A latin szerint „nomen est omen”: a név egyúttal jóslás is. Szentünk latin neve, Vincentius annyit jelent, mint győzelmes. Szent Vincét egész élete annak mutatja be, aminek keresztneve előre kijelölte.

A spanyol Osca vagy Huesca nevű városban született előkelő családból. Egész fiatalon ráadta magát a tanulmányokra, különösen pedig a hittudományra. Valérius, zaragozai püspök volt a mestere, aki a tehetséges és lelkes ifjút diakónussá szentelte.

A diakónus, mint az áldozópapság előtt lévő papi fokozat birtokosa, az apostoli idők óta a mai napig az ünnepélyes szentmisében segédkezik, keresztel és prédikál.

A szentmise liturgikus szövegeit elemezve Ferenc pápa a válaszos zsoltárból (Zsolt 88,20–28) és az olvasmányból (1Sám 16,1–13) kiindulva fölidézte Dávid kiválasztásának történetét.

A partiumi városban már a hivatalos megnyitó előtt egy nappal, január 18-án, szombat este megkezdődött az ökumenikus imahét: a görögkatolikus székesegyházban tartották meg a keresztény egységért való ifjúsági imaórát.

A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. – A Törvény szolgasága után az Isten gyermekeinek szabadságát adja Jézus. A farizeusok megszólják a tanítványokat, mert megszegik a szombatot azzal, hogy munkát végeznek, amikor morzsolgatják a kalászokat. A Törvény a túlértelmezése miatt teherként nyomja az emberek vállát. Pedig Isten szeretetből adta, csak az írástudók és farizeusok magyarázataikkal teherré változtatták. Jézus átlépi az emberi magyarázatok rendszerét, és felmutatja az Atya gyermekei iránti szeretetét.

Ágnes származásáról és életéről biztos adatot nem ismerünk. A szentek naptára szűznek és vértanúnak nevezi, halála éveként 304-et jelölik. A mintegy ötven évvel később összeállított vértanújegyzék megemlíti a nevét.

A római falakon kívüli Szent Ágnes-bazilika mozaikja

Damasus pápa verses sírfelirattal dicsőítette Ágnest, Ambrus milánói püspök néhány évvel később beszél róla, Prudentius, a hispániai költő pedig hosszú verssorokat szentel neki.

A nyitó istentiszteleten a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tagegyházainak vezetői szolgáltak, szentbeszédet mondott Erdő Péter bíboros, prímás, igét hirdetett Kondor Péter evangélikus püspök.

Az imahét és ezen belül az istentisztelet szövegrészeinek anyagát a máltai és a gozói keresztény egyházak állították össze a következő mottó alapján: „…nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk…” (ApCsel 28,2).