A naptári év utolsó napján hálaadásra gyűlünk össze templomainkban. Számot vetünk az elmúlt év eseményeiről, beszámolók, statisztikák hangzanak el. Leborulunk az idő Ura előtt, aki örökké létezik, és emberi törékenységünket elismerve hálát adunk.

Szilveszter pápa elődje, Miltiádész pápa alatt szabadult meg Róma Maxentius zsarnokságától, amikor Nagy Konstantin legyőzte őt. Szilvesztert hitvallóként tisztelték, mivel az utolsó üldözésben állhatatosan megvallotta Krisztust. A szabad vallásgyakorlás első időszakában olyan férfiakat választottak és szenteltek püspökké, akik az üldözés idején hitvallók voltak.

Milyen szépen dicséri Szent János az olvasóit, milyen szépen látja bennük az Élő Isten kegyelmének hatását, növekedését! Vajon mi ismerjük-e ezt az oldalát szeretteinknek, közösségeinknek? Van-e bátorságunk rá, hogy észrevegyük és dicsérjük bennük a kegyelmes Isten működését?

Idén Szent II. János Pál pápa hazájában rendezik meg a Taizéi Közösség hagyományos év végi európai találkozóját. Ferenc pápa biztosítja a fiatalokat, hogy imáival kíséri őket, és arra buzdítja őket, hogy a lengyel keresztényekkel együtt mélyedjenek el az idei találkozó témájában.

Szent Család vasárnapja van. Erre az alapvető emberi közösségre tekintünk most. Isten maga áldja meg ezt a közösséget. Sokféle tapasztalatunk van a családról, jó és rossz egyaránt. A Szent Család, Jézus, Mária és József példát akar nekünk adni.

Szent Család ünnepén is odalépünk a felállított betlehemek elé, hogy rádöbbenjünk Isten szeretetére, amely a családot választotta ki arra, hogy Egyszülöttje belépjen az emberi történelembe, és felkészüljön a küldetésére. Ekkor csodálkozunk rá igazán arra, hogy a Szent Család ünnepe valóban a mi ünnepünk is, hiszen mindannyian családból származunk, és valamilyen családban vagy egyházi közösségben, a családok családjában élünk.

Becket Tamás meggyilkolásának legkorábbi ismert ábrázolása (13. sz.)

Tamás 1118. december 21-én született. A mertoni ágostonos kanonokok iskolájában, majd a párizsi egyetemen tanult. Később egyházjogi tanulmányokat folytatott Bolognában és Auxerre-ben.

1154-ben II.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia november 13-án kiadott, Megújulás a szeretetben című körlevelében már foglalkozott a megfogant emberi élet védelmének fontosságával, azonban a téma rendkívüli aktualitása miatt szeretnénk külön is hangsúlyozni az Egyház ezzel kapcsolatos álláspontját. Püspök elődeink 1956. szeptember 12-én körlevelet adtak ki, mivel akkor tették rendeletileg lehetővé Magyarországon a művi terhességmegszakítást.

A Szent Családot a Boldogságos Szűz Mária, Szent József és Jézus Krisztus alkotja. A 17. században kezdték külön ünnepelni. XI. Pius pápa a 20. század első felében a vízkereszt nyolcadába eső vasárnapra tette az ünnepet. A zsinat után áthelyezték: 1969 óta a karácsony nyolcadába eső vasárnapon ünnepeljük a Szent Családot.

Szomorú valóság: „elveszett paradicsomban” élünk. Elhagytuk a boldog otthont, amit Paradicsomnak neveztünk, s eltékozoltuk az atyai örökséget, de Isten folyton keres bennünket, hogy visszaadja esélyünket a boldogságra.

A karácsony üzenetében ez így hangzik: Ma megszületett a Megváltótok, Krisztus, az Úr. Különös csengése van ebben a jó hírben a ma szónak.

Az érsek ünnepi beszédét a nap liturgiájának magyarázatával kezdte. Sokan megütköztek már az egyházi év beosztását nem ismerők közül azon, hogy egyik nap ünnepeljük a megszületett gyermeket, s a másik nap már egy vértanú személyét állítjuk magunk elé.

Krisztusban kedves testvéreim,

Pár nappal ezelőtt Ferenc pápa ellátogatott Greccióba, egy kis településre Közép-Olaszországban, ahol Szent Ferenc felállította az első betlehemi jászolt. A nagy szent 1223-ban ebben a barlangban akarta megélni Jézus születésének titkát, azt, hogy Isten Fia emberi testet öltött és közénk jött egy istállóban.

Szent Ferenc e cselekedete innét kezdett terjedni lassan, de biztosan, olyan lendülettel, hogy ma már világszerte ismertté vált a betlehemi jászol építése.

A hatalom kétélű fegyver. Ártatlan gyermekek halnak meg, mert Heródes félti a hatalmát. A hatalom könnyen tud veszélyessé válni, amikor már nem a szolgálatról szól, amikor nem az egyes emberek jólétét nézi, hanem hivatkozni kezd a közösségre, az arctalan „társadalmi jóra”.

Giotto di Bondone: A betlehemi gyermekgyilkosság
(1304–1306.)

A rómaiak Kr. e. 43-ban ültették a fejedelmi székbe az idegen származású Heródest, aki ravaszsággal, vesztegetésekkel, szónoki ügyességgel és erőszakkal szerezte hatalmát. Mindezek következtében Kr.

Ferenc pápa beszédének fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

Ma Szent István első vértanú ünnepét üljük. Őróla az Apostolok cselekedeteinek könyve beszél (vö.

Szent János apostol, a szeretett tanítvány ünnepe van. Ábrázolásain sas ül a lábainál, mert írásai magasba repítik a lelket, ő másként írja meg Jézus életét is, mint a szinoptikus („egyformán látó”) evangélisták. Az élet igéjét hirdeti nekünk – valóban megújul az életünk Krisztusban, és nagybetűs Életté válnak a mindennapjaink?

János apostol és evangélista, a Jelenések könyvének profétája, az európai és hazai szakrális néphagyomány egyik legtiszteltebb és egyik legihletőbb hatású alakja. Szellemének merészségét a sas-szimbólum jelképezi: a sas szárnyalása, magas röpte és napra figyelő tekintete jól kifejezi János személyiségét és jellemvonásait.

„A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát” (Iz 9,1).

Kedves testvéreim, boldog karácsonyt!

