Az úrnapi körmenet soron következő himnusza feltehetően a IX. századból származó Aeterne rex altissime (Örök, fölséges király). Az ismeretlen szerző himnuszát Orbais-i Gottschalk is idézi. A középkor folyamán egyaránt énekelték a bencés, a ciszter és a domonkos rítusokban. A himnusz kezdősora három liturgikus költemény bevezetője; ezek közül az Urunk mennybemenetelének ünnepére írt szöveg a legismertebb.

A csíksomlyói pünkösdi búcsúba induló Boldogasszony-zarándokvonat és a lengyelországi Częstochowába tartó Fekete Madonna-zarándokvonat mellett idén Međugorjéba is indul zarándokvonat a Misszió Tours utazási iroda és a MÁV-START Zrt. együttműködésének keretében. A csíksomlyói és a lengyelországi zarándokút fővédnöke Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Jézus a tanítványaival visszavonul. Nagy tömeg követi. A betegek gyógyulást várnak, van, aki csak érinteni akarja. A sztároló tömeg. Ő az, aki megszabadít bajainkból, betegségeinkből, enni ad, ha éhesek vagyunk. Ő kell nekünk! Talán ha mai világunkban történtek volna ezek az események, így fogalmaznánk: elveszi hiteltartozásainkat, kivezet a gazdasági világválságból, megoldja szociális problémáinkat, meggyógyítja halálos betegségeinket.

Chiara Lubich mindig érzékenyen reagált az Egyház, a társadalom és a politika aktuális problémáira, és evangéliumi válaszokat adott rá. Az ökumené és a vallások közötti párbeszéd elkötelezett híve volt.

„A nemzetek világosságává teszlek, hogy üdvösségem eljusson a föld határáig” (Iz 49,6) – idézte szentbeszéde elején Veres András az Izajás könyvéből vett olvasmányt. – Izajásnak az a küldetés jutott, hogy ne csak a választott nép fiaihoz szóljon, hanem minden nemzet prófétája legyen.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Január 19-én Budapesten, a Kálvin téri református templomban az országos nyitó istentiszteleten a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tagegyházainak vezetői szolgáltak, szentbeszédet mondott Erdő Péter bíboros, prímás, igét hirdetett Kondor Péter evangélikus püspök.

„Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy pusztulni hagyni?” A szombat megszentelése a hívő zsidó magatartásának egyik legfontosabb ismertetőjele volt. Komoly vallási értéket jelentett, és a hagyományba beágyazva apáról fiúra szállt. Jézus is tudta ezt, mégis többször megtörte a szombatparancsot. Ezzel azt akarta tanítani, hogy a mózesi Törvény betű szerinti megtartásánál többet ér az isten- és emberszeretet gyakorlása.