szobra az esztergomi bazilikában

Adalbert Kelet-Csehországban született 956 körül. Születésekor a Vojtech nevet kapta. Apja cseh fejedelem volt, anyja szász származású; 972-től a magdeburgi dóm iskolájában tanult. Bérmálásakor vette föl az Adalbert nevet pártfogója, a magdeburgi érsek iránti tiszteletből.

Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma és az egész héten végighúzódik a liturgiában és életünkben Jézus feltámadásának, a tegnap ünnepelt csodálatos eseménynek a húsvéti öröme.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, miután megáldotta a tüzet és meggyújtotta a húsvéti gyertyát, hangsúlyozta, hogy remény és öröm számunkra is Húsvét ünnepe. Öröm, mert akit szeretünk, akiben bízunk, él és velünk marad mindörökre. Jóban-rosszban, szenvedésben és örömben összetartva segítsük egymást anyagilag, testileg és lelkileg egyaránt és bátorító, vonzó, erőt sugárzó jel lehessünk az egész világ előtt – kérte a hívektől.

Giotto di Bondone: Feltámadás (1304-06 körül)

„Addig még nem értették meg, hogy Jézusnak fel kellett támadnia a halálból.”

Krisztusban szeretett ünneplő Testvérek!

Az apostolok azelőtt is elég sokszor nem értették, hogy Jézus mit is akar mondani. Sokszor nem fogták fel egy-egy csoda igazi tartalmát és jelentőségét. De azt érezték, és meg is vallották, hogy ő a Messiás, az Isten Szentje, akinek tettei az Istentől valók, s akinek örök életet adó igéi vannak.

Ferenc pápa homíliájának fordítását teljes terjedelmében közöljük.

1. Az asszonyok illatszereket visznek a sírhoz, de attól tartanak, hogy fáradozásuk hasztalan lesz, mert egy nagy kő zárja el a sír bejáratát. Az asszonyok útja a mi utunk is; az üdvösség útjához hasonlít, amelyet ma este végigjártunk.

A bíboros által vezetett húsvéti vigília a bazilika lépcsői előtt a tűzszentelés szertartásával kezdődött. Miután a főpásztor megáldotta a tüzet, az arról vett lánggal meggyújtották a húsvéti gyertyát, amelyik a halott Jézus testét szimbolizálja, benne a tömjénszegekkel, amelyek Jézus halálos sebeit jelzik.

Peter Paul Rubens: Krisztus feltámadása (1611–12)

Csapdában vergődünk, mert az erőszakra rosszul válaszolunk. A rosszat rosszal viszonozzuk. 

Sajátos tere ennek a szabadverseny, amit az általános igény álarca fedez. Jelen van a hétköznapi terrorizmus, ami rátelepedett minden napunkra, és félelmet, bizonytalanságot gerjeszt.

(Statio: ad S. Mariam maiorem)

Resurrexit – ezt énekeltük nagycsütörtökön a lábmosást kísérő antifónában: felkelt, de ezt énekeli Jézus és vele a hívő lélek a mai szentmise kezdőénekében is: Resurrexi – feltámadtam, mert az értünk megaláztatások árán is harcra kelő és diadalmaskodó, felkelő Krisztus győzelme elhozta számunkra a feltámadást. A kései hagyomány szerint Szűz Mária római főtemplomának felszentelésekor az angyalok énekelték a Regina Coelit, ők emlékeztették az Egyházat hivatására: imádd Istent, hogy lemossa bűneinket… Krisztus az Őt szolgálókban szüntelen felkel, hogy leereszkedjék, ennek befogadása és az ebben való együttműködés az ember feltámadása.

Miután Nagypénteken kereszthalált halt és Nagyszombaton a sírban feküdt vasárnap hajnalra csodálatos dolog történik az Úr Jézussal, feltámad a halálból elsőként a holtak közül.

Igaz, hogy sok halálból való visszatérésről olvashatunk az evangéliumokban de azok mind Jézus által történtek az ő erejével. De itt, Jézust senki nem kelti fel, senki nem teszi rá a kezét hanem magától Isten csodálatos hatalmával feltámad. Milyen hatalmas csoda ez! A legtöbb ünnepünkön olyan csodát ünneplünk amit emberi ésszel fel sem tudunk fogni, de úgy gondolom

Húsvét az egyik legfelfoghatatlanabb ünnepünk.

Jeruzsálem szívéből és a világ középpontjából ismét hirdetjük: Krisztus feltámadt, valóban feltámadt. Halleluja! – kezdik a szentföldi pátriárkák és egyházi vezetők levelüket. Ezt a húsvéti üdvözletet évszázadokon át egymásnak adták elődeink.

Látni az üres sírt és hinni

A húsvétvasárnapi evangéliumi szakasz két tanítványról számol be, akik futva igyekeznek a sírhoz, miután tudomást szereztek arról, hogy üresen találták azt az asszonyok, akik vasárnap hajnalban meg akarták látogatni a helyet, ahová Jézust temették.

Először a fiatalabb tanítvány érkezett a sírhoz, János, akit Jézus szeretett. Az üres sír látványa rögtön a hithez vezette őt: látta és hitt. Aki igazán szeret, az többet lát és mélyebben.

Szentatya: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! 
℟ Ámen. 

Felolvasó: 
Már majdnem negyven nap telt el azóta, hogy a hamvazkodás szertartásával megkezdtük nagyböjti utunkat.

Nagyszombatot a „leghosszabb napnak” is nevezik. Az elmélkedés napja, liturgiamentes nap, nem járulunk szentáldozáshoz, hanem csendben várakozunk, hogy újra átéljük a tanítványok csüggedését Jézus halála után. A szombat esti húsvéti vigília szertartása viszont már a feltámadás húsvéti liturgiájának a része.