Az Anyaszentegyház méhéből ezen az éjszakán újra megszületett Istennek emberré lett Fia.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét december 25-én. A főpásztor az elhangzott evangéliumi szakaszra vonatkozóan (Jn 1,1–18), ünnepi prédikációjában arra buzdította a híveket, hogy vigyék el minden embernek ajándékul az örömhírt: Velünk az Isten.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatta be az éjféli szentmisét.

A főpásztor szentbeszédében a betlehemi jászolra irányította a figyelmet, mint ahogyan Ferenc pápa is tette december 1-jén Greccióban, ahol Szent Ferenc állította az első betlehemet.

Tegnap a jászolban fekvő Istengyermek békéje, ma pedig a feldühödött tömeg véres erőszaka. Micsoda váltás! Bizony a Krisztus mellett való döntés nem lehet egynapos hangulat. István diakónus bátor szavai, Jézus mellett való kiállása gyilkos dühöt vált ki a népből. Nem szereti ma sem a világ az elkötelezett embereket, főleg a Krisztus igazsága mellett elkötelezett embereket. Az elkötelezettség nehéz helyzetekbe tud hozni bennünket, de nem is ígért mást Krisztus: „Miattam gyűlölni fognak titeket.” De vigyázzunk mindig, hogy ne a magunk igazságát, hanem Krisztus igazságát képviseljük, amiben mindig van irgalom és könyörület is.

„A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát” (Iz 9,1).

Kedves testvéreim, boldog karácsonyt!

Az Anyaszentegyház méhéből ezen az éjszakán újra megszületett Istennek emberré lett Fia.

Erdő Péter homíliáját az alábbiakban teljes terjedelmében közreadjuk.

Jézus születésének körülményeiről Szent Lukács ír a legrészletesebben evangéliumának második fejezetében. Nem kétséges, hogy Lukács elbeszélése Mária és József betlehemi útjáról és szálláskereséséről, Jézusnak egy barlangban történő születéséről, valamint a pásztorok látogatásáról erőteljesen meghatározza a karácsonyra való készületet és a karácsony ünneplését.

Ferenc pápa homíliájának fordítását teljes terjedelmében közöljük.

„A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát” (Iz 9,1). Az olvasmány jövendölése az evangéliumban valósult meg: miközben a pásztorok éjjel virrasztottak földjükön, „beragyogta őket az Úr dicsősége” (Lk 2,9).

Erdő Péter bíboros homíliáját az alábbiakban teljes terjedelmében közreadjuk.

1. „Gyermeket találtok pólyába takarva, jászolba fektetve” (Lk 2,12) – ezt a jelet adja az angyal a pásztoroknak.

Urunk születését ünnepeljük ezen az éjszakán. Az Isten földi születését: talán az év legcsendesebb estéje ez. Egy kisgyermek a jászolban, aki elcsendesíti a világot, aki békét és nyugalmat sugároz magából és aki meglágyítja a szíveket. Ez a csend sok titokkal van tele: titok, hogy Isten hogyan jön ma közénk, titok, hogy aztán hogyan is alakít bennünket a mindennapokban, titok, hogy mi mindent találunk ma a szívünkben.

A vatikáni VI. Pál teremben került sor az ünnepi találkozóra, amelyet a pápa minden évben megtart a gyermekekkel és a Szent Márta gyermekorvosi rendelő munkatársaival. Az intézmény újszülöttől ötéves korig biztosít egészségügyi ellátást olyan gyermekeknek, akik nehéz anyagi körülmények között élő családokból származnak a világ minden részéről.

A Médiatanács a Kisújszállás 103,2 MHz helyi rádiós frekvencia használatára megindított pályázatán az egyedüli pályázót, a Magyar Katolikus Rádió Alapítványt nyilvánította nyertesnek.

A 103,2 MHz-es frekvencián a Szent István Rádió – Kisújszállás szól a Szent István Rádió – Tokajjal hálózatba kapcsolódva, december 23-tól.

Vörs a Balaton délnyugati sarkánál, forgalmas utak szorításában található, ám a rejtőzködő kistelepülés fontos helyet foglal el nemcsak az emberek térképén, hanem a madarakén is: a vasútállomáson túl kezdődik a Kis-Balaton vadparadicsoma.

Zakariás hálaéneke a római zsolozsma minden reggeli imádságában felcsendül. Adjunk ma hálát mi is, hogy eljuthattunk a mai napig; hogy különleges időt kaptunk rá, hogy lelkileg is készülhettünk erre a nagy ünnepre. A hála segít bennünket abban, hogy számot vessünk a kapott jókkal, és megbánhassuk, hogy ha bűneink, mulasztásaink révén nem együttműködtünk a kegyelmet gazdagon osztó Istennel. Szánjuk ma időt arra, hogy fölkeressünk egy csendes templomot még délelőtt, hátha még gyónni is tudunk.

Az ünnepek visszatérnek. Hozzátartoznak ahhoz a múló élethez, amely napról napra látszólag kevesebb lesz, de amely az idő múlásával egyre teljesebbé válik.

Az ünnepek mintegy megállítják az időt. Kiszakítanak bennünket ebből a mulandóságból, és áthelyeznek abba az időtlen állapotba, amit örökkévalóságnak nevezünk, ahol egyek vagyunk mindannyian, élők és holtak, „voltak” és „lettek”.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

Adventi negyedik s egyben utolsó vasárnapján az evangélium (vö. Mt 1,18–24) Szent József tapasztalatán keresztül vezet bennünket karácsony felé.

Az 1997. évi kezdetek óta a rendezvénynek immáron negyedik alkalommal biztosított befogadó hajlékot a Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület.

Ez a találkozó „egy olyan lüktető megmozdulás, amiben – ha csak néhány órácskára is, szinte az egész dél-bánsági szórványrégió magyarsága egy nagy családdá olvad újra össze” – írja Martinek Imre a Nagybecskereki Egyházmegye weboldalán, megemlítve azt is, hogy a fellépőket kibocsátó közösségek többségének iskoláiban már hosszú évtizedek óta nincs intézményesített magyar tannyelvű oktatás.

A karácsony ünnepe a szeretet ünnepe, és ezt a szeretetet hajlamosak vagyunk elég rózsaszínben látni. A Gyermek születése fölötti öröm, az utóbbi évtizedekben kialakult szokások elfedték azt a fontos lelki üzenetet, amire Keresztelő Szent János hívja fel a figyelmet: „Tartsatok bűnbánatot, elérkezett Isten országa.” A Gyermek születése válaszút elé állít bennünket: igent mondunk-e a megtestesült Igére és a követésével járó életmódváltásra, vagy elutasítjuk?

Az ünnepek visszatérnek. Hozzátartoznak ahhoz a múló élethez, amely napról napra látszólag kevesebb lesz, de amely az idő múlásával egyre teljesebbé válik.

