„Az irgalmas Isten nagy ajándékaként ismét beléptünk a nagyböjt idejébe. Nagyböjt a bűnbánattartásnak az ideje, ami egyszerre jelent fölismerést, szembesülést, megbánást, kiengesztelődést, életünk megújítását, ebben a megújított életben való kitartást.

Ferenc pápa gyengélkedett, így nem tudott részt venni a hagyománynak megfelelően a nagyböjt elején megtartott találkozón.

Hamvazószerda utáni szombat

– Lk 5,27-32

A mai evangéliumban Jézus azt mondja: „Én nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket, hogy megtérjenek.” – Vajon mi melyik csoportba soroljuk magunkat? Szükségét érezzük-e annak, hogy megtérjünk?

Jézus azért hívja a bűnösöket, hogy megtérjenek. Ezzel világossá tette, hogy a bűnösökkel való közössége semmiképpen sem a bűn elnézését jelenti, hanem a bűnösök megtérését kívánja segíteni.

„Krisztus nevében kérünk: engesztelődjetek ki az Istennel!” (2Kor 5,20)

A Szentatya évről évre üzenetet intéz a katolikus hívekhez a nagyböjt kezdetén. 2020-ban nagyböjti üzenetének témája: „Krisztus nevében kérünk: engesztelődjetek ki az Istennel!” (2Kor 5,20).

Kedves testvérek!

Az Úr ebben az évben is megadja nekünk az előkészület különleges időszakát azért, hogy megújult szívvel tudjuk ünnepelni Jézus halálának és feltámadásának titkát, ami az élet alapját jelenti minden keresztény ember és az egész keresztény közösség számára.

Az alábbiakban magyarra fordított beszédét teljes egészében közreadjuk.

Miközben mi itt egybegyűltünk, hogy imádkozzunk és gondolkodjunk a békéről és a Földközi-tengerre néző népek sorsáról, e tenger másik oldalán, különösen Szíria északnyugati részén, hatalmas tragédia zajlik. Pásztori szívünkből fakadó, sürgető kéréssel fordulunk az érintett szereplőkhöz és a nemzetközi közösséghez, hogy hallgasson el a fegyverek zaja, hallják meg a kicsinyek és védtelenek sírását; hogy tegyék félre a számításokat és az érdekeket a polgári lakosság és a sok ártatlan gyermek életének megóvása érdekében, akiket majd a következmények sújtanak.

„Kinek tartanak engem az emberek?” „Hát ti kinek tartotok engem?” – kérdezi Jézus az apostoloktól Márk evangéliumában (Mk 8,27–33).

Erdő Péter bíboros február 15. és 20. között tartózkodik Rómában – részt vesz a kongregációs plenáris üléseken, és megbeszéléseket folytat a Vatikánban. Ennek keretében került sor a magánaudienciára a szerdai általános kihallgatást megelőzően.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Ferenc pápa lefordított beszédét teljes egészében közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

A mai evangélium (vö. Mt 5,17–37) a „hegyi beszédből” való, és a törvény teljesítésének témájával foglalkozik: hogyan kell teljesítenem a törvényt, mit kell tennem?

Ferenc pápa lefordított beszédét teljes egészében közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

A mai evangélium (vö. Mt 5,17–37) a „hegyi beszédből” való, és a törvény teljesítésének témájával foglalkozik: hogyan kell teljesítenem a törvényt, mit kell tennem?

A szentmise Királyok első könyvéből vett olvasmánya (1Kir 11,4–13) Salamonról szól, aki öregkorára bálványimádásba süllyedt, büntetésként fia elvesztette az ország nagyobbik részét.

A Szentatya hálás szívvel köszönetet mondott Patrizia szolgálatáért, egyúttal bocsánatot kért tőle hiányosságaikért.

A pápa homíliájában ezúttal a Szent Márta-ház hétköznapi életéről mesélt.

Egy évszázad telt el azóta, hogy XV. Benedek pápa megkérte a Kolumbusz Lovagokat, hogy humanitárius segéllyel lássák el Rómában az első világháború után szenvedő lakosságot. A katolikus férfiak 1882-ben alapított amerikai jótékonysági szervezete nagylelkűen válaszolt a pápa felhívására: sportközpontokat hoztak létre fiataloknak, melyek hamarosan helyet adtak az oktatásnak, a katekézisnek és az élelmiszerosztásnak.