(Statio: ad S. Joannem in Laterano)

A keresztkút minden templomban az anyaszentegyház öle, hiszen ott születnek meg Jézus testvérei az örök életre. Ennek egyik ősmintája a Laterán keresztelőkápolnája: nyolcszögletű, mert a földi tökéletesség szimbóluma a hét, Jézus feltámadásával pedig ezt a földi világot összekapcsolta a mennyeivel, ezért a nyolcas szám a beteljesedés jelképe lett. Így a vasárnap is: a kezdőnap egyben az örök élet kezdetének emlékezete.

E napon az Egyház nem mutat be szentmisét, mert ahogy Jézus előre mondta: „jönnek napok, amikor a vőlegény elragadtatik tőletek”. Ettől „nagy” ez a nagypénteki böjt, mert böjtöljük magát Jézust. Ennek drámaiságát fejezte ki a liturgia, amikor a szertartásnak megfelelően a vértanúság piros miseruháját viselő Ferenc pápa leborult az oltár előtt, majd így imádkozott: „Emlékezzél meg irgalmasságodról, Urunk, Istenünk, és örök oltalmaddal szenteld meg híveidet, akik számára vére árán szerezte meg a húsvét szent titkát a te fiad, Jézus Krisztus, aki él és uralkodik mindörökkön örökké!

– Tett idén böjti fogadalmat?

– Nem fogadalmat szoktam tenni, az ugyanis nagyon ünnepélyes vallásos cselekedet. Inkább elhatározásnak mondanám. A böjt mindig bűnbánati idő, s háromféle bűnbánati cselekedet létezik: a böjt, az imádság és a segítő szeretet gyakorlása. Mindháromra nagy szükség van.

„Jeruzsálem, Jeruzsálem, te megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akiket hozzád küldtek! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint ahogyan a tyúk a szárnyai alatt összegyűjti a csibéit, de ti nem akartátok!

Április 19 - Nagypéntek, Jézus Krisztus kereszthalálának a napja

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról. 

Az evangéliumok és egyéb korabeli források alapján az időpont meghatározása nem egyszerű feladat. Sokan úgy gondolták, hogy Jézus egy áprilisi péntek este halt meg, amikor a Dél Keresztje csillagkép látható volt az égbolt alján Jeruzsálemtőldélre. Ez azonban a precesszió miatt nem lehetséges.

János evangéliumában a 13. fejezet fontos fordulópontot jelöl: megkezdődik „a dicsőség könyve”. Elérkezett az óra, az a különleges idő, amelyben Jézus beteljesíti az Atya akaratát, kinyilvánítja dicsőségét, vagyis szeretetét a világ iránt. Az evangélium elbeszélésében ez a fejezet egyfajta zárójelet nyit: innentől a 17. fejezetig Jézus együtt van tanítványaival, „vacsora közben” beszél hozzájuk. A vacsora elején megmossa a lábukat, nem sokkal később pedig Júdás kimegy az éjszakába, hogy elárulja őt.

A pasaréti ferences templomban április 18–19-én, nagycsütörtökön és nagypénteken 22 és 24 óra között – szükség esetén tovább is – lesz gyóntatás, hogy azok a hívek, akik más templomokban a napközbeni alkalmakra nem érnek oda, itt elvégezhessék húsvéti szentgyónásukat.

Erdő Péter bíboros Michael August Blume SVD érsekkel, apostoli nunciussal, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökeivel, papjaival és szerzetes papjaival együtt mutatta be a szentmisét, amelyen részt vettek a főegyházmegye diakónusai és számos hívő is.

(Statio: ad S. Joannem in Laterano)

Hamvazószerdán Szent Szabina templomában kezdtük meg a szent időt, akit rabszolgája vezetett el a hitre, ma pedig maga az Úr az, aki rabszolgaként mutatkozik számunkra. A pap Jézust utánzó mozdulatai megjelenítik a megváltás minden fontosabb mozzanatát: felkelt – elindult értünk; leveti felsőruháját – Jézus istensége; kötényt köt maga elé – felvette az emberséget; tanítványai lábát mossa – megalázza magát; asztalhoz ülteti őket – visszavezetett az Atya országába.

Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Nagycsütörtökhöz köthető az Eucharisztia megalapítása.

Mély a keresztény hagyomány kútja. Egy-egy szóban, egy-egy jelenetben olyan elemekkel találkozunk, amelyek bizonyosan visszamennek a kezdetekig, Jézus koráig. Az egyik ilyen a hét első napjának említése a feltámadás történetében. Megtaláljuk ezt Máténál, Lukácsnál, de a János-evangéliumban is. Mindnyájuknál korábbi Szent Pál említése (1Kor 16,2), ahol az áll, hogy a hét első napján gyűjtsék össze az adományokat a keresztények.

Szent Apollonius vértanú
vértanú
Születése
2. század Róma
Halála
183–185 között, április 18 v. 21. Róma
Tisztelete
Egyháza	Római katolikus egyház
Tisztelik	Római katolikus egyház
Ünnepnapja	április 18.

Szent Apollonius (2. század – Róma, 183–185 között, április 18. vagy 21.) a keresztény martirológiumban szereplő vértanú.

Élete

Születésének helyét és idejét nem ismerjük. Tudjuk róla, hogy tekintélyes római arisztokrata volt.

Április 17-én a délelőtti általános kihallgatáson a Szentatya először arra mutatott rá, hogy a dicsőség fogalmának különleges jelentése van a Szentírásban; majd Jézusnak arról a három imájáról elmélkedett, amelyeket szenvedése előtt és közben mondott.

Ferenc pápa katekézisének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ezekben a hetekben a Miatyánk imáról elmélkedünk. Most, a húsvéti szent három nap előtt, időzzünk el kicsit azoknál a szavaknál, amelyekkel szenvedései közben imádkozott Jézus az Atyához.