Az ünnepek mintegy megállítják az időt. Kiszakítanak bennünket ebből a mulandóságból, és áthelyeznek abba az időtlen állapotba, amit örökkévalóságnak nevezünk, ahol egyek vagyunk mindannyian, élők és holtak, „voltak” és „lettek”.

 „Ők pedig kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat szőlőmetsző késekké.” (Iz 2,4)

1123-ban a lateráni egyetemes zsinat egy Franciaországból kiinduló mozgalom nyomán advent első vasárnapjától vízkereszt nyolcadáig teljes fegyvernyugvást rendelt el a keresztény világban: ez hívták treuga Deinek, azaz Isten békéjének, fegyverszünetének. Így akarták biztosítani az Egyház és a kiszolgáltatott lakosság védelmét az erőszakoskodó hűbérurakkal szemben.

Emmanuel – velünk az Isten! Ez a már beteljesült és még beteljesedésre váró ígéret visszhangzik legerőteljesebben a negyedik adventi vasárnap olvasmányaiból. 

Beteljesedésre vár, mert még várjuk a színről színre való találkozást, mert még készülünk az eljövetel ünnepére, mert a mindennapjainkban látszólag még annyi minden választ el minket az ő jelenlététől. Ugyanakkor kár lenne nem észrevennünk azt, ahogyan már most velünk van életünk örömteli és nehéz óráiban is.

Négy gyertya ég a koszorúnkon, mintha már ott lennénk a végén, idén mégsem így van. Néhány nap még elválaszt bennünket az ünneptől. Eltelt a várakozás, a készülődés nagy része, lassan bele is fáradunk a készületbe, az ünnepi hangulatba.

Cantalamessa atya ezúttal Mária anyaságáról szólt, mely a Gyermek születésével lett nyilvánvalóvá. Bevezetőjében Mária anyaságának két mozzanatát emelte ki: ahogy a Lukács-evangéliumban az angyal megszólítja őt: „Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni” (Lk 1,31); valamint azt, ahogy Izajás próféta jövendöli: „Íme, a szűz fogan, fiút szül” (Iz 7,14).

„Életünk egy titok, amely Krisztussal együtt Istenben rejtezik” – írja az amerikai főpásztor. „Advent arra hív bennünket, hogy elmélkedjünk erről a titokról, és hogy emlékezzünk: sokkal többet érünk, mint azt gondolnánk, és része vagyunk Isten titokzatos teremtő művének.” „Saját képére és hasonlatosságára teremtett minket, hogy gyermekei legyünk.” Jézus eljövetelével az ember élete a földön a szeretet útjává válik, amely az Ég felé vezet, mert Jézus megújítja az emberiséget a Teremtő képére.

Az ünnepek visszatérnek. Hozzátartoznak ahhoz a múló élethez, amely napról napra látszólag kevesebb lesz, de amely az idő múlásával egyre teljesebbé válik.

Az ünnepek mintegy megállítják az időt. Kiszakítanak bennünket ebből a mulandóságból, és áthelyeznek abba az időtlen állapotba, amit örökkévalóságnak nevezünk, ahol egyek vagyunk mindannyian, élők és holtak, „voltak” és „lettek”.

Az ünnep közeledtével egyre jobban nő a feszültség mindenkiben. Készen van-e minden az ünnepre? Megvannak-e az ajándékok? Mi lesz a menü? Hol töltjük ezeket a napokat? Milyen sorrendben látogatjuk végig a családot? Kik jönnek hozzánk? Feszült napok ezek sokak számára, mert szeretne mindenki szép ünnepet családjának, gyermekeinek, magának – ilyenkor van sajnos a legtöbb veszekedés, türelmetlenkedés.

Kaníziusz Péter az első holland jezsuita és Németország második apostola volt Szent Bonifác után.

1521. május 8-án született Nijmegenben (Hollandia), 1597. december 21-én halt meg Fribourgban (Svájc). 1864. november 20-án IX. Pius pápa boldoggá, 1925. május 21-én XI. Pius pápa pedig szentté avatta. 1925. május 21-én XI. Pius pápa egyházdoktorrá nyilvánította.

Elmondta, hogy 83. születésnapján mutattak neki egy nagyon különös, egyedi betlehemet, amelynek kedves címe van: Hagyjuk pihenni anyut. A közösségi oldalakon is nagy sikere lett a betlehemnek, amelyben Mária alszik, míg József, kicsit távolabb, a karjában tartja Jézust, aki mintha álmában nyújtózkodna.

A végleges magára hagyatottság veszélye fenyegette az épületet, de egy alapítványi támogatás és a montpellier-i francia ferences közösség megérkezése újra életet lehelt belé.

Az angyali üdvözlet középkori ábrázolásain Szűz Máriát legtöbbször olvasás közben látjuk. Így szólítja meg őt Gábor angyal, és fogan meg méhében az Örök Ige. A középkori szerzetesek sokat gyakorolták a lectio divinát, a szent olvasást. A Szentírást vagy a szent atyák szövegeit lassan, elmélkedve olvasták, igyekeztek, hogy minél mélyebbre hatoljanak a szöveg üzenetébe, hogy mit üzen általuk Isten. Lassítsunk ebben is, hogy Istennek alkalmat adjunk rá, lelkünk mélységeit szólítsa meg, és legyen meg bennünk is a Szűzanya készsége: legyen meg a Te akaratod.

A sivatag kivirágzik. A pápa ezt a képet használta reggeli szentmiséjén Izajás prófétára utalva, hogy emlékeztessen: az Úr képes mindent megváltoztatni ingyenesen, pedig ez a kivirágzás lehetetlennek tűnik a száraz homokból álló sivatagban.

Az idős embereket a társadalomnak nem szabad tehernek tekintenie, ők valójában tartalék és gazdagság, egy nép emlékezete. Ennek jele az önkéntes tevékenységük, az ingyenesség értékes alkalmai, amikor a jó egészségű idősek fordulnak a rászorulók felé, miközben magukat is gazdagítják.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepi szertartásrendje:

December 24-én, kedden éjféli szentmisét mutat be a főpásztor a debreceni Szent Anna-székesegyházban.

December 25-én, szerdán 10.30 órakor karácsonyi ünnepi szentmisét celebrál a megyéspüspök a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban.

Bizony, voltak olyan idők, amikor a gyermek áldás volt, és nem teher. Az ószövetségi időben is különös szégyen volt, ha valakinek nem született gyermeke: Isten áldása elkerülte. Sámson és Keresztelő Szent János születése Isten különleges ajándéka a már öreg és magtalan szülőknek.

