Pietro Calzavacca: Merici Szent Angéla (19. sz.)

Angéla a Garda-tó melletti Desenzanóban született 1474-ben egyszerű emberek gyermekeként. Tízéves korában elveszítette szüleit, ezért nagybátyja magához vette nővérével együtt. Angéla először remete szeretett volna lenni, majd belépett Szent Ferenc harmadrendjébe, és azon volt, hogy az evangéliumi tanácsokat minél tökéletesebben valóra váltsa.

Ferenc pápa beszédének és a gyermekek békeüzenetének teljes fordítását közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

A mai evangélium (vö. Mt 4,12–23) Jézus nyilvános küldetésének kezdetét mutatja be.

A programban bemutatják azt az utat, amelyet Chiara Lubich példáját követve a közösség tagjai bejártak a meghívástól kezdve, amikor felfedezték Isten személyes szeretetét maguk iránt, odáig, hogy megszületett bennünk a vágy, hogy erről a szeretetről tanúságot tegyenek szűkebb és tágabb környezetükben, családjukban és a társadalomban.

Szent Pál apostol megtérésének ünnepén, január 25-én Németh Miksa testvér örökfogadalmat tett, így Győrben ma már tizenkét bencés szerzetes él Szent Benedek regulája szerint. A fogadalomtétel szentmise keretében történt, amelyen a családtagokon, barátokon és híveken kívül részt vettek a Magyar Bencés Kongregáció más házaiból érkezett atyák és testvérek, más szerzetesrendek képviselői, valamint egyházmegyés atyák és kispapok, továbbá jelenlegi és egykori bencés diákok, az iskola tanárai.

A harangok használata ősi emberi szokás. Az ókori Kínában és a Római Birodalomban is használták őket, de ókeresztény temetkezési helyeken is tártak fel kisebb-nagyobb csengőket, amelyeket az istentisztelettel összefüggésben alkalmazhattak. A harang ilyesfajta használatáról az első keresztény írásos emlék az V. századból származik, de a VI. század közepén készült bencés regula is feltételez valamilyen eszközt, amivel a szerzeteseket imára hívták: „Az istenszolgálat idejének jelzéséről éjjel is, nappal is az apát gondoskodjék.

Meghívót kaptam egy eseményre! – mondta minap egy ismerősöm. – Olyan kedvesen invitáltak, hogy nem tudok nemet mondani – folytatta. A másik azt mondta: Egy régi iskolatársam keresett meg, hogy csatlakozzak a vállalkozásához, dolgozzak vele együtt.

Mennyi élethelyzet, amikor döntenem kell: megyek vagy maradok? A Szentírásban is számos meghívási jelenetről olvasunk. Jézus is többeknek mondja: kövess engem! Az a két szó, amit a héber és a görög nyelvben a követésre használnak, többféle emberi magatartást ír le.

Ismeretlen festő: Szent Pál és Timóteus

Timóteus Lisztrában született zsidó származású, keresztény anya és pogány apa gyermekeként; nagyanyját, aki szintén keresztény volt, Loisznak hívták (vö. ApCsel 16,1; 2Tim 1,5). Nevének jelentése: ’aki tiszteli Istent’. Szent Pál munkatársa volt, a fogságba is követte. Hogy mennyire becsülte őt az apostol, kitűnik abból, hogy több levélben szerepel mint munkatárs, illetve két neki címzett levél is található az Újszövetségben.

„A sötétben lakó nép nagy fényt lát, és fény virrad a halál honában s árnyékában ülőkre” – halljuk az olvasmányban Izajás prófétától, majd őt idézve az evangéliumban is Mátétól. Sokszor nem is gondolunk bele abba, hogy milyen nagy szükség van a világosságra a mindennapi tevékenységeinkhez, a mozgásunkhoz. Idős embereket hallunk örvendezni a jól sikerült szürkehályogműtét után: visszatért a tárgyak színe, végre élesebb a kép, szebbnek látom a világot.

Ferenc pápa új ünnepet rendelt el az egész Katolikus Egyházban. 2019. szeptember 30-án kelt Aperuit illis – Megnyitotta nekik az Írásokat kezdetű apostoli levelével létrehozta Isten igéjének vasárnapját, amelyet mostantól fogva az évközi 3. vasárnap kell ünnepelni.

Levelében kifejti, mennyire fontos, hogy az Ó- és Újszövetség kettős egységében értelmezett Írást az Egyház életének alapjává tegye a liturgiában, a hívek közösségi és személyes reflexiójában, és mennyire alkalmas lesz az is, hogy erre az ünneplésre a keresztény egységért végzett imádság hetéhez közel kerül sor, sőt akkor, amikor az előbbi imahéthez kapcsolódva a zsidó vallással való különleges kapcsolatunkat is rendszeresen felelevenítjük – e tényeknek és imádságos alkalmaknak ugyanis része és alapja az Írás iránti közös tisztelet.