A Gellért-hegyen már háromszáz évvel ezelőtt volt kálvária, amit akkoriban a budai jezsuiták kezdeményezésére építettek. Többszöri átépítést követően a II. világháború bombázásai és az ’50-es évek politikai döntései az utolsó nyomokat is eltüntették. Egy 1936-os felvételen még jól látszik a hegy északkeleti lejtőjén álló kápolna.

(Statio: ad S. Mariam maiorem)

Ezt a napot Júdás árulása idejének tartja ősidőktől az Egyház, amely ma Szűz Mária római főtemplomában imádkozik, így Júdás árulásának súlyát Mária igenjének bizalma még inkább elénk tárja. A Szent Szűz rendíthetetlen igenje a kereszt elővételezett gyümölcse, Júdás tagadása pedig az Úrtól való fokozatos eltávolodás – a bocsánatos bűnök – következménye. Az áldozás, az Úr testének befogadása és az ahhoz igazított élet megmenekít attól, hogy a sötétségre jussak, vagyis kiszakadjak Krisztus közösségéből, és megőriz a feltámadásra.

A történetében is igazán különleges kapuvári ferences templom megtelt ezen a virágvasárnap délutánon. A Szombathelyi Egyházmegye főpásztorát Degovics István, a Gartai Népfőiskola elnöke köszöntötte, az általa idézett evangéliumi mondatokkal (Mt 10,28) már előrevetítve a délután témáját.

Nyíregyházán idén már huszonnyolcadik alkalommal rendeztek városi keresztutat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyén a menet a Seregély István Papi Szociális Otthontól indult, az utolsó állomás elmélkedése pedig a városi köztemető ravatalozójában hangzott el.

A városi keresztúton részt vett Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök, Szocska Ábel görögkatolikus nyíregyházi megyéspüspök is.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be szentmisét virágvasárnap. A liturgia barkaszentelési szertartással kezdődött a templom előtti téren. A passiót, Jézus szenvedéstörténetét a Szent Anna-székesegyház Szent László kórusa énekelte.

Nevek, történetek, énekek, gyertyagyújtás, a földrészek keresztjének ünnepélyes bevonulása teszi minden évben méltóságteljessé ezt az ökumenikus imádságot, amelyre hívnak minden hívő és jóakaratú embert, akinek szívét megérinti korunk mártírjainak hite és áldozata.

Nagycsütörtök délelőtt az olajszentelési szentmise vezeti be a hívőket a szent három nap ünneplésébe. A szentmise alatt kerül sor a keresztelendők (katekumenek) és a betegek olajának, valamint a krizmának a megszentelésére. A püspök együtt misézik az egyházmegyében működő papokkal, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket.

...
Aktuális, és nagyon igaz!!!

_„KÖNYÖRÜLJ RAJTUNK URAM!” – GONDOLATOK A NAGYBŐJTBEN... [1]_

Még két hét és ismét emlékezünk, ünneplünk és örvendezünk…
illetve ismét nem törődünk a Nagypéntek szenvedésével, Ismét
jót eszünk Nagyszombaton és hétfőn alaposan berúgunk a locsolás
alkalmával... Igen… ismét lesz sonka, kemény tojás, torma,
pálinka és bor… vendégek otthon, vagy wellnessezés valami menő
helyen. Hiszen, keresztény ország vagyunk, s keresztény értékeket
védünk.

(Statio: ad S. Priscam)

Ezen a napon régen Szent Márk szenvedéstörténetét olvasták, amely a többi evangéliumnál erőteljesebben szól Péter árulásáról, az Egyház pedig Szent Piroska templomában, azon a helyen időzik, ahol a hagyomány szerint Priscilla és Aquila az apostolok vendéglátását gyakorolta. Péter kiveti Jézust, a Krisztus szent vérén megváltott közösség pedig hétköznapi rendszerességgel gyakorolja azt, amit a Tiberiás-tónál megélt a tanítvány: be- és elfogadja őt, testvérei szolgálatára.

Útvonal: Árpád-kilátó – Fenyőgyöngye – Farkas-torok – Nelli-pihenő – Guckler szikla – Virágos-nyereg – Tök-hegy – Szarvas-hegy – Kálvária – buszmegálló Hidegkúton.

Útközben félóránként rövid elmélkedések hangzanak el, majd a Kálvárián keresztutat imádkoznak. Kérik, hogy aki részt vesz a keresztúton, megfelelő meleg öltözetről, innivalóról, kevés élelemről gondoskodjon.

Teljesen beomlott a felújítás alatt álló Notre-Dame tetőszerkezete a hétfőn kiütött tűzben – jelentette szemtanúkra hivatkozva a Reuters hírügynökség április 15-én. A tűzoltók megkezdték az oltást.

Emmanuel Macron elnök és Anne Hidalgo, Párizs polgármestere egyaránt szörnyűségesnek nevezte a világhírű épületben pusztító tüzet.

Egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet. A France 2 közszolgálati televízió szerint a rendőrség balesetként kezeli a tűzesetet.

A megemlékezés a litéri temetőben, Bódi Mária Magdolna sírjánál kezdődött. A környékbeli hívek és a zarándokok Márfi Gyula veszprémi érsekkel, Laposa Norbert plébánossal, Kerényi Lajos piarista szerzetessel és más papokkal együtt imádkoztak a vértanú boldoggá avatásáért.

Húsvét előtt hat nappal Jézus Betániába ment, ahol Lázár lakott, akit Jézus föltámasztott halottaiból. Ott vacsorát készítettek neki.
Márta felszolgált, Lázár azok között volt, akik vele ültek az asztalnál. Mária pedig fogott egy font igazi, drága nárduszolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölgette azt. A ház megtelt a kenet illatával.
Erre tanítványai közül az egyik, az iskarióti Júdás, aki árulója lett, így szólt: „Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és adták oda a szegényeknek?”
Ezt pedig nem azért mondta, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mivel tolvaj volt, és nála lévén az erszény, az adományokat elsikkasztotta.