Pio atya számára nagyon fontos volt a szentmise bemutatása és a szentáldozásban való részesülés. „Egyszerűbb lenne a világnak a Nap nélkül léteznie, mint szentmise nélkül” – mondta egyszer.

Mélyen hitt abban, hogy Jézus valóban jelen van – testével és vérével, lelkével és istenségével – a szentmise ünneplésekor.

Ferenc pápa lefordított katekézisét teljes terjedelmében közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

Útnak indultunk a boldogmondások világába, és ma a másodikkal foglalkozunk: Boldogok, akik sírnak, mert majd vigasztalást nyernek [Mt 5,4].

A sorozat abból az elgondolásból született, hogy térjünk vissza ősi imádságaink szavainak gyökereihez, értelmezzük azokat a jelenben, korunk tanúságtevőivel együtt, találkozások, kommentárok által.

A teremtett világ védelméről szóló enciklika megjelenésének ötödik évfordulóján Ferenc pápa az acerrai egyházmegyébe, az úgynevezett Tüzek földjére (Terra dei Fuochi) látogat.

A betegek Lourdes-i imája

BETEGEK VILÁGNAPJA

'Szent II. János Pál Pápa 1984-ben kiadta a Salvifici Doloris kezdetű apostoli levelét, amelyben az emberi szenvedés értékeire mutat rá; 1992-ben pedig elrendelte, hogy február 11.-e. a Boldogságos Szűz Mária lourdes-i megjelenésének emléknapja legyen a Betegek Világnapja. Ezen a napon a együttérzéssel és szeretettel a betegekért imádkozunk.'

Ferenc pápa elmélkedését az alábbiakban teljes terjedelemében közöljük.

Kedves testvérek,

Jézus szavai: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket” (Mt 11,28), megmutatják a kegyelem titokzatos útját, amely feltárja magát az egyszerű szívűeknek, felfrissülést ad a kimerülteknek és megfáradtaknak.

Ferenc pápa lefordított beszédét teljes terjedelmében közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

A mai evangéliumban (vö. Mt 5,13–16) Jézus azt mondja tanítványainak: „Ti vagytok a föld sója […].

Berhidai Piusz OFM 1976-ban született, elsőfogadalmat 1995-ben, örökfogadalmat 2000-ben tett. Szolgálata első éveit Esztergomban töltötte prefektusként, tanárként, majd 2008-ban az akkori tartományfőnök Pasarétre helyezte, ahol házfőnökként és magiszterként a hivatásgondozásban és a lelkipásztori szolgálatban vett részt.

Az ember ciklikusan éli meg az időt. Ennek alapja egyrészt a kozmikus tapasztalat: az égitestek mozgása, a napszakok, hetek, hónapok, évszakok ritmusa határozza meg. Az ókori ember egészen e sorsszerű körfogás foglyának érezte magát. Külön istene is volt ennek a ciklikus időnek: Kronosz, aki fölfalja fiait. Ezek szerint a történelem, a világ ismétli önmagát, végzetszerűen bekövetkezik újra és újra mindaz, aminek meg kell történnie: az ember nem tehet sok mindent.

Olyan háziasszonyt még nem láttam, aki sót azért dobott volna ki, mert annak elment az íze, és ma már a biblikusok is azt mondják, Jézus korában sem létezett ilyen gyakorlat. A Mester mondásának értelme így inkább a lehetetlenség oldaláról ragadható meg mint prófétikus felszólítás: amennyire lehetetlen, hogy a só ízét veszítse, olyannyira elképzelhetetlen, hogy a tanítvány elszakadjon a nyolc boldogság szellemétől (vö.

Egy középkori holland városkában titokzatos gyilkosságok történtek. A városi tanács elhatározta, hogy megelőzi őket. Ezért elrendelte: „Ezen túl este 8 órától mindenki lámpással járjon az utcán.” A gyilkosságok azonban tovább folytatódtak. Kiderült ugyanis, hogy az emberek lámpással jártak, de nem tettek bele gyertyát. Erre a városi tanács így rendelkezett: „Ezen túl este 8 órától mindenki köteles lámpással járni és a lámpákba köteles gyertyát tenni.” A gyilkosságok azonban tovább folytatódtak.