„Vigasztalás forrásai nekünk, egykori diákjainak az ő írásai, melyek meggyőződésem szerint az egész Egyház javát szolgálják” – írta a pápa a 2 ezer oldalt kitevő Írások előszavában.

A címoldalon Erdő Péter bíboros, prímás kíván vezércikkével áldott karácsonyt olvasóinknak. „Az ember igen gyöngének születik. Az újszülöttek dideregve fáznak. Hidegnek érzik a világot, amelybe éppen beleszülettek. És nem is maradnának életben, ha nem karolnák fel, ha nem táplálnák, ha nem melegítenék őket. Nem szólalnának meg, ha nem venné körbe őket az emberek világa.

Krakkó nyugalmazott érsekét több mint egy évvel ezelőtt hívta meg Kiskunhalasra a helyi katolikus közösség és a város polgármestere. A meghívót Kuris István László alpolgármester, önkormányzati képviselő személyesen adta át Krakkóban a bíborosnak, aki megismerve a halasiak tiszteletét Szent II. János Pál pápa iránt, úgy döntött, vérereklyét adományoz a közösségnek.

Jézus Krisztus születésnapja nemzetünk döntő többsége számára kiemelten fontos ünnep. A Krisztust követő ember a karácsony szép hagyományainak megélése által megtapasztalja a megtestesülés történelmi eseményében az Isten emberszeretetét. Az ünnep a megajándékozott emberből a hála és a köszönet őszinte szavait váltja ki, egyben alkalmat ad arra is, hogy átgondolja helyzetét.

Álomból felébredni, ajtót nyitni, készen állni: sokszor hallott szavak ezek. Advent van, a karácsonyvárás ideje. Bevásárlási láz, karácsonyi reklámok elterelik a figyelmünket a lényegről. Arról, hogy látogatót kapunk. Arról, hogy – bármennyire is kérges legyen a szívünk – ismét meg akar látogatni bennünket az Úr. A kérdés lényege azonban valahogy így fogalmazható meg: amikor jön, vajon otthon talál-e minket?

„A vállalatunk alapítása óta elkötelezett a társadalmi ügyek iránt, aktívan részt veszünk a szociálisan rászoruló vagy a fogyatékkal élő honfitársaink támogatásában is.

Aki már látta, hallotta beszélni a „professzor” megszólítást következetesen visszautasító, nemzetközi hírű orvost, az tudja, hogy rendkívül szuggesztív egyéniség, előadásai mentesek minden közhelytől, nyilvános gyónásnak tekinthetők, őszintén beszél mindenről, bűneiről, botlásairól, gyógyulásáról, misztikus hitéről.

A Vatikán december 17-én két pápai dokumentumot (rescriptum, leirat) tett közzé: az egyikkel Ferenc pápa eltörölte a pápai titoktartást a kiskorúak ellen papok által elkövetett szexuális erőszak és visszaélés eseteiben; míg a másikkal megváltoztatta a pedopornográfia – a 18 év alatti kiskorúakról készült pornográf képek birtoklása és terjesztése – bűntettére vonatkozó szabályt.

A mai nappal megkezdődnek a kiemelt adventi köznapok. Egyházunk hivatalos imádságában, a zsolozsmában megjelennek az úgynevezett ó-antifónák, amelyek a szentmise alleluja-verseiben is visszaköszönnek. A mai napon így sóhajt Jézushoz közösségünk: „Ó, Bölcsesség, aki a Legmagasabb szájából sarjadtál, egyik végétől a másikig mindent felölelsz és erővel és szelíden elrendezel. Jöjj, tanítsd meg nekünk az okosság útját.” Micsoda szép tapasztalatunk van Jézusról: mindent felölelsz és erővel és szelíden elrendezel.

Olümpiász, akinek szülei valószínűleg még pogányok voltak, így a keresztény hit és a keresztény szeretet légkörében nőtt fel. Tizennyolc évesen férjhez adták.

A magyarországi cserkészek a lángot a Jöjj el, jöjj el, Üdvözítő kezdetű énekkel fogadták, majd Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök, cserkésztiszt köszöntötte az egybegyűlteket.

Zarándokok énekszóval érkeztek, az emberek órákig álltak a gyóntatószékek előtt, a kegytemplom teljesen megtelt.

A jövő évi eucharisztikus kongresszusra való készület jegyében a Kárpát-medence egyházmegyéit járva jutott el a kereszt az idei adventben a Pozsonyi Főegyházmegyébe is.

A missziós kereszten látható a Szent Kereszt, valamint több mint harminc szent és boldog ereklyéje, köztük Boldog Anna Kolesárováé, akit tavaly szeptember 1-jén Kassán avattak boldoggá. Tours-i Szent Márton ereklyéje is helyet kapott a kereszten; ő a Pozsonyi Főegyházmegyének is védőszentje.

Bileám személye különös a Számok könyvében. Átkozni megy a népet, de Isten Lelkének hatására áldást és jövendölést mond végül. Fölismeri a nép közül származó Messiás közeledését. Micsoda ellentéte ő a Jézussal személyesen találkozó véneknek, akik próbára teszik Krisztust. Teljesen életszerű és logikus a vének gondolkodása és frappáns Jézus válasza is. A vének ügyeskednének, de Jézus még ügyesebben bújik ki csapdájukból. Miért higgyünk Jézusnak?

Ferenc pápa beszédének teljes fordítását közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

Az ünnep Boldog Brenner János vértanúságának felidézésével, majd a tiszteletére írt litánia elimádkozásával vette kezdetét a szombathelyi székesegyházban. A szentmisére megtelt a templom, többek között a Boldog Brenner János Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium és a Premontrei Gimnázium fiatal diákjaival.

Alvilág zárain áthatolván, foglyaidat megmentve, győztes jeles győzelmi utadon, az Atya jobbján foglalsz helyet.

A Iesu nostra redemptio kezdetű himnusz harmadik versszaka a második versszak szerves folytatása, hiszen egy misztériumként tekint Jézus kínszenvedésére, halálára, feltámadására és mennybemenetelére. A költő ismételten Szent Péter első levelére hivatkozik: „Mert Krisztus is meghalt egyszer a bűnökért, az Igaz a bűnösökért, hogy Istenhez vezessen minket.