Magyarul „sanyarúhét”, „videshét” (vizeshét)
A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza. 
A magyar falun a parasztok egészen a közelmúltig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztították az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is. A szerszámokat is letisztogatták, kifényesítették. 
Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is.

(Statio: ad S. Praxedem)

Tudok-e időt, pénzt, szervezőkészséget, igényességet szánni a liturgiára, az Úr testének drága kenettel való megkenésére vagy csupán a hasznosság és a Krisztustól elválasztott hamis humanizmus motivál? A kérdésre igennel és nemmel válaszolónak is testét nyújtja az Úr: a magdolnáknak, hogy megadják neki a tiszteletet és a júdásoknak is, hogy a szegényekre hivatkozva megvonják tőle a köteles hódolatot, vagy annak kiüresített formáival árulják el.

Ferenc pápa beszédének teljes fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim!

Köszöntelek mindannyitokat, akik részt vettetek ezen a szertartáson, és mindazokat, akik tömegkommunikációs eszközökön keresztül követtek bennünket.

Ferenc pápa homíliáját teljes terjedelmében közreadjuk.

A jeruzsálemi bevonulás éljenzései és Jézus megaláztatása. Az ünneplő kiáltások és az ádáz düh. Minden évben ez a kettős misztérium kíséri belépésünket a nagyhétbe, e szertartás jellegzetes momentumaiba: az elején körmenet a pálma- és olajágakkal, azután a szenvedéstörténet ünnepélyes felolvasása.

(Statio: ad S. Johannem ante Portam Latinam)

Az olvasmányban az isteni cselekvésről hallunk: az Úr összegyűjti népét; az evangéliumban pedig Kaifás próféciája szólal meg: egy ember haljon meg a népért. Jézus mindezeket összefogva Önmagát ajánlja fel az Atyának, hogy feltámadása után benne immár az egész emberiség az Atya színe előtt álljon, miként a felajánlott zsengében ott van a termés egésze. A korábbi századokban Róma püspöke e napon ajánlotta fel böjti alamizsnáját.

Jézus bevonulása a palermói Capella Palatina mozaikján

A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt.

A győztes döntés

A virágvasárnapi liturgiában részeseivé válunk az ünnepi bevonulásnak, annak minden kellékével együtt. Látjuk a könnyű sikert remélő tömeget, a hatalomhoz tartozás örömét, a felhőtlen és felelőtlen mámort, a megfeledkezést a munkanapokról, a realitás átírását, a könnyű reményt, az alkalmas időtöltést, az érzelmek és az indulatok megélését, az emberien elfogadható Messiás befogadását, a gyorsan és könnyen megvalósuló ígéretet, a tömeg „sokan vagyunk” élményét.

A Tordák magas Duna-vízállásnál (Szentendrei-sziget), 2014. május 19-én

„Áldjon, én Uram, a mi öcsénk, a Szél,
s az Ég s a Lég s a Hó s a Hő s a derűs és borús Idő,
kik által éltetsz mindent, ami él.

Áldjon én Uram, húgunk, a Víz,
oly hasznos, tiszta, jóleső, alázatos és kedves ő.”
(Szent Ferenc: Naphimnusz, fordította: Dsida Jenő)

Szent Ferenc értékrendjében a Nap, a Hold, a Tűz, a Víz, a Szél és Földanya nénénk nagy családjába tartozik az ember is, és a hatalmas természeti elemek mind a maguk módján, de együtt dicsőítik a Teremtőt.

(Statio: ad S. Johannem ante Portam Latinam)

Az olvasmányban az isteni cselekvésről hallunk: az Úr összegyűjti népét; az evangéliumban pedig Kaifás próféciája szólal meg: egy ember haljon meg a népért. Jézus mindezeket összefogva Önmagát ajánlja fel az Atyának, hogy feltámadása után benne immár az egész emberiség az Atya színe előtt álljon, miként a felajánlott zsengében ott van a termés egésze. A korábbi századokban Róma püspöke e napon ajánlotta fel böjti alamizsnáját.

A kapucinus szónok az Apostoli Palota Redemptoris Mater kápolnájában tartotta meg következő nagyböjti elmélkedését Ferenc pápa és a Római Kúria tagjai számára. A téma ezúttal az Isten és ember közötti kapcsolat legteljesebb formája, az Isten imádása volt.

Szemelliker Antal gradistyei (várvidéki) horvát családból származott, mindössze 37 évet élt. A Tanácsköztársaság idején koholt vádak alapján végezték ki Sopronban. A vértanú lelkipásztor mennyei születésének századik évfordulójára a Győri Egyházmegye Horvát Pasztorális Bizottsága szervezett megemlékezést a hűség városában.

(Statio: ad S. Stephanum in Caelio monte)

Szent István vértanú temploma áll előttünk, amelynek apszismozaikján a kereszt fölött Krisztus arcát látjuk. Miközben egyre közelebb kerülünk a szent napokhoz, fontos úgy előkészítenünk azokat, hogy legyen időnk és alkalmunk az év ezen leginkább megszentelt idejében a liturgia szimbólumai, eseményei mögé tekinteni, vagyis megismerni azok tartalmát és történetét.

A szerdai általános kihallgatáson olasz, angol, német, francia, spanyol, portugál, arab, lengyel és horvát nyelvű csoportok vettek részt.

A pápa olaszul szólt a fiatalokhoz, az idősekhez, a betegekhez, valamint az ifjú házasokhoz, így biztatva őket: „Nagyböjti zarándokutunk végéhez közeledik. Az Úr húsvétjának vigasztalása már közel van.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodász görögkatolikus egyházközsége Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspökkel ünnepelte a templombúcsút április 7-én, vasárnap.