„Célunk, hogy a földön minden embernek és minden szervezetnek hatalmat adjunk, hogy többre legyenek képesek” – ez a mondat a világ egyik vezető nagyvállalatának a szinte határtalan ambíciótól feszülő küldetésnyilatkozata. Jézus a mai evangéliumban szereplő kijelentő mondatában – „Ti vagytok a világ világossága” – szintén küldetésnyilatkozatot fogalmaz meg. A tanítványi lét természetét önti szavakba, melyben olyan meghívás és kihívás rejtőzik, ami túlmutat a multivállalat imént idézett küldetésnyilatkozatán.

Ne féljünk a megaláztatástól, kérjük az Urat, hogy küldjön el nekünk „valakit”, aki „alázatossá tesz minket”, hogy „jobban követhessük Jézust” – ajánlotta Ferenc pápa a homília során.

A 13. században épült Balaton-felvidéki templomot egykor a torokbetegek védőszentjeként tisztelt Szent Balázs püspök oltalmába ajánlották.

A találkozó szentmisével kezdődött. A jelenlevők egy-egy égő gyertyát tartottak kezükben, melyeket Majnek Antal munkácsi megyéspüspök áldott meg és hintett meg szentelt vízzel; ezután vonultak be a kápolnába.

A megesettség szégyene a korábbi társadalmakban egy életre elkísérte azt, akinek része volt benne. Valamiképpen ezért is találó bibliafordításainkban, amikor ezt a szót a tékozló fiú atyjára, az irgalmas szamaritánusra vagy a mai evangéliumban Jézusra alkalmazzák: megesett rajtuk a szíve.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökségi ülésén 2019 decemberében Pozsonyban Stanisław Gądecki érsek megkapta Angelo Bagnasco bíborosnak, a testület elnökének jóváhagyását ahhoz, hogy Európa és a világ püspökeinek támogatását kérje levélben a Szent II.

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A Rómában tanuló és dolgozó papok, a szentszéki nagykövetség munkatársai, élükön Habsburg-Lotharingiai Eduárd nagykövettel és Érszegi Márk Aurél első beosztottal, az örök város magyar hívő közössége, zarándokok voltak jelen a szentmisén.

Elmélkedésében Pál József Csaba idézte Boldog Charles de Foucauld-t, aki a Mt 14,22–33 szentírási helyhez kapcsolódóan a következőket fogalmazta meg: az első az, hogy kérjem az Úrtól, hívjon oda magához engem; a második: ne induljak el, amíg nem hív; a harmadik pedig: ha meghallom az Úr hangját, akkor induljak el bátran, mert nincs semmi, ami megállíthatna.

Heródes fölismeri a jót, ám a megfelelési kényszer, a vendégek jókedve, hatalmának féltése olyan súllyal nehezedik rá, hogy agyonnyomja a lelkiismeret szavát, ezért kivégezteti azt, akiről bensejében vallja: igaz ember. Lukács evangéliumában majd Jézus is eléje kerül, hasonló helyzetben áll meg előtte, de akkorra már kivész Heródesből a jóérzés, eluralkodik rajta a leckéztetés, a gúny, mert korábbi bűnének emlékét látja őbenne.

A készület és a készenlét egyik legnagyobb előjele az, ha ébren várjuk, figyeljük Isten jelenlétét. „Virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek. A lélek ugyan készséges, a test azonban erőtlen” (Mt 26,41). A virrasztás, ahogyan a böjt is, a test és a lélek próbája. Egy imádság sem vész kárba, ha pedig az ima lemondásokkal jár, még inkább megtapasztalhatjuk Isten gondoskodását.

Márk evangéliumának központi eleme Jézus hatalma a gonosz lelkek fölött, amit átad tanítványainak, hogy e győzelem kiterjesztésével is utat nyissanak az evangélium hirdetéséhez. A sátánnal való harc feltétlen bizalmat, ráhagyatkozást kíván meg, miként az apokaliptikus csatában sincs más ereje és oltalmazója az Asszonynak, csak Isten.

„Fiam, Absalom! Bárcsak én haltam volna meg helyetted!” – hangzik Dávid király gyötrődő kiáltása, könnyek között, amikor fia halálhírét fogadja.