Az öröm vasárnapján a szentmise bevezető éneke az örömre buzdít Szent Pál apostol szavával: „Örüljetek, az Úr közel van!” Isten közelében van helye az örömnek is. Sőt, az igazi örömünket nála és benne tudjuk megtalálni. Egy híres angol megtérő önéletrajzi könyvének ez a címe: Az öröm vonzásában. Valami ilyesmit élt meg ő is, mint amit ma Izajásnál olvastunk: a puszta és a kiaszott vidék ujjongani kezd. Életének szövevényes útjain, miközben kereste az igazságot és a szépséget, egyre szomjasabban és egyre kiégettebben, egyszer csak megérezte Isten közelségét, megérezte Isten örömét, az Isten adta élet örömét. 

Az adventi készületben természetes, hogy mi is elfáradunk, hogy ellankadunk, figyelmünk lanyhul.

Aki figyelmesen olvassa az Ószövetség könyveit, hamar rájön, hogy az igazi próféták élete mindig is nehéz volt. Keresztelő Szent János élete és vértanúhalála is mutatja ezt nekünk. Isten igazsága fájdalmas pontokat tud megérinteni életünkben.

A karácsonyi kaktusz talán a legszebb adventi virágunk!

A kaktuszok különös családot alkotnak a növényvilágban. Botanikai értelemben semmi nem az rajtuk, aminek elsőre látszik, hiszen a tövisek valójában módosult levelek, amik a szélsőséges szárazság elviselésére, a párolgás visszatartására alakultak ennyire „testetlenné”.

János 1542. június 24-én született a spanyolországi Fontiverosban. Csak négy hónapos volt, amikor apja meghalt. Anyjával és testvéreivel ezután megtapasztalták a nyomort. János kiemelkedő képességei hamar megmutatkoztak. Huszonegy évesen lett kármelita novícius. A salamancai egyetemen tanult.

Spanyolul elmondott homíliájának fordítását teljes terjedelmében közöljük.

A mai szentmise, a hallott bibliai szövegek és a Guadalupei Szűzanya képe, melyre a Nican mopohua [a Mária-jelenést leíró 16. századi forrásszöveg] emlékeztet bennünket, három, Máriára vonatkozó melléknevet juttatnak eszembe: asszony-nő, anya és mesztic.

A 390 évvel ezelőtt született Kájoni János csíksomlyói orgonaépítő, énekgyűjtő, nyomdaalapító ferences szerzetes polihisztornak jelentős szerepe volt a moldvai magyarok katolikus hitének megtartásában, és ezzel együtt identitásuk őrzésében is.

Szent Lúcia napjához nagyon sok hagyomány kapcsolódik, ami annak köszönhető, hogy a Gergely-naptár bevezetéséig (1582) ez a nap volt az év legrövidebb napja. Szent Lúcia, a keresztény hitre tért szép, fiatal leány szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a „fény” (lux) szóval is kapcsolatba hozták.

Vértanúk és hősies erények, dolgos szülők, türelmes betegek, mosolygó, idős szerzetesnők – az életszentség sokféleképpen megjelenhet, de egy közös bennük: Isten jelenlétét tükrözik vissza. A dikasztérium feladata az igazság keresése, függetlenség, evangéliumi érzékenység és erkölcsi szigorúság a dekrétumok vizsgálata során.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat december 12. és 17. között hat napon át gyűjt tartós élelmiszert a SPAR csoport kijelölt üzleteiben a legszegényebbeknek, egyedülálló időseknek, fogyatékkal élőknek, nagycsaládosoknak és hajléktalan embereknek.

– Ön Erdélyben született, Csíkszeredán; egy Csíksomlyó közelében fekvő faluban, Csíkmenaságban nőtt fel, édesapja kántor volt, gyermekkora óta zenél.

A világ lakosságának harmada már városokban él (kutatók szerint 2050-re már közel a fele), urbanizálódott világ lettünk, a környezet, Isten teremtett világa komoly veszélybe került az emberiség túlzásai miatt. A városok egyhangúsága, szürkesége elfedi előlünk a teremtő Isten fantáziadús sokszínűségét, kiegyensúlyozott működését.

Ferenc pápa katekézisének fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

Az Apostolok cselekedeteit olvassuk, és azt látjuk, hogy folytatódik az evangélium útja a világban, Szent Pál tanúságtétele pedig egyre jobban magán viseli a szenvedés pecsétjét.

Augusztusban Arturo Sosa SJ úgy fogalmazott, a sátán inkább jelkép, mint személy – ez a kijelentése nagy vihart kavart.

December elején a generális úgy fogalmazott, a sátán „az a valaki, aki Isten terve és a megváltás Krisztusban megvalósuló műve közé áll, mert visszafordíthatatlanul és szabadon így döntött, és másokat is rá akar venni, hogy utasítsák el a könyörületes Istent, aki inkább az életét adja, hogy megmentsen, mintsem hogy elítéljen” – mondta a Vida Nueva katolikus portál szerint a jezsuita általános generális újságírókkal beszélgetve. 

Arturo Sosa szavai egy december 2-i római sajtóbeszélgetésen hangzottak el, egy évforduló kapcsán: harminc éve, 1989 novemberében gyilkoltak meg hat jezsuitát és az intézmény két munkatársát  salvadori katonák az El Salvador-i Közép-amerikai Egyetemen (Universidad Centro Americana, UCA).

Elkezdtem bepötyögni az internetes keresőbe, hogy „ne félj”, és egyből javaslatként fel is dobta a rendszer, hogy „ne féljetek, biblia”. Oké, hát akkor legyen: klikkeljünk rá erre – gondoltam, majd a gondolatot tett követte, a tett eredménye pedig egy a 777 blogon publikált cikk, amelyben ezt olvastam:

„Azt gondolnánk, hogy a Biblia leggyakrabban elhangzó mondata egyfajta »ne tedd« típusú tiltás, vagy valami olyasmi, ami a felebarát szeretetére szólít fel.

„Semmitől se ijedj meg, semmi miatt ne aggódj, semmi se szomorítsa el arcodat és szívedet! Ne félj se gondtól, se fájdalomtól. Hát nem vagyok itt én, a te Anyád? Nem tartalak-e karjaim oltalmában? Nem állsz talán az árnyékomban, a védelmem alatt?” – 1531 decemberében egy egyszerű indián kapta ezt az üzenetet a Szűzanyától: Cuauhtlatoatzin (Beszélő Sas), aki a keresztségben a Juan Diego nevet kapta.

Az Úr vezeti népét, vigasztalja, de ha kell, helyre teszi és megbünteti: mindezt apai gyengédséggel, mint a pásztor, aki „karjaiba veszi bárányait, ölében hordozza őket, az anyajuhokat pedig nagy gonddal vezeti” – idézte a napi olvasmányt Ferenc pápa (vö.