A hodászi cigány egyházközségbe már többször ellátogatott Szocska Ábel püspök, de április 7-én volt az első alkalom, hogy a templombúcsún a magyar közösséggel is együtt ünnepelt a főpásztor.

Az ünnepen részt vett az esperesi kerület papsága, a helyi református lelkész és a község polgármestere is.

(Statio: ad S. Apollinarem)

Az Ábrahámnak szóló ígéret beteljesedését a keresztelendőkben látja az Egyház, akikkel Krisztus megismerteti az igazságot és az Atyát, szemben Ábrahám azon fiaival, akik elutasítják Őt, valamint népükből kizárják. Míg a stációs szent, Apollináris (†75) Péter apostol tanítványaként és ravennai püspökként mindent megtett azért, hogy az Egyház egységét megőrizze, utódai nem minden esetben ápolták ezt az összetartozást.

Ferenc pápa beszédét magyar fordításban teljes egészében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok! Nincs túl szép napunk, de azért ugyanúgy jó napot kívánok!

Miután kértük Istentől a mindennapi kenyeret, a Miatyánk ima a többi emberhez fűződő kapcsolataink területére tér át.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Kaszap Béla több mint harminc évig szolgált Geszteréden.

A jelenlévők és az elhunyt lelkipásztor élő családtagjai azért imádkoztak, hogy amit ő a településen megvalósított, annak gyümölcsei megmaradjanak és gyarapodjanak.

A vértanúság 74. évfordulóján az ünnepség a hagyományoknak megfelelően a régi temetőben, Bódi Magdi sírjánál kezdődik 10 órakor.

Ezt követően a hívek és a papság Márfi Gyula veszprémi érsek vezetésével a dicsőséges rózsafüzért imádkozva a vértanúság helyére zarándokolnak. A megemlékezés a vértanú lány szobránál folytatódik, majd ünnepi szentmisét mutatnak be, melynek szónoka ebben az évben Kerényi Lajos piarista atya lesz.

(Statio: ad S. Marcellum)

A keresztségre készülők ma a parancsok ismeretéből vizsgáznak, amelynek megtartása megadja a hit diadalát. Ezért a szentmise kezdőéneke már egyfajta elővételezett húsvéti ének: megszabadítottál, fölemeltél, kimentettél. Szent Marcell (†309) pápa templomában vagyunk, aki megengedte a hitehagyóknak, hogy visszatérjenek az Egyházba, ezért az ellenségei dühét is vállalta. Mindezekből a jó Pásztor képe rajzolódik ki, aki elmegy, szenved és harcol övéiért, törvényével győztes utat mutat, és visszavezet az atyai házba.

A választott néphez hasonlóan a keresztények is gyakran elfáradnak az úton, s erőt vesz rajtuk a reménytelenség. Ám ha beleragadunk a kudarcokba, panaszkodunk, elégedetlenkedünk, akkor helyet adunk az ördögnek – mondta Ferenc pápa április 9-én, a Szent Márta-házban bemutatott szentmise homíliájában.

A Mózes próféta könyvéből vett olvasmány (Szám 21,4–9) az Egyiptomból való kivonulás idején tapasztalt nehézségekről szól. Isten népe belefáradt a vándorlásba.

Április 11–13. között triduum, azaz háromnapos lelkigyakorlat segíti a hívek húsvéti készületét az Árpád-házi Szent Margit-templomban. A mindennap 18 órakor kezdődő lelkigyakorlatot Ruppert József piarista atya vezeti.

A készület fontos eleme lelkünk megtisztítása.

„A mi bűneinkért szúrták át” – ha nem akarunk megtérni bűneinkből, akkor elvétjük a húsvét egyik fontos aspektusát. Nem lehet elég, hogy kipipáljuk a böjt megtartását, részt veszünk szertartásokon, de a jellemünk nem alakul, a bűneinktől nem tisztulunk.

A lélektan szerint mindenkiben működnek „énvédő mechanizmusok”, azaz azt hisszük, hogy jók vagyunk, nagy bűnünk nincs.

Veres András püspök szentbeszédében Isten akaratát állította a figyelem középpontjába. Életünk próbatételeit, félelmeit egy magasztos cél érdekében cselekedve és a rendkívüli szeretet által vagyunk képesek legyőzni.

(Statio: ad S. Cyriacum)

Az Egyház már fárad, ezért a szentmise kezdőéneke ráhagyatkozásra, bátor cselekvésre hív, a könyörgés hűségért fohászkodik, a nap patrónusa pedig Szent Cirjék (†300) – akinek ereklyéit a mai stációs templomban őrzik –, a kitartás szentje: fogságot, szurokkal való leöntést, végtagjainak kínzását és halálra kínzást vállalt az Úrért. Időzzünk akár hosszabban is a most következő időszakban a Megfeszített előtt, akit fölemeltek és keresztülszúrtak, és miközben átérezzük fájdalmát, érezzük meg szeretetét is, ami Őt ennek vállalására késztette.

Egy olyan korban, amikor az ember úgy dönt, hogy a technológiára és a tudományos fejlődésre bízza magát, hogy biztonságban és védve érezze önmagát, továbbá egy teljesen emberi üdvözülés képességében bízik, akkor a karizmatikus mozgalom csoportjainak és közösségeinek éves nemzeti gyűlését azzal nyitja meg, hogy rávilágít: az üdvösség Krisztustól származik.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A szentbeszédben a nagyböjti evangélium üzenetére utalva a főpásztor így fogalmazott: „Isten előtt mérlegeljük az életünket, bánjuk meg bűneinket, ne ítéljünk meg más embereket.

„Imádd Uradat, Istenedet!” – vette Raniero Cantalamessa április 5-én, negyedik prédikációjában az első parancsolatot, és ebből kiindulva a keresztény létforma legnagyobb mélységére mutatott rá, mely nem más, mint Isten imádása, és ennek csúcsaként az Eucharisztia előtti hódolat.