Árpád-házi Szent Margit domonkos szerzetes, a vezeklő szeretet szentje 750 évvel ezelőtt, huszonnyolc évesen távozott az égi hazába; életszentsége bátorsággal tölthet el minket mind magyarságunk, mind hitünk megélésében.

A zsidó hagyománytól eltérően Mária fiának mondja az evangélium a Mestert, s ez magába foglalja, amit a hitben vallunk: emberségét férfi közbejötte nélkül, Máriától kapta, a Lélek által. Embersége eszköz volt számára, melyen keresztül eljutott hozzánk és a halál országába, hogy elhozza az isteni életet.

Ágota a szicíliai Cataniában született előkelő szülők gyermekeként. A fiatal, Krisztus szeretetére vágyó leány túlságosan hamar a kéjvágyó helytartó, Quintianus mesterkedéseinek célpontjává lett.

Véget ért a hétvége, újabb munkahét kezdődik, a maga feladataival, nehézségeivel, az egyszerre több fronton való helytállás keserveivel.

Hogy ne merüljünk bele a hétfői rosszkedvbe, fordulhatunk a Szentíráshoz is, például az alábbi öt igehelyhez.

1.

Hiszen tudom, milyen terveket gondoltam el felőletek – mondja az Úr; ezek a tervek a békére vonatkoznak, nem a pusztulásra, mert reménységgel teli jövőt szánok nektek.

„Mindig örül a szívem, mikor templomban kell szerepelnem. Már a középkorban az úgynevezett húsvéti vidámságokban is mesemondók szórakoztatták a népet. Sőt, Spanyolországban ők tartották a húsvéti prédikációkat is.

Amit most ünnepel az Örök Város, annak idején a Pápai Állam végét jelentette. Fővárossá kikiáltása az akkor egyesült Olaszország számára gondviselésszerű volt, ugyanakkor vitákat és problémákat kavart.

Látod, hogy szorongat a tömeg, mégis azt kérdezed: Ki érintett meg? A szentségek kiszolgáltatásáról, a liturgiáról sokan mondják, hogy nem elég meghitt, rendjük olykor személytelen, van-e így értelmük? Ekként éreztek az első keresztények is, aminek jele, hogy a mai evangéliumi szakasz lett a képe a korai ábrázolásokon annak a Krisztusnak, aki magára öltve a szentségek anyagát, a nyelvi formákat, elrejtőzik bennük, ugyanakkor mindenki számára elérhetővé teszi önmagát.

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, a megszentelt élet napján, február 2-án szerzetesi hivatásokért is imádkoztak a debreceni Szent Anna-székesegyházban. A Palánki Ferenc megyéspüspök által bemutatott ünnepi szentmisén a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében szolgáló szerzetesek is részt vettek.

Isten nemcsak feladatokat ad, nemcsak zarándokútra hív, hanem ő maga is mellénk áll szentségei által. Lehajol hozzánk, támogat, vezet, segít – fogalmazott Böjte Csaba.

A gonosz és a gerázaiak egyaránt látják és tapasztalják Jézus isteni erejének megnyilvánulását. A légió azt kéri, ne űzze el, a nép pedig, hogy inkább ő menjen el, mint hogy féltett vagyonuk, állataik odavesszenek. Ember és a sátán szándéka találkozik egymással, együtt dolgoznak Isten elűzésén. Féltik magukat, hatalmukat, vagyonukat, mert tisztában vannak azzal, hogy ő ezeknek is ura, de jobb nem szembesülni vele.

Szent Balázs (14. század; Mindenszentek-templom,
Kingston upon Thames, Egyesült Királyság)

Balázs a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban  figyelemre méltó elevenséggel maradt meg, életükre vonatkozóan azonban alig rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek történetinek tekinthetők.

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A szerzetesi zarándoklatra tartva Anselm Grün egy mondatáról beszélgetünk a kocsiban. „Amikor elfogadjuk magunkat mindazzal együtt, ami bennünk rejlik, az összes földi, sötét és kevésbé előnyös tulajdonságunkkal, akkor megleljük a lelki békénket” – írja, ám mi nem értjük, miért kellene elfogadnunk bármit magunkban, ami sötét.