Bizony érdemes újból és újból megfontolnunk: kinek tartom Istent, és kivel tartom egyenlőnek? A mai, túlhajszolt, feszült, állandóan wellnessbe járó vagy kívánkozó ember baja nem éppen az, hogy elfelejtett erre a kérdésre válaszolni vagy éppen rosszul válaszol? Istennek hisszük magunkat, mindenféle terheket magunkra veszünk, túlzásba estünk, és aránytévesztésekbe: az éjszakából nappalok lettek, a vasárnapokból a héten elmaradt házimunkák elvégzésének ideje, az ünnepekből kellemetlen családi találkozások.

*Róma, 305 körül +Róma, 384.

Damazusz valószínűleg 305 körül született Rómában. Liberius pápa diákonusa volt, akit hűségesen elkísért a számkivetésbe is, ahova Constantius császár űzte a pápát. Liberius halála után, 366-ban viharos pápaválasztásra került sor, amelynek következményei beárnyékolták Damazusz pápaságának első felét. Egy kis csoport ugyanis először egy Ursinus nevű diákonust választott meg pápának, és ez a Santa Maria in Trastevere-templomot tette meg ,,székhelyévé''.

Kedves testvéreim a püspökségben és a papságban! Kedves szeminaristák!

Isten hozott benneteket a Szent X. Piusz által létrehozott Flaminio Regionális Pápai Szeminárium (Pontificio Seminario Regionale Flaminio) alapításának századik évfordulója alkalmából.

A december 10-én közétett posztjukban ezt írták: „Tadááám! Ti kértétek, mi összeraktuk! Itt a szerzetesek adventi playlistje, hogy hallgathassátok. Idén is egy komoly- és egy könnyűzenei blokknak örülhettek. Jó zenehallgatást!

Isten mai üzenetének középpontjában a vigasztalás áll. Mai modern világunk sok minden miatt elkedvetlenedett. Megannyi lehetősége a kapcsolattartásra nemhogy közelebb hozott volna minket egymáshoz, inkább eltávolított. A csillogás és bőség csak látszat, az ember belső világa egyre szürkébb és éhesebb. Vágyjuk az igazat, a szépet, a teljeset, az emberit, és nem tudjuk sokszor mi magunk sem ezt nyújtani, mert már annyira elfelejtettünk alapvető dolgokat, annyira nem tudunk már igaziak és természetesek és emberiek lenni.

Ferenc pápa imájának fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Ó, szeplőtlen Mária,
újra köréd gyűlünk.
Minél előrébb járunk az életben,
annál jobban növekszik Isten iránti hálánk,
amiért anyánkul adott nekünk, bűnösöknek,
téged, aki a szeplőtlen vagy!

Szép számmal gyűltünk össze a legfiatalabbaktól kezdve az idősekig a rendezvénynek helyet biztosító DNS Szabadidő- és Sportközpontban.

A meghallgatás minden ember alapvető magatartása, aki tenni szeretne valamit másokért. Ez a meghallgatás legyen figyelmes, előítéletektől mentes.

Ezen a napon ünnepli Egyházunk azt a hittitkot, hogy Szűz Mária bűn nélkül fogantatott, azaz Isten megőrizte őt az eredeti bűntől, hogy méltó lakhely lehessen a megtestesülő Igének. Kilenc hónap elteltével majd Szűz Mária születését ünnepeljük, Kisboldogasszonyt. Nehéz ez az ünnep számunkra, mert nem igazán van már érzékenységünk a bűnnel kapcsolatban. Nem igazán érezzük a bűn valóságát és romboló erejét. A rossz és gonosz cselekedeteket a viselkedéskultúra és a társadalomtudományok meg a lélektan hatáskörébe utaltuk, főleg azért, hogy a személyes felelősségünket minél jobban kiiktathassuk.

Juan Diego Cuauhtlatoatzin életéről a legtöbbet a Nican Mopohua című 1649-ben kiadott nahuatl nyelvű írásból tudunk: 1474-ben született egy kis faluban Tenochtitlán azték fővárostól 20 kilométernyire északra.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

Ma tartjuk a Szeplőtelen Szűz Mária főünnepét, mely az adventi időszakra, a várakozás idejére esik: Isten beteljesíti, amit megígért. De a mai ünnepen az hirdettetik nekünk, hogy valami már beteljesült, Szűz Mária személyében és életében.

Mária hite az egyház egész hívő közössége hitének a csúcsát jelzi. A hit – testvérével, a reménnyel együtt – az egyedüli dolog, ami nem Krisztussal kezdődik, hanem az egyházzal, és így Máriával, aki annak első és legfontosabb tagja.

December 6-án, Szent Miklós püspök emléknapján, péntek délelőtt tartotta meg Raniero Cantalamessa kapucinus atya, a Pápai Ház szónoka első adventi prédikációját a Redemptoris Mater-kápolnában, Ferenc pápa és a közvetlen munkatársai jelenlétében. Első elmélkedésének első részét közöljük.

Raniero Cantalamessa idei adventi beszédsorozata témájául a „Boldog, aki hitt” evangéliumi igét választotta. Döntését az Osservatore Romano vatikáni napilap csütörtöki számának adott interjújában így indokolta: „1987-ben, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén jelent meg Szent II.

Mennyire szükségünk volna hiteles emberekre életünkben: az Egyház, a társadalom életében. Olyan emberekre, akik reményt adnak, akik hitelesen képviselik az ügyet, Krisztus ügyét. Milyen kár, hogy az utóbbi évtizedekben magánüggyé váltak dolgok: megszűnt a közösségi tudatunk, ahogy eltűntek a hivatások, és csak munkák lettek, megjelent a „magánélet” is.

„A pusztában kiáltó szava: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit” – idézi Máté evangélista Izajás prófétát, miközben Keresztelő Jánost bemutatja. Őt, aki a pusztába vonul, ahol – mai szóval élve – nincs se hipermarket, se élményfürdő, se 3D-s mozi és még folytathatnánk. Csak a természet viszontagságai vannak: perzselő nap és dermesztő éjszaka, vadállatok és kiszolgáltatottság, magány és egyszerűség. A pusztába vonul, amely megnyitja a figyelmet és a lelket a természet és a természetfölötti felé.

Raniero Cantalamessa idei adventi beszédsorozata témájául a „Boldog, aki hitt” evangéliumi igét választotta. Döntését az Osservatore Romano vatikáni napilap csütörtöki számának adott interjújában így indokolta: „1987-ben, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén jelent meg Szent II.