A kapucinus szónok az Apostoli Palota Redemptoris Mater kápolnájában tartotta meg következő nagyböjti elmélkedését Ferenc pápa és a Római Kúria tagjai számára. A téma ezúttal az Isten és ember közötti kapcsolat legteljesebb formája, az Isten imádása volt.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A hradiskói premontrei közösség jelentős szerepet jászott a csornai apátság történetében. A cseh apátságból nemcsak a templom kegyképe érkezett Magyarországra, hanem azok a szerzetesek is, akik a török uralom után újraalapították a csornai szerzetesi közösséget.

(Statio: ad S. Chrysogonum)

Irgalmazz nekem, Istenem, mert rajtam taposnak... A szenvedő Krisztus Atyjához intézett kiáltása szólal meg ma a mise kezdőénekében, amit a középkor képvilága a misztikus préssel jelenít meg, amelyben Jézus áll, mielőtt kisajtolnák és eltaposnák.

Különleges, mély szimbolikus jelentést hordozó szertartáson vehetnek részt a hívek a nagyhéten a pécsi székesegyházban. A sötétzsolozsma a történelem legnagyobb eseményének megértését, a húsvét misztériumának átélését segíti.

A hagyomány szerint a húsvétot megelőző három napban hangzottak el Jeremiás próféta siralmai – ezeket a sorokat imádkozzák a hívek nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton a sötétzsolozsmában.

Az elnevezés onnan ered, hogy a 10.

A tematikus nap keretében a napindítóban, 7.05-től a Mária-út legnagyobb
zarándoklatáról, a vonatos zarándoklatról kérdezik Székely János
szombathelyi megyéspüspököt, a vonat lelki vezetőjét, valamint szervezőkkel és résztvevőkkel beszélgetnek.

Délelőtt 10.50-től beszélgetés lesz hallható: Ferenc pápa ferences kegyhelyen,
egy ferences szerzetes szemszögéből.

Francisco de Zurbarán: Agnus Dei

Azért az ily nagy szentséget leborulva tiszteljük, és a régi bizonyság új rendtartásnak adjon helyet, adjon kiegészítést az érzékek hiányosságának a hit.

A Pange lingua himnusz ötödik versszaka a harmadik és a negyedik szerves folytatásának, valamint összefoglalásának is tekinthető. Hiszen az antiquum documentum (régi bizonyság) az ószövetségi húsvét ünneplésének törvényes rendjét, a novus ordo (új rítus, rendtartás) a Jézus által alapított eucharisztikus lakomát jelenti.

A nagyváradi püspököt a kerek évfordulóról, sikerekről, nehézségekről és természetesen a közelgő pápalátogatásról kérdezte az erdélyi portál munkatársa.

– Egy kerek évforduló mindig szép ünnep, egyúttal alkalom a visszatekintésre, bizonyára Ön is mérleget vont az elmúlt évtized történéseiből.

(Statio: ad S. Petrum)

Miközben Jézust fokozatosan sarokba szorítják üldözői, Ő igaz ítéletet kér az Atyától a szentmise kezdőénekében: „Szolgáltass nekem igazságot, Istenem…”, az evangéliumban pedig a Mester az Olajfák hegyéről érkezik a templomba. Megkezdi saját szenvedésének és a templom áldozatának összefűzését, hogy az Atya akaratára mondott igenje végleg szétfeszítse az ószövetség keretét, és helyére lépjen újszövetségi papsága: ő lett az Oltár, a Pap és az áldozati Bárány – énekeljük a húsvét prefációjában.

Kerékpáros zarándoklat indul nyáron Lengyelország legnagyobb kegyhelyére, a Fekete Madonna szentélyébe. Várják a jelentkezőket!

Az egyhetes kerékpáros zarándokút július 22-én, hétfőn indul Márianosztráról. A biciklisek Léván, Körmöcbányán, Stubnyafürdőn, Zsolnán, Bielsko-Białán, Katowicén keresztül érkeznek Częstochowába július 27-én, szombaton. Naponta átlagosan 80 kilométert tesznek meg.

Részletes program és információk a Mária Út honlapon találhatók.

Mi, Palkók…

Budapesten lakott a család. Apa és felnőtt fia, Palkó, ritka harmonikus kapcsolatban éltek, szinte már barátok voltak, többször még cinkostársak is, főleg, ha Palkó édesanyjának bosszantása került napirendre. Ezt a harmóniát törte apró darabokra egy hatalmas veszekedés, ami odáig fajult, hogy Palkó nagyon megsértette az apját, aki pedig azt vetetette a fia szemére, hogy képtelen megállni a saját lábán. Palkó azonnal összecsomagolt és elment, elköltözött otthonról.

Ahogy Szent Pál a korintusi testvérekhez fordult, és bátorította őket, hogy nagylelkűen segítsék a szűkölködő jeruzsálemi híveket, úgy a Szentszék az idei nagyböjti időszakban is hirdet gyűjtést a templomokban a Közel-Keleten nehéz körülmények között élő keresztények megsegítésére.

A pápa ezúttal is felkészülten érkezett a találkozóra, hiszen a diákok részéről feltett négy kérdésre már megírta a válaszát egy kerek beszéd formájában. Ettől azonban ez alkalommal is eltekintett, helyette szabadon válaszolt a fiatalok kérdéseire.

(Statio: ad S. Nicolaum in Carcere)

Ez a nap ugyancsak a keresztségre készülőknek lett szentelve, ismételten Szent Lőrinc oltalma alá helyezve őket. Amikor azonban már megszűnt a katekumenátus, a zarándoktemplomot áthelyezték a pogány templomok helyén épült Szent Miklós egyházába. Szentírási olvasmányoknak is újakat választottak, ám még így is kiérezni belőlük azt a szorongást, ami ott van az Istenhez forduló lélekben: magamra vonom mások haragját, és bennem is együttesen van jelen az evangéliumból kiérezhető csodálat és bizonytalanság Krisztus iránt.