Fönséges örök király, és a hívek megváltója, aki miatt elpusztul az elszabadult halál – diadal adatik a kegyelemnek! 

A II. vatikáni zsinat liturgikus reformját megelőzően a Breviáriumban található szövegváltozat a következő volt: Fönséges örök király, és a hívek megváltója, kinek megsemmisítő halála meghozta minden dicsőség diadalát! Az első versszak Fönségesnek szólítja Krisztust, mégpedig az Ószövetség zsoltárai alapján: „Ujjongok és benned van örömöm, s magasztalom neved, ó Fölséges” (Zsolt 9,3). Vagyis a szerző Krisztusra alkalmazza Isten ősi címét: a magasságban lakozó (héberül eljon).

Az Ószövetség szüléshez és születéshez kapcsolódó törvényeit Lukács evangélista ma a Világosság megjelenésének fényében olvassa újra.

Először is Jézusra, Máriára és Józsefre úgy mutat rá, mint Isten szegényeire, hiszen a Szűzanya egy pár gerlét vagy galambfiókát (vö. 3Móz 12,1–8) ajánlott fel, ami nem a vagyonosok áldozati adománya. Mindhárman szegények, a szó bibliai értelmében: létük az Atyától függ, ő ad neki értelmet, benne van minden bizodalmuk.

A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. 

Fra Angelico: Jézus bemutatása a templomban (1440–42)

A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek.

A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. 

Fra Angelico: Jézus bemutatása a templomban (1440–42)

A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek.

Kezünkben gyertyával, körmenetben énekelünk ezen a mai ünnepen. Régi értelmezés szerint a viasz emlékeztet Jézus emberségére, a világosság pedig istenségére. A gyertya ugyanakkor önmagát elégetve világosságot ad másoknak. Ha Krisztus nyomán járva életünk felemésztődik az igaz szeretetben, akkor mások számára fényesség lesz. Az ünnep két idős szereplője felemésztődött; az életük értelme abban rejlett, hogy találkozzanak a Messiással.

Ferenc pápa január 31-én, pénteken fogadta a tanácskozás résztvevőit. Arra buzdította őket, hogy lépjenek ki a plébániáról és hirdessék az evangéliumot az időseknek.

Az évek gazdagsága a személy gazdagságát jelenti, akinek évek, tapasztalatok sora és a történelem húzódik a háta mögött – kezdte beszédét a pápa.

A család a nagyszülők egyikének névnapja alkalmából gyűlt össze. A névnapos ünnepeltnek nagy örömet szerzett, hogy lányuk elhozta a köszöntésre a népes család legújabb tagját, hathetes gyereküket is. Mindenki csodálta a csöppséget, mondogatták, hogy gyönyörű, csuda aranyos, nem zavarja a sok ember, még mosolyog is álmában.

Jézus alszik, a tanítványok küzdenek. „Felruházlak kegyelemmel, de úgy véled majd, megfosztottalak tőle… Ahogy a kereszten elrejtettem hatalmamat, úgy rejtőzöm el előled, hogy magad ébredj rá, mi vagy nélkülem” – hallja később Cortonai Szent Margit (†1297) az Úr Jézus szavait. Az istennélküliségnek ebben a küzdelmében ébredünk rá önmagunk gyengeségére, amiből az imádság igazi szavai fakadnak; ekkor ismerjük fel, milyen nagy ajándék, hogy másokkal együtt küzdhetünk és kiálthatunk.

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Átlagos, nyugodt élet; egy szív, amelyik nem indul meg még a legsúlyosabb bűnök előtt sem; világiasság, amelyik megfoszt a képességtől, hogy meglássuk az elkövetett rosszat – így kommentálta a pápa a Sámuel második könyvéből vett napi olvasmányt (2Sám 11,1–4a.5–10a.13–17), amelyben Dávid, hogy házasságtörését leplezze, megöleti Uriást.

Alig követte sajtóvisszhang a Magyar Nemzeti Bank tavaly decemberben, két héttel karácsony előtt megjelent úgynevezett Növekedési jelentését. Pedig sokkal nagyobb publicitást is megérdemelne, hiszen egy igen színvonalas és őszinte, óriási szakirodalmi bázison alapuló elemzés a globális környezeti helyzetről, valamint a lehetséges kiutakról, következményekről, lehetőségekről.