A világ lakosságának harmada már városokban él (kutatók szerint 2050-re már közel a fele), urbanizálódott világ lettünk, a környezet, Isten teremtett világa komoly veszélybe került az emberiség túlzásai miatt. A városok egyhangúsága, szürkesége elfedi előlünk a teremtő Isten fantáziadús sokszínűségét, kiegyensúlyozott működését.

Ferenc pápa katekézisének fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

Az Apostolok cselekedeteit olvassuk, és azt látjuk, hogy folytatódik az evangélium útja a világban, Szent Pál tanúságtétele pedig egyre jobban magán viseli a szenvedés pecsétjét.

Augusztusban Arturo Sosa SJ úgy fogalmazott, a sátán inkább jelkép, mint személy – ez a kijelentése nagy vihart kavart.

December elején a generális úgy fogalmazott, a sátán „az a valaki, aki Isten terve és a megváltás Krisztusban megvalósuló műve közé áll, mert visszafordíthatatlanul és szabadon így döntött, és másokat is rá akar venni, hogy utasítsák el a könyörületes Istent, aki inkább az életét adja, hogy megmentsen, mintsem hogy elítéljen” – mondta a Vida Nueva katolikus portál szerint a jezsuita általános generális újságírókkal beszélgetve. 

Arturo Sosa szavai egy december 2-i római sajtóbeszélgetésen hangzottak el, egy évforduló kapcsán: harminc éve, 1989 novemberében gyilkoltak meg hat jezsuitát és az intézmény két munkatársát  salvadori katonák az El Salvador-i Közép-amerikai Egyetemen (Universidad Centro Americana, UCA).

Elkezdtem bepötyögni az internetes keresőbe, hogy „ne félj”, és egyből javaslatként fel is dobta a rendszer, hogy „ne féljetek, biblia”. Oké, hát akkor legyen: klikkeljünk rá erre – gondoltam, majd a gondolatot tett követte, a tett eredménye pedig egy a 777 blogon publikált cikk, amelyben ezt olvastam:

„Azt gondolnánk, hogy a Biblia leggyakrabban elhangzó mondata egyfajta »ne tedd« típusú tiltás, vagy valami olyasmi, ami a felebarát szeretetére szólít fel.

„Semmitől se ijedj meg, semmi miatt ne aggódj, semmi se szomorítsa el arcodat és szívedet! Ne félj se gondtól, se fájdalomtól. Hát nem vagyok itt én, a te Anyád? Nem tartalak-e karjaim oltalmában? Nem állsz talán az árnyékomban, a védelmem alatt?” – 1531 decemberében egy egyszerű indián kapta ezt az üzenetet a Szűzanyától: Cuauhtlatoatzin (Beszélő Sas), aki a keresztségben a Juan Diego nevet kapta.

Az Úr vezeti népét, vigasztalja, de ha kell, helyre teszi és megbünteti: mindezt apai gyengédséggel, mint a pásztor, aki „karjaiba veszi bárányait, ölében hordozza őket, az anyajuhokat pedig nagy gonddal vezeti” – idézte a napi olvasmányt Ferenc pápa (vö.

Bizony érdemes újból és újból megfontolnunk: kinek tartom Istent, és kivel tartom egyenlőnek? A mai, túlhajszolt, feszült, állandóan wellnessbe járó vagy kívánkozó ember baja nem éppen az, hogy elfelejtett erre a kérdésre válaszolni vagy éppen rosszul válaszol? Istennek hisszük magunkat, mindenféle terheket magunkra veszünk, túlzásba estünk, és aránytévesztésekbe: az éjszakából nappalok lettek, a vasárnapokból a héten elmaradt házimunkák elvégzésének ideje, az ünnepekből kellemetlen családi találkozások.

*Róma, 305 körül +Róma, 384.

Damazusz valószínűleg 305 körül született Rómában. Liberius pápa diákonusa volt, akit hűségesen elkísért a számkivetésbe is, ahova Constantius császár űzte a pápát. Liberius halála után, 366-ban viharos pápaválasztásra került sor, amelynek következményei beárnyékolták Damazusz pápaságának első felét. Egy kis csoport ugyanis először egy Ursinus nevű diákonust választott meg pápának, és ez a Santa Maria in Trastevere-templomot tette meg ,,székhelyévé''.