Nagyböjt 4. hete

Jer 11,18-20

Az Úr tudatta velem, és megtudtam. Akkor megmutattad nekem tetteiket. Én pedig olyan vagyok, mint egy kezes bárány, melyet levágni visznek; és nem tudtam, hogy ilyen terveket szőttek ellenem: „Pusztítsuk el a fát gyümölcsével együtt, és vágjuk ki az élők földjéből, hogy nevére se emlékezzenek többé!” Seregek Ura, igazságos bíró, vesék és szívek vizsgálója, hadd lássam bosszúdat rajtuk, mert eléd tártam ügyemet!

A megbeszélés megértést eredményez, megnyitja a távlatokat, az egymásra találás helyet ad a szabad és nyitott információcserének, a véleményeknek és az elemzéseknek – ezekkel a szavakkal fogadta Ferenc pápa a német püspöki konferencia, az evangélikus egyház és a közmédia képviselőiből álló delegációt a Vatikánban.

Ez a találkozó az egyházak és a közszolgálati rádió és televízió közötti élő párbeszéd jele – mondta a Szentatya, és arra buzdította az újságírókat, hogy tevékenységük során tényeket, és ne álhíreket közöljenek, legyenek objektívek ahelyett, hogy hírverést csapnának, törekedjenek a pontosságra ahelyett, hogy elnagyolt címeket adnak.

A szentszéki sajtóiroda a legutóbbi sajtótájékoztató óta közzétette Ferenc pápa hivatalos romániai útjának programját – mondta el Bodó Márta. A mostani sajtótájékoztató vendége Pál József Csaba temesvári megyéspüspök volt, aki Csíksomlyón született. A püspök a szent hely vonzásáról beszélt: Ferenc pápa oda jön el, ahova az emberek évtizedek óta elhozzák örömeiket, bánataikat.

A lengyel érsek tizenöt hónapja dolgozik Ferenc pápa küldötteként az 1981. június 6-án kezdődött Mária-jelenésekről ismert boszniai plébánián. Április elején fejezte be katekézissorozatát az olasz nyelvű zarándokoknak az úgynevezett Sárga teremben, mert a nagy templom kicsinek bizonyult, annyian hallgatták.

(Statio: ad S. Eusebium)

Az igaz ember meghurcolásának indítékait Szent Euzébiusz (†350) templomában szólaltatja meg a Bölcsesség könyvéből és a János-evangéliumból az Egyház. Annál a szentnél, akit igaz hite miatt zárkában tartottak élete utolsó hét hónapjában az ariánusok. Élet és halál jelenik meg a szentírási szakaszokban és a szent példájában, úgy, ahogy e bazilika környékén is, amely a pogány Róma egykori temetője helyén áll. Mindez Krisztusra mutat, aki saját sorsát osztja meg Egyházával: ellenséges környezetben, pogány földekre állítja, hogy az üdvösség jele és eszköze, vagyis az Élet hordozója legyen a világ számára.

Attól a perctől kezdve, hogy az embert bűne miatt elűzték az élet fájától, a föld temetővé vált. Ahány ember, annyi sírhant. Sírok nagy bolygója.
A sírok között, a Kálvária közelében, van egy sír, amely az arimateai József tulajdona volt. Ebbe a sírba temették Jézus testét, miután levették a keresztről.

Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Múlt szombaton és vasárnap apostoli úton voltam Marokkóban, őfelsége VI. Mohamed király meghívására. Szeretnék köszönetet mondani neki és a többi marokkói vezetőnek a meleg fogadtatásért és az egész együttműködésért; különösen a királynak: nagyon testvéries, rendkívül barátságos, egészen közvetlen volt.

Bátran imádkozzunk, őszintén beszélve az Úrral, nem langyos módon, hanem mindent beleadva – buzdított Ferenc pápa. Csütörtök reggeli homíliájában az imára összpontosított. A böjt és a szeretetcselekedetek mellett az ima a harmadik tevékenység, amellyel a nagyböjtben húsvétra készülünk.

(Statio: ad Ss. Silvestrum et Martinum)

Az olvasmányban figyelmeztetésként áll előttünk a választott nép története: amíg az Egyház a keresztelésre várókat vezeti az új törvény világába, a mi nagyböjti kivonulásunk nehogy átlendüljön új bálványok alkotásába! Mert a rossz kiküszöbölése hiányérzettel jár, és ha ennek viselésében nem Isten igazmondásába helyezzük bizalmunkat, újból visszatérünk oda, ahonnan elindultunk. Mai napunk patrónusa az első két, nem vértanú szent, akit Rómában tiszteltek: Szent Szilveszter (†335) pápa és Szent Márton (†397) püspök.

Április 1-jén, Boldog Apor Vilmos püspök mennyei születésnapjának előestéjén közös imádságra és megemlékezésre gyűltek össze a hívek a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Az emlékezés keresztúti ájtatossággal és rózsafüzér imádsággal kezdődött. Ezt követően Magyaros László mosoni segédlelkész szentmisét mutatott be a vértanú püspök tiszteletére, vele koncelebrált Bognár István városplébános, püspöki irodaigazgató és Kálmán Imre, a Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet prefektusa.

Attól a perctől kezdve, hogy az embert bűne miatt elűzték az élet fájától, a föld temetővé vált. Ahány ember, annyi sírhant. Sírok nagy bolygója.
A sírok között, a Kálvária közelében, van egy sír, amely az arimateai József tulajdona volt. Ebbe a sírba temették Jézus testét, miután levették a keresztről.

Idősek egy különleges csoportja érkezett zarándoklatra Rómába, akik szerdán reggel találkozhattak a pápával, és énekükkel köszöntötték a hagyományos audiencia előtt. Demenciával, Alzheimer-kórral küzdő idősekről van szó, akik mindennap összegyűlnek, hogy imádkozzanak és szentmisén vegyenek részt.