A Szent Péter téren minden készen áll a hivatalos megnyitásra: csütörtökön délután fél ötkor leplezik le a betlehemet és kapcsolják fel a karácsonyfa izzóit trentinói és venetói ünnepi énekekkel és táncokkal kísérve.

A keleti egyházban Anna foganása az ünnep neve, amelyet az első írásos emlékek szerint a 8. században még december 9-én ültek. A nyugati egyházban a 9. században tűnt fel az ünnep Nápolyban és Szicíliában, de a 10. század elején már Angliában is megtartották (valószínűleg a görög származású Szent Tódor canterburyi érsek szorgalmazására).

Ambrus Trierben született 339 körül, húga Szent Marcellina. Becsületes ember és tehetséges, jó hivatalnok volt, azonban harminc éves korában még nem szánta rá magát a keresztségre. Az Úr úgy kereste és találta meg őt is, mint annak idején Sault Damaszkusz kapujánál.

Mikor Milánó ariánus püspöke 374-ben meghalt, félő volt, hogy a város katolikus és ariánus lakossága egymásra támad.

A nagybányai plébánia már az 1333–35-ös pápai tizedjegyzékekben is szerepel. Az 1347-ben megújított királyi kiváltságlevél szerint Nagybánya városa szabadon választhatta plébánosát. A reformációt követően, 1687-ben letelepedtek a jezsuiták Nagybányán, és 1691-ben Lipót császártól megkapták a város összes templomát – melyek 1711-ig többször gazdát cseréltek.

Vízi Elemér SJ emlékeztetett: már az „alapító atyák” fontosnak tartottak megemlékezni a társaságot pártolókról.

Krisztus földi születésének ünnepére készülve Izajás próféta szavai igazán biztatók: „Ő, a te tanítód, nem rejtőzik el többé előled, és szemed látni fogja tanítódat.” Az adventi hajnali szentmisék segítenek jobban megértenünk a megváltásra, a fényt hozó Megváltóra várakozó nép lelkületét.

Szent Miklós napja előtt a győri bencés diákotthon fiataljai is lelkesen teszik ki cipőiket, csizmáikat a szobáik elé, és várják a meglepetést, hogy az éjszaka csendjében, nyugalmában ajándék kerüljön bele. A várakozásnak ez a gyermeki öröme átragad ránk, felnőttekre is, igyekszünk titokban ténykedni és kiosztani a csomagokat. Az adventben jó volna fölfedeznünk magunkban gyermeki, tiszta és önfeledt, játékos énünket. Bűntől megsebzett és sokszor jóra és szépre vak énünket Jézus kész meggyógyítani, ha a bűnbánatunk őszinte és kitartó. Még ha sötétben érezzük is magunkat, bátran és kitartóan imádkozzuk: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!” És próbáljuk meg követni még így is Jézust, menjünk a közelébe, üljünk be a templom csendjébe, az Oltáriszentség jelenlétébe.

Valószínűleg Kr. u. 245-ben született a kis-ázsiai Anatóliában, Patara városában; gazdag szülők gyermekeként. Korán árvaságra jutott. Kolostorba költözött, ahol nagybátyjának, Patara érsekének felügyelete alatt nevelkedett.

Ferenc pápa a VI. Pál teremben találkozott a scurellei és rotzói küldöttség tagjaival. Ez a két észak-olaszországi település ajándékozta ugyanis idén a betlehemet és a karácsonyfát, amelyet a Szent Péte téren állítottak fel, és amely egészen január 12-ig látható lesz.

Az éghajlatváltozás alapvető civilizációs kihívás, de a szavak és a konkrét cselekvés között még túl nagy a távolság – állapítja meg üzenetében a pápa.

Máté evangéliumának mai szakasza (Mt 7,21.24–27) a hegyi beszédből Jézus intését idézi elénk, aki a szilárdságot dicséri, amikor az okos és a balga embert állítja egymással szembe. Egyikük az Úrra alapozza életét, vagyis a házát kősziklára építi. A másik nem hallgatja meg az Úr szavát, a látszatnak él, így házának gyenge az alapja, mint a homok.

„Bízzatok az Úrban örökkön örökké, mert az Úr örökké megmaradó szikla”; és „A bölcs ember a házát sziklára építi.” Milyen szépen összekapcsolódik ma is az Ó- és az Újszövetség, és segít bennünket, hogy épüljünk ma is Isten igéjének hallgatása közben! A bizalom manapság nem is olyan egyszerű dolog: mennyi mindenben csalódtunk már, és rengett meg a bizalmunk intézményekben, Egyházban, politikai dolgokban – vagy ami még fájdalmasabb: szeretteinkben, a hozzánk közel állókban és bizony még Istenben is.

Az esperes füzete tartalmazza a kegytemplomot felkeresők pontos számát, külön a gyermekek, a zarándokok, a csoportosan érkezett turisták, illetve a magánszemélyek számát is, valamint az országot, ahonnan érkeztek. Az oldalakon hosszú számoszlopok és bekarikázott, aláhúzott végeredmények sorakoznak katonás rendben – számol be a Temesvári Egyházmegye sajtóirodája.

Mily jóság győzött meg, hogy hordozd a mi bűneink, kínos halált szenvedvén, hogy kiragadj minket a halálból! 

A Iesu nostra redemptio kezdetű himnusz második versszakával megnyílik egy nagy kérdéskör, amely a harmadik versszakkal zárul. Amint az első versszakban három szentírási szakasz összekapcsolása adta meg a himnusz teológiai mondanivalójának alapját, a folytatásban egy ó- és egy újszövetségi szakasz világítja meg a mennybemenetel és az Eucharisztia misztériumában rejlő gazdagságot.

December első napjától kezdve, ami idén vasárnapra esett, Dél-Korea 16 egyházmegyéjében minden reggel 9 órakor misét celebrálnak a békéért. Az akció, melyről a koreai püspöki kar őszi éves ülésén hozott döntést, 2020.

Izajás próféta gyönyörű látomását olvasva, hallgatva megdobban a szívünk. Mi is felsóhajtunk a néppel együtt: milyen jó, hogy ilyen Istenünk van! A mai evangéliumi szakaszban Krisztus is fölmegy a hegyre, és ugyanez történik. Krisztus gyógyít – letörli a szemekről a könnyet, és lekerül általa a fátyol Istenről. Őt szemlélve már tudhatja mindenki: Isten velünk van, köztünk van és köztünk is marad. Táplálja a hozzá jövőket: akkor kenyérrel és hallal, ma önmagát nyújtja nekünk az Eucharisztia csodás kenyerében.