„A tiszta vízhez és a higiénés körülményekhez való hozzáférés alapvetők az élethez, az egészséges élet alapját képezik, és emberek millióin segíthetnek a szegénységből és éhezésből való kitörésben” – fogalmazott Graziano da Silva.

(Statio: ad S. Paulum)

A mai liturgia római színhelye a Falakon Kívüli Szent Pál-bazilika, ahol a szentélybejárat mozaikján az ítélő Krisztus látható a huszonnégy vénnel és az evangélisták szimbólumával. Ezen a napon ugyanis a katekumenek, az új nemzedék az Egyház kincseit veszik át: az evangéliumot, a Hiszekegyet és a Miatyánkot, amellyel a mennyei szentély bejáratához érkeznek. Átvezetés ez a mennyei Jeruzsálembe, a húsvéti szentségek világába, amely „érdemük jutalma lesz” – ahogy a misekönyörgés is utal rá –, amiért elhagyják a világhoz való ragaszkodást: „Jöjjetek a világosságra!”.

A 2018. október 3-tól 28-ig megrendezett fiatalokról szóló püspöki szinódus eredményét összegzi a dokumentum, amelyet Ferenc pápa március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepén, a loretói Mária-kegyhelyen bemutatott mise végén írt alá.

„Krisztus él, és azt akarja, hogy te is élj!” – olvasható az apostoli buzdítás bevezetőjében, amely meghatározza a pápa üzenetének hangvételét és tartalmát.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Nagyböjt negyedik vasárnapjának evangéliumi szakasza, a tékozló fiú története emberi létünk misztériumát tükrözi – mutatott rá Ferenc pápa. – Az öröm és ünneplés helyett olykor inkább az elszigeteltséget és a magányt választjuk.

A nagyböjti szertartások szövegeit többnyire a megbánás, a bűnbánat, a megtérés fogalmai hatják át, így segítve lelki felkészülésünket húsvét ünnepére. Különösen igaz ez a Krétai Szent Andrásnak tulajdonított nagy bűnbánati kánonra, melynek végzését már a VI.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Délután Kovács Gergely okleveles posztulátor, a Magyarországi Mindszenty Alpítvány titkára tartott előadást a csehimindszenti Mindszenty József Általános Iskolában, majd az iskola vezetősége és diákjai megkoszorúzták a bíboros mellszobrát a falu főterén.

A szokásosnak mondható engesztelés 18 órakor kezdődött a templomban, ahol 1892.

(Statio: ad S. Laurentium in Damaso)

Ismét a katekumenek védőszentje, Szent Lőrinc egyik templomában időzik az Egyház, akinek bazilikáját Damasus pápa építette, miként annak feljegyzése is utal rá: Krisztusnak szenteli Damasus ezt az épületet: Lőrinc vértanú segítsége megoltalmazott engem. Az első keresztények úgy tekintettek az Úrért vállalt szenvedésre és vértanúságra, mint ami a bűn bénultságát gyógyítja, és ami az igazi sabbat: a test és a lélek nyugalmának, valamint a Krisztussal való találkozásnak kiváltságos lehetősége.

(Statio: ad Ss. Quattuor Coronatos)

Ma megkezdjük a János-evangélium olvasását. A tanítvány, aki a kereszt tövében is a Mester mellett volt, egyre közelebb visz bennünket megváltásunk titkához e napok során. „Szívesen fogadták… látták ugyanis, amit Jeruzsálemben művelt” – jegyzi meg a mai evangélium. Fontos része a szenvedés időszakának a hit vezérelte látás, hogy észrevegyük Krisztus értünk hozott áldozatát, mert ez a kiindulópontja minden áldozatvállalásnak.

Ferenc pápa találkozott azzal a trappista testvérrel is, aki az egyetlen túlélője az 1996-os tibhirine-i mészárlásnak, amelyben hét trappista szerzetes szenvedett vértanú Algírban, akiket azóta boldoggá is avattak.

Ferenc pápa beszédének fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Hívom a családokat 2019 áprilisában – Bíró László püspök levele

A jegyesek már túl voltak a harmadik beszélgetésen, amikor az egyik menyasszony a beszélgetéseket vezető plébánoshoz fordult: „Kedves atya, ugye tudja, hogy mi mind a ketten megkeresztelt katolikusok vagyunk, én gyerekkorom óta templomba járó vagyok, voltam elsőáldozó, meg is vagyok bérmálva, vőlegényem azonban még nem volt elsőáldozó sem.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Hozdik Zsolt plébános megköszönte a főpásztornak, hogy eljött Kiskunhalasra a Rákóczi-emlékév megnyitására.

A liturgikus színek ma ismert kánonja a trienti zsinat után, az V. Piusz-féle misekönyv szertartásrendjében, úgynevezett rubrikáiban rögzül (1570). A rózsaszín használatát a nem sokkal később megjelent püspöki szertartáskönyv (Caeremoniale episcoporum) teszi lehetővé advent harmadik és nagyböjt negyedik vasárnapjára. Ezt követi a zsinat után megreformált misekönyv is: „rózsaszín vehető föl, ahol ez szokás, a Gaudete vasárnapon (advent III. vasárnapja) és a Laetare vasárnapon (nagyböjt IV.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A káptalan utolsó két napján bizottsági és plenáris ülések keretében a káptalan tagjai a jövővel foglalkoztak. A korábbi helyzetelemzéseknek megfelelően hat terület köré csoportosítva folyt a párbeszéd –szó volt többek között hivatásgondozásról, szerzetesképzésről, iskolai szolgálatról, ifjúságpasztorációról, gazdasági kérdésekről, közösségi életről, az erdélyi jelenlét vagy az alumniszervezet kérdéséről is.