A decemberrel kézen fogva érkező adventet várva most is a szeretett Pilinszky kimeríthetetlen életművéhez fordultam. Naplóit és esszéit lapozgatva mindig újra és újra meglep, hogy olyan jó megpihenni ezekben a jól ismert szövegekben.

Ha valaki manapság autóval útra kel, az első dolga, hogy a GPS-ben beállítsa az úti célt.

A magyarországi missziós kereszt, a NEK jelképének mintájára az egyházmegye Együtt Jézussal – az Oltáriszentség útja címmel lelki programot szervez a hívek számára. Egy-egy erre a célra készült monstrancia indul útnak az egyházmegye nyolc rekollekciós kerületében.

A győri bencés templom Missziós kápolnájának falait Xavéri Szent Ferenc életének eseményei díszítik. A most folyó restaurálás során újabb kép került elő: a szent gyógyít. A freskó stukkókerete erősen viaszos volt, a kép előkerülése már meg is magyarázta, miért: gyertyákat gyújtottak ott, közbenjárást kérve vagy hálát adva. Milyen érdekes, hogy a szentek életéhez kivétel nélkül tudunk gyógyulást kötni; nemcsak a lelket, hanem a testet is gyógyították.

A hét szentje című sorozatában Arkadiusz Nocoń atya az Egyház történetének egyik legnagyobb misszionáriusáról, Ázsia apostoláról, az inkultúráció úttörőjéről írt a Vatikáni Rádió magyar nyelvű honlapján (lengyelből fordította Szemere János atya):

1506.

A Szentatya a kegyhely előtti téren üdvözölte az ott várakozó betegeket és fogyatékkal élőket. Ezt követően Domenico Pompili, a rieti egyházmegye püspöke, Francesco Rossi, a ferences kegyhely igazgatója és Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke fogadta a pápát, aki Greccióban aláírta a betlehem jelentőségéről és értékéről szóló Admirabile signum apostoli levelet, majd igeliturgiát tartott.

A szentelési szertartással egybekötött szentmisén részt vett Bosák Nándor nyugalmazott megyéspüspök; Pankotai József plébános; Törő András püspöki titkár; Kovács Levente kamilliánus szerzetes; Janka György, a görögkatolikus testvéregyház képviselője; Mihálka György festőművész; a tervezési és kivitelezési munkákat végző cégek képviselői és az egyházközség hívei.

„Jó reménységet adott nekünk az Isten” – az új mottó a II. Tesszaloniki levél második fejezetének tizenhatodik verséből származik, amelyet Nyúl Viktor pasztorális helynök mutat be az erről készült videóban.

„A környezetünkben vagy magunkban is nem kevésszer tapasztalhatjuk a szomorúságot, vagy azt, hogy a szomorúság különböző okok miatt megérinti az embereket, vagy bennünket is.

Erősen indít bennünket az Egyház a várakozás idejére. A pogány százados mondatát naponta milliónyian ismétlik: „nem vagyok méltó”. De mennyire vesszük komolyan ezt? Nem éppen ki akarjuk erőszakolni Istenből a közelségét, a jeleket, a csodákat? Nem vagyok méltó – ismerjük föl életünk ajándék voltát, ismerjük föl, mennyi minden jót kapunk, ismerjük föl, hogy Isten milyen alázatos mégis irányunkban, és az Eucharisztiában önmagát nyújtja.

Egy nagy csöndben telt október után, adventet várva a Pilinszky-publicisztikákat kezdtem lapozgatni. Az olvasás aztán gondolatokra indított, az imáról. Fölfedeztem, hogy az 1981-es esztendő, a költő halálának éve felé haladva mind többször bukkan fel nemcsak a szövegekben, de a címekben is az imádság szó.

A decemberrel kézen fogva érkező adventet várva most is a szeretett Pilinszky kimeríthetetlen életművéhez fordultam. Naplóit és esszéit lapozgatva mindig újra és újra meglep, hogy olyan jó megpihenni ezekben a jól ismert szövegekben

Főtisztelendő Paptestvérek! Kedves Magyar Testvéreim!

Idén nyáron a magyar országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját. Célja: az országhatárokon átívelő magyar egység megerősítése és egy új közép-európai együttműködés megteremtése a térség minden állama, nemzete és nemzeti közössége hasznára.

„A múltkori összejövetelünkön arra kértelek titeket – indította a jegyesek beszélgetését a plébános atya –, gondolkodjatok azon, hogyan alapozhatjátok meg házasságotokat. Mert ugye abban megegyeztünk, hogy komoly, tartós építményt csak komoly alapra lehet építeni.” „Mi nem sokat töprengtünk a válaszon – szólalt meg az egyik jegyespárból a fiú –, már útközben hazafelé megállapodtunk: házasságunkat a szeretetre építjük, mert a szeretet mindent legyőz.

Ferenc pápa beszédét teljes egészében közreadjuk, magyar fordításban.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

Ma, az adventi idő első vasárnapján, új liturgikus év kezdődik.

„Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok, melyik órában jön el Uratok.” (Mt 24,42)

Máté evangéliumának ebben a fejezetében Jézus felkészíti tanítványait végső visszatérésére, amely váratlanul jön el.

A váratlanul érkező világvége gondolata nemegyszer nyugtalanítja a hívő ember szívét. Olyan érzést ébreszthet benne, mintha szünet nélkül ki lenne téve egy szeszélyes, kiismerhetetlen pusztító erőnek, amely lecsaphat rá, összezúzhatja a létezését. Vannak, akikben a fenyegetés egyenesen szorongást, pszichés szenvedést vagy zavart szül. Ezért fontos megértenünk, hogy amikor Jézus szüntelen virrasztásra, éberségre hív minket, nem valamiféle „vallásos paranoia” áldozataivá akar tenni bennünket, hanem életünk egy sokszor elfeledett minőségére és dimenziójára szeretné felhívni a figyelmünket. 

Az evangéliumi szakasz példázatai a hétköznapi élet egyszerű helyzeteiből indulnak ki.

„Az Úr napja az Egyház napja is. (…) A plébánia összes tevékenységei között »egyik sem annyira hatásos és éltető a közösség számára, mint az Úr napjának és Eucharisztiájának vasárnapi ünneplése«” – Nyéky Kálmán, a siófoki Sarlós Boldogasszony-templom plébánosa, az Emmanuel Közösség tagja II.

Advent első vasárnapjától kezdve mindennap egy szentírási idézet, illetve egy rövid, maximum öt percet igénylő feladat segíti a felkészülést a karácsonyra a sok teendő és rohanás közepette a szociális testvérek Facebook-oldalán.